Miközben a zöldség- és gyümölcsárak rakétaként lőttek ki az elmúlt években, egyre nagyobb jelentőségűvé vált az élelmiszer-biztonság kérdése. A tendencia a következő években egészen biztosan változatlan marad, miközben a klímaváltozás negatív hatásai is egyre intenzívebben gyűrűzhetnek be a mezőgazdaságban.
A képet tovább árnyalja, hogy az elmúlt évtizedekben a kertes házak udvaraiból jórészt kikoptak a gyümölcsfák, a konyhakertek és az állatok, helyüket pedig térkő és díszfák vették át. Míg azonban a tuját nem lehet megenni, és a lebetonozott kocsibejáró nem képes mérsékelni a nyári forróságot, illetve némileg moderálni a téli hideget, vagy épp csökkenteni a szárazság hatásait, addig egy fás rendszer minderre alkalmas lehet.
Kapcsolódó bejegyzések
Egy életre szóló kerti kaland: a permakultúra
Napjainkban egyre többen ismerkednek meg a permakultúrával, ami nem is csupán egy ökológiai tervezési mód, hanem erkölcsi és etikai iránytű is, mely a természettel való összhangra és a fogyasztás fenntartható mértékű visszafogására szólít.
De mi is az az erdőkert?
Egy erdőkert kialakításához igazából nincs szükség óriási területre, mert a kifejezés klasszikus értelmében nem erdőről van szó. Az erdőkert lényege az, hogy egy kis területen – az erdő növényeinek a szintjeit utánozva – minden szintre ehető, illetve a többi szintet támogató növényeket ültetünk komplex és diverz rendszert hozva létre. Míg a gyep szerepének a jellemzése az esztétikai érték említésénél nagyjából meg is áll, egy erdőkert funkciója igencsak sokrétű.
Food forest, forest garden: az angol nyelvű megfelelők talán valamivel pontosabban kifejezik az erdőkert szerepét. Az előbbi magyar változata az ehető erdő lehetne, ez azonban nem annyira elterjedt. Helyette leginkább erdőkertként hivatkozunk az ehető növényekkel benépesített fás rendszerekre, ezt a változatot az angolban is gyakrabban használják.
A tervezés
Ma még viszonylag nehéz dolga van annak, aki ebben a megoldásban gondolkozik, ugyanis a téma szakirodalma viszonylag csekély. A legtöbb használható könyv angol nyelven lelhető fel. Ezek közül kiemelkedik Martin Crawford Creating a forest garden című műve.
A szerző egyébként a YouTube-on is aktív, de az övéin kívül sok más hasznos videót is találunk a témában. Ezek válogatása során oda kell figyelnünk arra, hogy a mi éghajlatunkon található erdőkertekről szóló videókra szorítkozzunk, legalábbis ne próbáljunk erdőkertet tervezni trópusokon bevált praktikákat és megoldásokat követve!
Egy sor tuja vagy néhány díszfa ültetése természetesen sokkal kevesebb tervezést igényel egy erdőkert telepítéséhez képest. Az erdőkert kialakításába fektetett energia azonban később sokszorosan megtérül, fenntartása ugyanis jóval egyszerűbb az előbbiénél, miközben jelentős hozamot is elérhetünk.
Gyümölcsfák, cserjék, lágyszárúak és társaik
Ha erdőkert tervezésére adjuk a fejünket, fel kell készülnünk arra, hogy sok kutatásra, információgyűjtésre és kísérletezésre lesz szükségünk. Egy cikknek nem lehet célja gyakorlati tanácsok részletes kifejtése a feladat elvégzéséhez, de néhány alapvető információra mindenképp szükséges már az elején szert tennünk. Például arra, hogy hogyan képzeljünk el egy erdőkertet.
Mivel az erdő szintjeit próbáljuk lemásolni, mi is nagyjából 7 szinttel számolunk. Felülről lefelé haladva a magasra növő fákkal kell kezdenünk, amelyek között a gyümölcsfák és a többi növény életét támogató fák is helyet kaphatnak. Ahogy minden szinten, úgy a következőn, az alacsonyabb növésű fák szintjén is fontos szerep jut a gyümölcsfáknak, amelyek alatt és között már a cserjeszint következik a bogyósgyümölcsbokrokkal.
