Amikor a Hunga Tonga-Hunga Ha’apai vulkán január 15-én kitört, lökéshullámokat küldött az egész bolygóra. A képek lenyűgözték a geológusokat. Egy új kutatás pedig megállapította, hogy a kitörés annyi vízgőzt pumpált a légkörbe, hogy az 58 000 úszómedencét meg tudna tölteni – ilyen mennyiséget még soha nem figyeltek meg.

A víz elérte a légkör sztratoszférának nevezett rétegét, amely magasabb, mint ahol a nagy utasszállító repülőgépek repülnek.

„Soha nem láttunk még ehhez hasonlót” – mondta Luis Millán, a NASA Jet Propulsion Laboratory légkörkutatója, az új kutatás vezetője. Millán és csapata a NASA Aura műholdjának megfigyeléseit használta fel, amely a Föld légkörében lévő gázokat nyomon követő műszer, hogy megerősítse a légkörbe történő extrém vízbeáramlást.

Az egyetlen kitörésből származó víznek bolygóméretű, bár kicsi és átmeneti éghajlati hatása lesz. Ez azért van, mert a vízgőz üvegházhatású gáz, ami azt jelenti, hogy a bolygón a szén-dioxidhoz hasonlóan hőt tart vissza. De ez a vízgőz hatás nem lesz elég ahhoz, hogy észrevehetően súlyosbítsa az éghajlatváltozás hatásait – magyarázta a NASA.

A klímaváltozást nagyrészt az emberi tevékenység okozza, nem pedig olyan természeti események, mint a vulkánkitörések.

Honnan származik ez a rengeteg víz – amely közel négyszerese annak a mennyiségnek, amelyet a Pinatubo hegy 1991-es kolosszális kitörése fújt a sztratoszférába? A Hunga Tonga-Hunga Ha’apai egy tenger alatti vulkán, ami azt jelenti, hogy a medence, ahol a kitörés történik, a tengerszint alatt van, így hatalmas mennyiségű vizet juttat az égbe.

Forrás (mashable.com)