A 20 hektáron elterülő Budakeszi Vadaspark 1979. április 29-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Célja mind a mai napig az, hogy természetes élőhelyükön mutassa be az Európában őshonos, illetve a Kárpát-medencébe betelepült állatvilágot. Szerkesztőségünk tagjait Szabó Péter ügyvezető igazgató kalauzolta körbe a vadaspark területén, minek során az utóbbi évtizedek korszerűsítéseiről, környezetbarát fejlesztéseiről és fenntarthatósági törekvéseiről beszélgettünk.
Szabó Péter a vadaspark múltidézője kapcsán felelevenítette, hogy a 2000-es évek az intenzív fejlesztés jegyében teltek. 2001-ben felújították a nagyvadbemutató helyek sétaútjait, a karámokban lévő etetőket, valamint a vízelvezetőket is. A szálas takarmány megbízható tárolásához pedig zsindelyes fedelű szénatárolót építettek a karámok szomszédságában.
2003-ban újabb kifutók épültek, a házi és az üregi nyulak számára egy üvegfalú bemutatóblokk, és egy röpde a ragadozó madaraknak. A bejárati cölöpkerítés felújításán kívül ebben az évben sikerült az elektromosvezeték-hálózatot is felújítani. A látogatók komfortját növelték a volt bányagödörben kialakított tűzrakóhelyekkel, valamint a fogadóparkban a vizesblokk renoválásával is. A következő évben építették fel az énekesmadarak röpdéjét, 2005-ben pedig a kilátó renoválására került sor.
A fenntarthatóságot is szem előtt tartó korszerűsítések során a fogadópark és a bejárati sétautak felújítása is megtörtént, ami a vadaspark Szilfa-tisztásán a játszótér karbantartási munkálataival folytatódott. Az erdei kisemlősöknek bemutatókifutót építettek, a ragadozó emlősök bemutatójában pedig műsziklaépítéssel, környezetgazdagítással segítették az állatok számára kedvezőbb élettér kialakítását.
A 2010-es évek kezdete óta a Budakeszi Vadaspark gyökeres változáson ment keresztül. Napjainkra szolgáltatásait és infrastruktúráját tekintve is korszerű, vonzó, sokféle programjával széles közönségigényt kiszolgáló családi kikapcsolódási centrummá nőtte ki magát. Felújították a madárrészleget, megnyílt az újabb állatsimogató, a kifutók pedig új berendezési tárgyakat kaptak. A környezetbarát nevelés elősegítésére interaktív tanösvények, tematikus játszótér, új fajleíró táblák, oktatóterem készültek, fákat ültettek, és madárodúkat helyeztek ki a vadaspark teljes területén.
Az esélyegyenlőség jegyében akadálymentes mosdó és baba-mama-kuckó is létesült. 2015 májusában vehette birtokba a „kisközönség” a Makk Kuckó tematikus játszóteret, amely egyedülálló szarvasbogárhintával, stilizált makkmászókával, és cincérhintával mutatja be az erdőt mint mikrokozmoszt a gyermekeknek.
A fentebb sorolt intézkedésekben és újításokban is megmutatkozik a fenntarthatóság, amire a Budakeszi Vadasparkban nagy hangsúlyt fektetnek. Ehhez kapcsolódik a megújuló energiaforrások használata, a pénzügyi fenntarthatóságra való törekvés, az alapanyagok környezetbarát felhasználása, a felelős állattartás, a takarmány helyi termelőktől való beszerzése, a zöld közlekedés biztosítása – ami a kerékpár, illetve az erdei kisvasút használatát népszerűsíti – és nem utolsó sorban a fenntartható erdőgazdálkodás is.
Szabó Péter a vadaspark fenntarthatóságával kapcsolatban három alapvető funkciót emelt ki:
„Nagyon fontos, hogy maga az »attrakció« fenntartható legyen, tehát az érdeklődés fenntartása kiemelt helyen áll a vadaspark életében. Ezért is igyekszünk évről évre megújulni, ennek sikeressége a látogatóink számával és elégedettségével mérhető leginkább. A fenntarthatóságra való törekvés az üzemeltetés szempontjából az infrastruktúra folyamatos karbantartásával és fejlesztésével valósul meg. A vadaspark továbbá gazdasági szempontból és a humán erőforrás tekintetében is fenntarthatóságra törekszik.”
Beszélgetésünk során a klímaváltozás problémaköre is felmerült, amely a vadasparkot körülölelő erdőt érinti leginkább. Az idős erdő megújítása kihívások elé állítja a jól képzett szakembereket is, hiszen az itt élő állatokat – akik számára ez az életteret jelenti – minden effajta intézkedés során figyelembe kell venni. Természeti kincseink ismerete és védelme a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is a kiemelt témák közé tartozott. A rendezvényen a hazai agrárszektor számos neves képviselője vett részt, értékes előadásokat és innovatív megoldásokat prezentálva az érdeklődők számára.
A vadaspark területén főként cseres-tölgyesekben sétálhatunk. Állományalkotó fafajai a kocsánytalan tölgy és a cser, de előfordul mezei juhar, mezei szil és vadgyümölcs is. Hazánkban leggyakrabban ehhez hasonló erdővel elsősorban a középhegységeinkben és a dombvidékeinken találkozhatunk. A legnagyobb, 18–20 méteres magasságot is elérő fákat még az 1890-es években ültették, míg a kisebbeket az 1970-es években. „Az erdőállomány egészséges összetételének biztosítása végett 2015 óta fiatal földlabdás fákkal pótoljuk a vadaspark fáit” – tette hozzá az igazgató.
A fenntartható erdőgazdálkodás kapcsán Szabó Péter az erdő három legfontosabb funkciójáról is mesélt:
Az erdő gazdasági szerepe elengedhetetlen, hiszen fenntartható alapanyagokat szolgáltat. Második ismérve a védelmi funkció, ami a vadasparkunk esetében természetvédelmi, talajvédelmi, vízvédelmi és erdészeti szempontokat jelent. Az erdő harmadik legfontosabb rendeltetése pedig a közjóléti funkció, vagyis a rekreáció.
Az tudományosan is bizonyított tény, hogy a természetben töltött idő, legyen ez sporttevékenység vagy csak egy könnyed séta, jótékonyan hat az emberi szervezetre. „Az erdő valóban testi-lelki feltöltődést nyújt” – zárta gondolatait Péter.
A Budakeszi Vadasparkban valóban minden adott a mentális és a fizikai kikapcsolódáshoz. Láttuk, éreztük és megtapasztaltuk ezt a látogatásunk során. Nem érdemes kihagyni!
Fotók: Surányi Linda / Budakeszi Vadaspark