Kapcsolódó bejegyzések
Erdőkertet tervezünk – Egy kezdő vidéki naplója, 2. rész
Idén ősszel közel 50 fát ültettünk el, első lépésként egy buja dzsungel irányába. Most nem elsősorban klímavédelmi megfontolásaink voltak, sokkal inkább az egészséges, friss gyümölcsök iránti vágy vezérelt minket. A tervünk viszont nem egy megszokott gyümölcsös telepítése.
Ezután leérünk a talajszintre, ahol elsősorban évelő lágyszárúak, zöldségek és gyógynövények nőnek. De itt jut hely a talajtakaró növényeknek is, amelyek ugyancsak segítenek abban, hogy a talaj nedvességtartalmának jelentős része a nyári melegben is megmaradjon. A következő szint már a talajba is belenyúlik. Itt van azoknak a növényeknek a helye, melyeket gumóikért vagy gyökereikért termesztünk. Az utolsó szint pedig a kúszónövények szintje, amelyek egészen magasra is felkapaszkodhatnak.
Sokszínűségben az er(d)ő
Egy jól megtervezett erdőkert hozama vetekedhet a növényvédő szerekkel gazdagon kezelt diverzitássivatagok hozamával. Szemben azonban egy intenzíven művelt szántófölddel, itt kemikália használata nélkül is biztos termést érhetünk el, ráadásul jóval kisebb energiabefektetéssel, fenntartható módon. Az élet bármiféle emberi beavatkozás nélkül ugyanúgy virul egy erdőkertben, ahogyan egy erdőben.
Persze ez nem jelenti azt, hogy minden növényünk évről évre bőséges termést fog hozni. A kártevők ugyanúgy jelen lesznek, viszont egyfelől a diverzitás biztosítja, hogy ne fordulhasson elő, hogy sehol nem lesz termés, másfelől a sokszínűség a számunkra hasznos állatokat is vonzza, amelyek ellátják a kártevők baját.
Az erdőkert nagy előnye az is, hogy az egynyári ágyásokkal szemben nem igényel külön öntözést. Érdemes azonban olyan vizes rendszerrel kombinálni, amellyel még nagyobb sokszínűség érhető el.
Inspirációért nem muszáj messzire menni. Az erdőkert témájában itthon Mag Zsuzsi neve számít etalonnak. Az ő írásaiból és előadásaiból kiderül, hogy milyen nagy, ugyanakkor mennyire jutalmazó ez a munka. Ő a családjával már több mint hét éve vágott bele egy erdőkert kialakításába. A fejleményekről pedig ma már igen gazdag blogban számol be.
Hova érdemes ilyet tervezni?
Erdőkertet kis túlzással bárhová lehet telepíteni a mi éghajlatunkon. Akkor sem kell megijednünk, ha a területünk kicsi, ugyanis a sokszínűség kis területen is megvalósítható. Persze egy 15 négyzetméteres hátsó kertben a szó klasszikus értelmében vett erdőt nem fogunk tudni létrehozni, de ma már számos lehetőség kínálkozik arra, hogy kis helyen is többféle zöldséget, gyümölcsöt termeljünk (elég csak az oszlopos gyümölcsfákra gondolnunk).
A fenti kérdést inkább úgy alakítanám át, hogy kinek érdemes ilyet tervezni. Rövid távon biztos, hogy több munkát jelent egy erdőkert kialakítása, mint hetente egyszer lenyírni a füvet. Az utánajárás, a tervezés, a fák és a többi növény beszerzése és elültetése az első években sok energiabefektetést igényel. A folyamat során biztosan belefutunk majd néhány rossz döntésbe is, amelyeket korrigálnunk kell. Idővel azonban egy biztos lábakon álló rendszer alakul ki, amelyet néhány év alatt eljuttathatunk arra a szintre, hogy kevesebb törődést igényel, mint a gyep, miközben hatalmas hozamot termel.
Ha megfelelően terveztünk, akkor a sokszínűségből adódóan akár tavasztól télig folyamatosan kerülhet friss zöldség és gyümölcs az asztalunkra, és kevésbé leszünk kiszolgáltatva az elszálló áraknak. Ezenfelül pedig kertünk igazi rekreációs terep is lehet: az autók zaját elnyomhatja a madarak éneke, a hőhullám idején pedig az árnyas lombok alatt hűsölhetünk.
A téma a podcast adásunkban is előkerült
