Jóval nagyobb bolygóra lenne szükségünk ahhoz, hogy csupán fásítással ellensúlyozzuk a jelenlegi kibocsátásunkat. Azon nagykibocsátó cégek és országok melyek azt állítják, hogy erdőtelepítéssel teszik jóvá emissziójukat, a greenwashing eszközét használják.

A most véget ért COP26-on az Egyesült Arab Emírségek a világ egyik legnagyobb olajkitermelőjeként azt ígérte, hogy 2030-ig 100 millió mangrovét fog ültetni. India arra tett vállalást, hogy területének egyharmadát visszaerdősíti, az Amazon alapítója, Jeff Bezos pedig egy milliárd dollárt szán fák ültetésére. Ezek a hangzatos ígéretek azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik.

Az Oxfam friss jelentése szerint, ha mindenféle kibocsátás-csökkentés nélkül, csupán az erdők szén-dioxid-megkötő képességére akarjuk alapozni a nettó zeró kibocsátás elérését 2050-re, akkor ahhoz legalább 1,6 milliárd „új területre” lenne szükségünk, ahova erdőket telepíthetünk.

Ez a terület kb. ötször akkora mint India, vagy Ausztrália és Brazília együtt, és nagyjából megegyezik a bolygó összes termőföldjének méretével.

A Shell olajcégnek, mely az egyik legjelentősebb vállalati kibocsátó, 28,6 millió hektárt kellene beerdősítenie, hogy kibocsátásának csupán 35%-át kompenzálja 2050-ig. Ez nagyjából megegyezik Olaszország területével. Az Európai Uniónak mindehhez 90 millió hektárra lenne szüksége, a sort pedig még hosszan lehetne folytatni.

Kapcsolódó bejegyzések

Belátható közelségbe került a klímacél elérése az új tervekkel

Áttörést értek el a világ országai a klímaváltozás elleni küzdelemben a COP26 klímacsúcson, legalábbis az ígéretek szintjén. A fő cél eléréséhez viszont még mindig meg kellene kettőzni az erőfeszítést, és persze minden azon múlik, végül mi valósul meg a fogadkozásokból.

Persze a fásítás remek marketingértékkel bíró, az emberek szemében népszerű tevékenység. Ahogy egy cégvezető mondta nemrég, a fákat senki sem ellenzi. Egyre több tanulmány és tapasztalat mutatja viszont azt, hogy csupán faültetésre alapozva nem tudjuk megállítani a klímaváltozást.

A globális kibocsátás megállításában, fontos szerepet játszanak a természet- és földalapú szénmegkötési rendszerek, de ezeket az eddigieknél sokkal körültekintőbben kell megvalósítani.

–mondta Nafkote Dabi, az Oxfam International éghajlatváltozással foglalkozó vezetője

Sőt, a nyakló nélküli fásítás akár vissza is üthet, a néha valódi hatással nem bíró erdősítés kiszoríthat, vagy nehéz helyzetbe hozhat sebezhető közösségeket. Egy 2014-es pakisztáni faültetési projekt, a „Billion Tree Cunami” során elpusztították a nomád gujjar törzsek kecskepásztorainak legelőit, akik így elestek hagyományos megélhetési forrásuktól.

Mindez persze nem azt jelenti, hogy nem kell fákat ültetni, sőt! Azonban többek között az Oxfam jelentése is rámutat arra, hogy nem alapozhatjuk a jövőnket arra, hogy faültetéssel ellensúlyozzuk a kibocsátásunkat. Valójában inkább csökkenteni kellene azt. (Guardian)