Mátyás király koronázása, a harckocsik átkelése, mind-mind a legnagyobb folyónk legendáriumának részei. Évtizedek óta nem volt egybefüggő jég a Dunán, de a jégtábla is ritka vendég.

Emlékszem, gyerekként a zajló táblákat a budapesti hidakról kövekkel hajigáltuk. Nem is kellett különösebb célzókészség ahhoz, hogy pattanjon a kavics a jégen, mégis örültünk, amikor eltaláltunk egyet-egyet. De ahogy felnőttem, úgy tűnt el ennek a játéknak még a lehetősége is, hiszen most már évek óta egy árva jégtömb, annyit sem látni a fővárosi szakaszon (sem).

A folyók, folyamok sosem úgy fagynak be, ahogy tavaink, mivel a mozgás miatt folyamatosan kavarog a különböző hőmérsékletű víz. Ha pedig meg is fagy, könnyen széttörhet a sodrásban. Ha mégis elkezd fagyni, akkor ez az öblökben, langósabb részeknél kezdődik. Aztán a megfagyott részek leszakadnak, elúsznak, valahol feltorlódnak, és szépen rétegesen elkezd befagyni a víz felszíne. Persze ez nem megy egyik pillanatról a másikra.

A fővárosban mindig melegebb van, tehát az már a végső stádium, hogy Budapesten átkeljünk a Dunán. Máshol egy kicsit könnyebb ugyan, de erre sem volt példa 1963 óta. Jégtáblák pedig utoljára 6 éve, 2017-ben úsztak a nagy folyón. Az elmúlt évtizedekben annyira megváltozott hazánk átlaghőmérséklete, hogy már csak valami csoda folytán várhatnánk a folyó teljes befagyását, ugyanis ehhez az kell, hogy két hétig folyamatosan -5 °C alatt legyen a hőmérséklet.

Erre nagyon kevés esélyünk van, hiszen a klíma egy darabig biztosan melegedni fog. Nem úgy, mint a 15–16. században, amikor a kis jégkorszak miatt a vitézek a várakba kényszerültek, mert egész télen fogcsikorgató hideg volt. Mára viszont a helyzet távol áll ettől, hiszen még a tavaink sem fagynak be olyan vastagon, hogy korcsolyázzunk rajtuk…

Kapcsolódó bejegyzések

Te tudod, mit használtak a hűtő előtt?

A konyha egyik legtermészetesebb háztartási gépe, a hűtő csak 1913-ban jelent meg. De mi volt előtte?