Puha játékokat készítenek a cigaretta szűrőhegyekből leválasztott újrahasznosított rostból egy újrahasznosító üzemben az indiai Noidában. Az Újdelhi külvárosában lévő üzemben kézzel választja szét a csikkeket rostra, papírra és maradékra. A papírt péppé alakítják, szerves kötőanyaggal keverik össze, és égethető szúnyogriasztót készítenek belőle.
Becslések szerint évente világszerte 4,5 billió cigarettacsikk kerül a szemétbe, amelyek 90 százaléka nem biológiailag lebomló műanyag szűrőt tartalmaz. Ezek újrafeldolgozása különböző termékekké, többek között játékokká és párnákká, Naman Gupta üzletember ötlete.
A technológiánkkal több millió cigarettacsikket tudunk újrahasznosítani
– mondja Naman Gupta, a Code Effort nevű cég vezetője.
Az aljárás során a rostot szerves vegyi anyagokkal tisztítják és fehérítik, amelyek semlegesítik a toxinokat. Az így kapott fehér tölteléket puha játékokhoz és párnákhoz használják.
Az indiai főváros külvárosában található Gupta gyárban a munkások a csikkek dohányát is szétválogatják, amelyből komposztport készítenek. A fejlesztést életre hívó Code Effort nevű cég eddig több mint 300 millió cigarettacsikket hasznosított újra a város utcáiról. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint közel 267 millió ember, azaz India felnőtt lakosságának közel 30 százaléka dohányozik, és a csikkek a városi utcákon szemétként jelennek meg, ahol az általános tisztasági normák egyébként is rosszak.
Kapcsolódó bejegyzések
4500 milliárd cigarettacsikket dobunk el évente
Ez pedig azon túl, hogy a dohányzás emberek milliói számára okoz komoly egészségügyi problémákat, azért is baj, mert a cigaretták műanyagból készült füstszűrője jelentősen hozzájárul a műanyagszennyezéshez.
De nem csak Indiában okoz gondot a cigarettacsikk. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint a cigarettacsikkek a világszerte legtöbbet kidobott hulladéktárgyak közé tartoznak. Ezek közül sok az óceánokba és a tengerpartokra kerül, ami katasztrofális következményekkel jár a tengeri környezetre nézve. A cigarettaszűrők nem biológiailag lebomló cellulóz-acetát szálakból készülnek, amelyek mikroműanyagokra bomlanak, és végül a tengeri élővilág és a madarak fogyasztják el őket.
(fossás: www.euronews.com)