Design és építészet a pandémia árnyékában
Design és építészet a pandémia árnyékában

Vajon mi lesz károsabb a környezetre a SARS-CoV-2 árnyékában? A moduláris építészet, a bacilusölő design festék, az ökoházak és a co-working irodák? Avagy a hagyományos építkezések, a térkövezések, a pénz és igény híján elakadó projektek, a többszörösen szennyező csomagolás?

Ismét a PwC szakértőivel beszélgettünk arról, hogy a pandémia hogyan hat a fenntarthatóságra. Előző interjúink fókuszában az élelmiszeripar és az egészségügy, valamint a közlekedés és az energiaipar állt. Mai témánk különösen érdekes, hiszen épített környezetünk és tárgyaink egyfajta korképek, lenyomatai a világ aktuális trendjeinek, jelenségeinek.

Nézzük tehát, milyen fenntarthatósági törekvéseket hozott (vagy éppen akadályozott meg) a pandémia a design és az építészet területén.

Vendégeim Osztovits Ádám, a PwC regionális think tank intézményének vezetője, Perger Júlia manager, a körforgásos gazdaság szakértője, illetve Finta Csaba, belsőépítész, design-vízionárius, a Myd-II tulajdonosa és ügyvezetője.

Mi jellemzi szerintetek a környezetbarát építészet, valamint a design iránti keresletet?

Osztovits Ádám: Bár 2020-ban a globális, nem lakossági green building, vagyis a környezettudatos építési piac 7%-kal visszaesett, mértékadó előrejelzések szerint a pandémia után éves szinten több mint 9%-os növekedés várható. Hasonló keresletcsökkenés tapasztalható a lakossági szegmensben is, de ez is csak átmeneti. Fontos látni, hogy a zöld építészeti megoldások iránti igény elért egy méretgazdaságossági szintet, ez visszaesni már nem fog. Ráadásul a környezettudatos építés és certifikáció kritériumai is folyamatosan változnak, és egyre több zöld és egészségügyi feltételt fognak tartalmazni a közeljövőben. Tovább fog nőni az igény a moduláris, tartalmas és fenntartható közösségi terekre, a vidéki életre, a lényegesen kisebb ökológiai lábnyomot hagyó épületekre. Nő a térérzetigényünk, ezt kielégítő designra vágyunk.

Perger Júlia: A tiny-house és a minimál design további erősödése mellett érdekes, a home office-ban gyökerező trend az is, hogy 2020-ban soha nem látott mennyiségben vásároltak az emberek – legfőképpen az Z és az Y generáció tagjai – szobanövényeket. Az elemzések szerint a jövő irodáiban az úgynevezett biofil tervezés kerül előtérve, vagyis munkakörnyezetünk is erősíti majd a természettel való kapcsolatunkat. Ez is pozitív, a fenntarthatóság irányába mutató trend.

Osztovits Ádám: A pandémia világosan megmutatta, hogy az okosirodák, intelligens épületek energiafelhasználása – a gócpontos kialakítás és a távfelügyelet lehetősége miatt – sokkal jobban tud alkalmazkodni ahhoz, amikor egy épület részben vagy teljesen kihasználatlan. Bár az ilyen megoldások kiépítése rövid távon költségesebb, üzemeltetésük hosszú távon akár 10%-kal is olcsóbb, lockdown esetén pedig – alkalmazkodóképességük miatt – a hagyományos épületekhez képest jóval több költség takarítható meg.

Van bármilyen szakmai, technológiai akadálya a fenntarthatóbb építészet és design további terjedésének?

Finta Csaba: Valójában nincs. Az építészeknek, designereknek nagy szerepük és felelősségük van a tudat- és igényformálásban. Amikor csak lehet, ezzel élünk is! Legtöbbünk örömmel tervez természetközeli, fenntarthatóbb, akár funkciójukat is változtatni tudó moduláris tereket.

