Szücs-Winkler Róbert neve számos zöld civil kezdeményezés és szervezet körül feltűnik, alapítója a Felelős Gasztrohős Alapítványnak és a Ne Fűts Hulladékkal mozgalomnak, szakértőként tevékenykedik a Levegő Munkacsoportban is, így széleskörű rálátása van a környezetvédelmi kérdésekre. Nem csupán önkéntesként dolgozik a fenntarthatóságért, a denxpert EHS&S software nevű cég oszlopos tagjaként a mindennapokban is azért dolgozik, hogy digitális megoldások segítségével egy zöldebb jövőt teremtsen.
Greendex: Hogyan csöppentél bele a környezetvédelem világába, honnan az elköteleződés?
Szücs-Winkler Róbert: Már gyerekkoromtól fontos volt számomra a környezetvédelem. Később, az egyetemen már szelektív hulladékgyűjtési akciók szervezésében is részt vettem, de akkor még szakmai ambícióim nem voltak. Akkoriban Magyarországon a környezetvédelem még csupán egy szubkultúra volt, igaz részben talán még ma is az.
Később elmentem egy évre Ausztráliába, ahol egy olyan cégnél dolgoztam, amely környezeti informatikával foglalkozott. Főképp áruházak és repterek energetikai adatait gyűjtöttük, és akkor kezdtem azon gondolkozni, hogy az általam tanult informatika, amiről azt gondoltam, hogy semmi köze nincs a környezetvédelemhez, akár az eszköze is lehet annak.
Miután hazajöttem, elvégeztem a környezetmérnöki szakot, ahol már kifejezetten környezeti informatikai rendszerekkel foglalkoztam, bár akkoriban ez itthon még nem volt egy piacképes szakma. Ebben az időszakban csináltuk meg a Gasztrohőst is.
A Felelős Gasztrohősről mi is sokat írunk, rendkívül érdekes és hasznos a munkát végeztek.
A Gasztrohőssel az volt a célunk, hogy a környezetvédelem bekerüljön a mainstreambe. Az ételben találtuk meg azt a kapcsolódási pontot, amely mindenkit érint és nagyon szorosan kapcsolódik a környezetvédelemhez is. Ráadásul jó időben a jó helyen voltunk, mert akkoriban kezdődött a magyarországi gasztroforradalom, hirtelen mindenki az ételekkel kezdett foglalkozni, trendi lett a téma.
Több helyen is említetted már, hogy nem vagy kibékülve a fenntarthatóság kifejezéssel..
A környezetvédelemben etalonnak tekintjük ezt a szót, pedig ha más kontextusban használjuk, más az előjele. Ha megkérdeznélek, hogy milyen a párkapcsolatod, te meg azt mondod, hogy fenntartható, akkor visszakérdeznék, hogy mi a gond, mesélj róla.
Nekem sokkal jobban tetszik az a definíció, hogy a fenntarthatóságnak nem fenntarthatónak, hanem jónak kell lennie. Mert hiába gyártasz például fenntartható módon egy játékot, ha abban egyébként méreganyag van, ami árt a gyereknek. Fenntartható ugyan, de mint termék, rossz.
A környezetvédelemre is akkor lehet majd azt mondani, hogy végre mainstream lett, amikor egy terméket rossznak minősítünk, ha az környezetvédelmi, munkavédelmi vagy akár társadalmi szempontból árt. Szerencsére úgy tapasztalom, hogy a világ ebbe az irányba megy, és a cégek is érzik magukon ezt a nyomást.
Sajnos sok esetben még a fenntarthatóság is igen távoli, realitás lehet ennek meghaladása?
Egyre több olyan tényező van, amely ebbe az irányba hat. A munkám során azt tapasztalom, hogy a legnagyobb kibocsátók, a cégek sokszor motiváltabbak a változásra, mint az emberek vagy épp a kormányok. Sok kutatás azt mutatja, hogy azok a cégek, melyek foglalkoznak fenntarthatósággal, nagyobb profitra tehetnek szert. Ezt a befektetők is felismerik, és egyre inkább ebbe az irányba terelik a cégeket. Kiváló példa a világ egyik legnagyobb befektetési cége, a BlackRock, amely több mint 8000 milliárd dollár felett rendelkezik és amelynél az egyik fő szempont már az, hogy olyan cégekbe fektessen, melyeknél fontosak a fenntarthatósági szempontok.
