Ha a medúzára gondolunk, egyből a tengerek, óceánok élővilága, ebből következően pedig a sós víz jut az eszünkbe, meg persze az, hogy nem szívesen úszkálnánk ugyanott, ahol ez az állat, hiszen a csípése nemcsak kellemetlen, de halálos is lehet. Sokan meglepőnek fogják találni tehát, hogy medúzákkal való találkozásra itthon, bizonyos édesvizű tavainkban, illetve egyes folyóink holtágaiban, medreiben is van esélyünk.
Persze, nem ugyanolyan medúzákról van szó, mint amilyenek az óceánokban és a tengerekben élnek, hanem egy jóval kisebb termetű rokon fajról, az édesvízi medúzáról, amelynek a tudomány a Craspedacusta sowerbii nevet adta. De vajon jelenthet-e ránk veszélyt az édesvízi medúza? Utánajártunk, mit kell tudni erről a kevesek által ismert állatról.
Kapcsolódó bejegyzések
A sarki jég olvadásával egyre több lesz a medúza az északi vizekben
Ez nem annyira jó hír, hiszen az amúgy is túlhalászott vizek halpopulációi teljesen kiszorulhatnak az érintett területekről.
Hogyan kerülnek hazánk vizeibe medúzák?
Fontos leszögezni, hogy a medúza nem őshonos Magyarországon, édesvízi típusa kontinensünkön is mindössze 100 éve található meg. Bár az állatfaj Európába való betelepüléséről pontos adatok nem lelhetők fel, a szakemberek nagyjából az 1920-as évekre datálják az első példányok megjelenését, és úgy gondolják, hogy az édesvízi medúza akváriumból kerülhetett át az európai országok természetes vizeibe vagy kifejlett állatokként, vagy pedig peték révén. Az édesvízi medúza eredetileg Ázsiából származik, Kínában, a Jangce folyóban igen gyakori, tehát vélhetően innen terjedt át a faj Európába és Amerikába is.
Invazív fajnak számít, de jelenléte olyan szempontból mindenképpen pozitívnak tekinthető, hogy könnyedén kikövetkeztethető belőle a vizek minősége. Az édesvízi medúza ugyanis kizárólag kristálytiszta vizekben képes megélni. Ezekből is a legalább 22 Celsius-fokosokat részesíti előnyben, mert az ilyen hőmérsékletű lágy vagy közepesen lágy vizekben tud megfelelően szaporodni. Az ilyen adottságú vizeinkben tehát nagy valószínűséggel találkozhatunk édesvízi medúzákkal, viszont kifejezetten figyelmesnek kell lennünk ahhoz, hogy észre is vegyük őket, ugyanis ezek az állatok egészen aprók, átlagos méretük csupán néhány centiméter, emellett pedig még színük sincs. Szinte teljesen áttetszők, így nagyszerűen beleolvadnak a környezetükbe, miközben a tengeri medúzáktól ismerős, lüktető testmozgással úszkálnak.
Fotó: Canva
Pontosan hol és mikor találkozhatunk medúzákkal Magyarországon?
Ahogy ezt már fentebb említettük, édesvízi medúzával kizárólag a jó minőségű és tiszta vizeinkben találkozhatunk. Ezek többnyire bányatavaink, valamint egyes folyóink holtágai, medrei. Ha medúzalesre indulnánk, a nyári időszakot ideális választani, ugyanis a meleg vízhőmérséklet miatt szinte biztosan találhatunk medúzákat például az olyan, Budapesttől nem messze fekvő mesterséges tavakban, mint a Palatinus-tó vagy az Omszki-tó. De a teljesség igénye nélkül érdemes még vizsgálni a Tarcal mellett lévő bányató, a Mályi-tó, a Veszprém-Kádárta bányató, a kisoroszi Cseres-tó, esetleg a kabai Pallag-zugi vagy a szálkai víztározó vizét is. Nagyjából egy hónappal ezelőtt adták hírül, hogy a Duna egyik holtágában, Fadd-Domboriban is tömegével jelentek meg medúzák.
Kapcsolódó bejegyzések
Palatinus-tó – Gyönyörű, tiszta vizű strand Budapesttől 40 km-re
A Palatinus-tó egy mesterséges bányató, amely homokkitermelés következtében jött létre az 1950-es években.
A legégetőbb kérdés: Kell-e tartanunk az édesvízi medúzáktól?
Persze, nem mindenki repes az örömtől, hogy medúzával találkozhat, sőt akadnak bizonyára olyanok is, akik messziről elkerülnék ezeket az állatokat, és maximum az ócenáriumok, óriás akváriumok biztonságában lennének hajlandók arra, hogy a közelükbe férkőzzenek. Számukra kifejezetten jó hír, hogy semmi okuk félni az édesvízi medúzáktól. A halálos kockázatú tengeri rokonaikhoz hasonlóan ugyan ez a faj is a csalánozók törzsébe tartozik, ennélfogva pedig méreganyagot tartalmazó csalánsejtjei is vannak, ám az állat mérete mindössze egy ötforintos érme nagyságának felel meg, így a testének szélein elhelyezkedő 400 fogókarja is csupán mikroszkóppal látható. Ez azt jelenti, hogy csípése kizárólag azokra az egysejtű élőlényekre jelenthet veszélyt, amelyeket az édesvízi medúza táplálékának tekint.
Mivel az édesvízi medúza támadásától kár tartanunk, amennyiben lehetőségünk nyílik erre, nyugodtan a közelükbe úszhatunk, sőt – ha szerencsénk van – óvatosan meg is érinthetjük, foghatjuk őket, hogy később majd tréfásan eldicsekedhessünk a barátainknak azzal, hogy a legutóbbi strandolásunk alkalmával sikerült megszelídítenünk egy medúzát. Ha pedig tudunk róluk gondoskodni, és képesek vagyunk számukra biztosítani a megfelelően kezelt csapvizet, valamint a kívánatos vízhőmérsékletet, akár otthoni akváriumunkba is befoghatunk néhányat háziállat gyanánt, hiszen így akár még az egyes példányok élettartamát is megnövelhetjük.
Kiemelt kép: Canva