Szívesen alkalmazunk újrahasznosítható anyagokat, egyre gyakoribb a CLT, a napenergia széleskörű kihasználása, a szürkevíz-hasznosítás, a látható épületgépészet, a zöldfalak, a tudatos hulladékgazdálkodás. Bőven van lehetőség kibontakozni az építészet és a design minden területén.

A COVID kapcsán az eddiginél gyorsabban kezdtek terjedni az érintésmentes megoldások nemcsak az iparban, hanem otthonainkban is. Ilyenek az érintésmentes csapok, a szappan- és kéztörlő-adagolók vagy a szemetesek is. Ezek egyik fontos hatása az, hogy kevesebb takarításra, fertőtlenítésre van szükség. De gazdaságosabban is működnek, és összességében környezetkímélőbbek, ami mostanában még inkább fontos lett.

Osztovits Ádám (PwC), Perger Júlia (PwC), Finta Csaba (Myd-II) - Építészet és design a pandémia árnyékában
Osztovits Ádám (PwC), Perger Júlia (PwC), Finta Csaba (Myd-II)

Hogyan tehető biztonságossá a már megépített környezet anélkül, hogy le kellene cserélni, aminek révén több hulladék keletkezne?

Perger Júlia: Jó példa erre egy japán festékgyártó cég, amelynek a már a pandémia előtt elindított fejlesztését a járvány felgyorsította. Festékeikkel – amelyekhez többek között ezüstiont adagolnak – vírus- és baktériummentessé tehetők a falak és más felületek is. Egy finn cég pedig fenyőgyantát és polimereket keverve tud létrehozni olyan vírus- és baktériumölő anyagot, mellyel bevonhatók a már meglévő tárgyak, felületek. Hasonlóan – a már meglévő tárgyak cseréje vagy a környezet jelentős átalakítása nélkül, tehát fenntartható módon – szolgálják a biztonságot a fertőtlenítésre is alkalmas UV-lámpák, amelyek már a lakosság számára is elérhetőek.

A kereslet és a kompetencia tehát megvan, mégis úgy tűnik, hogy hiányérzetetek van. Veszélyben látjátok a zöld jövőt?

Finta Csaba: Tudom, hogy sablonosan hangzik, de a kereslet és a kompetencia mellé gyakran hiányzik a befektetők érzékenysége, tudatos viselkedése. Általában nem a tőke hiánya jelent problémát, hanem a potenciális befektetők zöld megoldások iránti csekély érdeklődése. Több ígéretes, zöld, jövőbe mutató projektünket lassították ügyfeleink a pandémia idején, miközben nem panaszkodunk, mert hagyományos szemléletű megrendelésekkel bőven el vagyunk látva. Arra törekszünk, hogy a felelős szemlélet mindenféle megoldásunkban jelen legyen akkor is, ha a beruházó ezt nem tartja különösebben fontosnak. Szép kihívás!

Osztovits Ádám: Én úgy látom, hogy a biztonság és a bizalom, pontosabban ezek hiánya a fő akadályozó tényező. A pandémia idején vagy közvetlenül utána a döntéshozók a kevésbé kockázatos, már kipróbált koncepciókat, terveket veszik elő. A piac kettészakadása mélyül nemcsak a gazdagok és a szegények, hanem a zöld és a hagyományos szemlélet közötti különségek miatt is. És noha az építőipar felpörgetése az egyik legjobban bejáratott válságkezelő és növekedésösztönző megoldás, remélem, nem csak autópályák, hidak, vasútvonalak, térkövezett utcák épülnek majd. A pandémia gazdaságra és fenntarthatóságra ható következményeit érdemes lenne tudatosan beépíteni az üzleti és a beruházási tervekbe. Ha jól figyelünk, a pandémia számos tanulsággal szolgál, sokat tanulhatunk és fejlődhetünk általa. Aztán hátha nem kell túl sokat várnunk a megtérülésre sem.

search icon