Ebbe az átmenetbe robbant bele a koronavírus, de vajon ki lehet használni ezt a válságot? Mit gondolsz a sokat emlegetett zöld kilábalásról?
Ha a cégek megértik mik a hatásaik, akkor előre tudnak majd lépni. Nekünk úgy tűnik, hogy sokan szeretnének ebben az új helyzetben valamit csinálni, keresik a helyüket, mert eljött a változás ideje. Amíg a számok jók voltak, addig senki nem mert változtatni, de most lehet egy bátrat lépni.
A zöld kilábalás kapcsán a European Green Deal hatalmas üzenet a piac felé, és a cégek is eléggé motiváltak, de van bennük egy kettősség. A koronavírus teremtett egy rövidtávú problémát amit meg kell oldaniuk, de elindult a fenntarthatóságot célzó hosszútávú gondolkodás is, közben pedig a digitalizáció hatalmasat lépett előre.
A digitalizációról is sokat hallani, de nem egyértelmű, hogy miképp lehet a fenntarthatóság segítségére. Ti a denxpertnél hogyan tudjátok segíteni a cégek zöld fordulatát?
A cégek fejlődésének több stádiuma van, attól függően hogy mennyire veszik komolyan a környezetvédelmet. Azoknak, akik csak meg akarják úszni a dolgot, és még a jogszabályokat sem veszik figyelembe, nem tudunk segíteni. Azoknak, akik már teljesen szabályosan, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően szeretnének működni, már tudunk megoldásokat kínálni.
Kapcsolódó bejegyzések
A fenntarthatóság az üzleti életben is egyre fontosabb
A Deloitte Magyarország 20. alkalommal hirdette meg a Zöld Béka Díjat, melyet azoknak a vállalatoknak ítél oda a független zsűri, melyek kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a nem pénzügyi jelentések készítése terén.
Magyarországon jelenleg környezet és munkavédelem témakörben 3-400 jogszabály van, és nemigen van olyan cég, amely ezeket végig tudná elemezni, illetve le tudná követni az évenkénti változásaikat, így aztán a betartásuk sem egyszerű. A belépő termékünk ezzel, a jogszabálymenedzsmenttel foglalkozik, és létezik egy ingyenes verziója is, mely bárki számára hozzáférhető.
Hogy látod, mivel lehetne még több céget rávenni arra, hogy emelje be működésébe a fenntarthatóságot?
A cégeknél a fenntarthatóság a saját társadalmi létjogosultságuk igazolása, így egy belső igénynek is kell lennie, főleg egy bizonyos cégméret felett. Másrészről pedig át kell állítani a gondolkodásmódot. Azt például senki nem gondolja, hogy egy cégnek ne kellene foglalkoznia a könyvelésével, az viszont ma még nem általános elvárás, hogy fenntarthatósági jelentést is készítsenek.
Ezek a jövőben el fognak terjedni, részben valószínűleg kötelezőek is lesznek. Ahogy pedig a pénzügyi beszámoló alapelvárás egy befektetés vagy banki hitel előtt, úgy a jövőben elvárható lehet a fenntarthatósági jelentés is ez pedig egy nagy hajtóerő lehet.
Csupán a jogszabályok betartása kevés lehet egy zöld fordulathoz...
A jó hír az, hogy vannak cégek, ahol tényleg megvan az a gondolat, hogy mi jót akarunk tenni, akár a veszteségek árán is, és sokan gondolkoznak azon, hogy miképp tudnák hatékonyabban és környezettudatosabban végezni a munkát. Ezen a ponton pedig mi meg tudjuk fogni a kezüket.
