Történészek és kutatók egyre többször találnak összefüggéseket a múltbéli események és az éghajlat változásai közt. Most egy nemzetközi kutatócsoport a mongol hódítások sikeressége mögött is ilyen okokat sejt.
A 13. században úgy robogtak át a mongol hódítók a közép-ázsiai térségen, mint kés a vajon. Az addig itt, az Aral-tó medencéjében és a térséget átszelő folyók közt élő népek fejlett civilizációja az áradások vizét használta az öntözéshez.
A nedvesebb klíma miatt a nagy hozamú folyók nagyban megkönnyítették a mezőgazdaságot, ez pedig nagyfokú rezilienciát adott az itt élő civilizációnak. Ezt bizonyítja az is, hogy a 7-8. századi arab hódítások után a városállamok hamar újra virágzásnak indultak.
Kapcsolódó bejegyzések
A klímaváltozás kulcsszerepet játszott a maják bukásában
Ha azt gondoljuk, hogy az éghajlatváltozás csak napjainkben jelent problémákat tévedünk. A történelem során számos alkalommal befolyásolta népek, birodalmak sorsát egy-egy gyorsan végbemenő éghajlati változás.
A 13. századra azonban a térség szárazabbá vált, a folyók hozama lecsökkent a korábbiakhoz képest és ebben a helyzetben találták szembe magukat az itt élők Dzsingisz kán seregeivel.
…a hosszan tartó szárazságok a mongol hadjáratok alatt és után csökkentették a helyi lakosság lendületét, és megakadályozták a nagyszabású öntözésre alapuló mezőgazdaság talpra állítását.
-mondta Mark Macklin professzor
A kutatást a brit Lincoln Egyetem, a University College London és az Oxfordi Egyetem tudósai holland és kazah kollégáikkal folytatták, és ennek során rekonstruálták a klímaváltozás hatását a térség áradásokra alapuló mezőgazdaságára.
Az eredmények szerint az apadó folyók ugyanolyan, ha nem még nagyobb mértékben voltak a felelősek a korábban virágzó városállamok elnéptelenedéséért.
Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!
(MTI/Greendex)