Minden cégnél hatalmas mennyiségű információ van, a mi munkánk pedig főképp arra irányul, hogy ezeket összegyűjtsük és elemezzük. Erre szükség van ahhoz, hogy környezetvédelmileg megalapozott döntések születhessenek, ráadásul ezekkel a rendszerekkel időt és pénzt is meg lehet takarítani, hiszen optimalizálhatók a folyamatok. Nagyszerű példa a hulladékgazdálkodás kérdése: hol és mennyi hulladék keletkezik, hogyan kezeljük, hova fog kerülni, mennyi hasznosul belőle stb. Ezeket mind képesek vagyunk folyamatba rendezni és elemezni.
Az optimalizálással nem csak a vállalkozók járnak jól, de a környezetnek is segítünk, mert kevesebb erőforrás hatékonyabb használatát tudjuk elérni. Mi az a lelkiismeret akarunk lenni, aki azt mondja, ésszel dolgozz!
Akkor mondhatjuk, hogy a digitalizáció a környezetvédelem egy formája, eszköze?
Abszolút! Ha a fenntarthatóság egy aranyrög a föld alatt, akkor az aranyásó a cég, mi pedig az ásó az ő kezében.
Ezzel együtt személyesen is az a tapasztalatom, hogy az emberek és így a cégek egy része sem tekint előre, és nem használnak ki olyan lehetőségeket, melyek őket segítik. Hiába tudnának spórolni, közben pedig környezettudatosabb módon működni, ha túlzottan macerásnak tűnnek ezek a megoldások.
A fenntarthatósághoz viszont az a nulladik lépés, hogy megértsd a hatásod. Ennek tudatában tudsz úgy reagálni, hogy azzal mindenki jól járjon. A számok és elemzések tudnak sokat segíteni abban, hogy fenntarthatóbb útra lépjenek a cégek.
Úgy tudom olyan nagy cégekkel is együttműködtök mint a Coca-Cola és a Mol. Mi a legnagyobb siker, amit eddig elértetek?
Arra nagyon büszkék vagyunk, hogy külföldön is egyre nagyobb az érdeklődés a megoldásaink iránt, főleg a tavalyi év volt nagyon erős. Míg 2020 elején 3 országban voltunk jelen, most már 11 országból vannak ügyfeleink.
Hogy egy kézzelfoghatóbb dolgot is említsek, a Magyarországon termelődő hulladék fele átmegy a rendszerünkön. Ha tudjuk, hogy az itthon keletkező hulladéknak csak 27-30%-át teszi ki a kommunális hulladék, el tudjuk képzelni, milyen óriási mennyiségről beszélünk.
A cégek fenntarthatóvá tétele kétségtelenül kulcskérdés, de hogyan tud a digitalizáció segíteni az átlagemberek környezettudatosabbá válásában?
Ahogy az üzleti életben, a digitalizáció élet számos más területén is tud segíteni a racionális döntések meghozásában, illetve vannak olyan megoldások is, amelyek egyszerűbbé és közben hatékonyabbá teszik a mindennapokat. Nálam például a fűtés teljesen automatizálva van, és ez nagy könnyebbséget jelent ráadásul spórolok is vele.
Kapcsolódó bejegyzések
Mit tehetsz a fenntarthatóbb otthoni munkavégzésért?
Néhány fenntartható home office tipp az Eco Warrior Princess oldalról.
Ezekhez a megoldásokhoz gyakran beruházásra van szükség, azonban a kezdet az is lehetne, ha mindenki kiszámolná a karbonlábnyomát. Erre számos ingyenes alkalmazás van már az interneten. Ez nagyjából olyan, mint amit mi csinálunk a cégekkel: meg tudjuk vele nézni, hogy az egyes tevékenységeinkkel milyen hatást gyakorolunk a környezetünkre és így a fenntarthatóságra.
Olyan mindennapi, egyébként fel sem merülő kérdésekre világíthat rá ez módszer, mint például az, hogy szükségünk van-e egyáltalán saját autóra, vagy jobban járunk, ha a heti egy bevásárláshoz inkább taxit használunk, vagy hogy az étrendünk bizonyos elemeinek csökkentésével mekkora lépést tehetünk mi magunk is egy fenntarthatóbb világért.
