Egérembriót hoztak létre őssejtekből
Egérembriót hoztak létre őssejtekből

Egérembriót neveltek női petesejt és hím ivarsejtek nélkül, pusztán őssejtekből! A California Institute of Technology magánegyetem és a Cambridge közös munkában korszakalkotó lépést tettek a génszerkesztés világában.

Az őssejtkutatás megnyitotta a kapukat az emberi szervezet feltérképezésében, és sok ezidáig gyógyíthatatlan betegségre adott megoldást. Ez abból adódik, hogy az őssejtek egyfajta jolly jokerként működnek, képesek többfajta sejtként egészségesen kifejlődni. (Ezért lehet vele sikeresen gyógyítani genetikai rendellenességekből fakadó betegségeket.)

Klónozással hoznának vissza kihalt fajokat

Régen kihalt fajok visszahozására tett kísérleteknél felmerült a génszerkesztés és a klónozás gondolata. Egy genetikai labor 15 milliárdos projektben azt tűzte ki célul, hogy 10 év alatt, elefántok génállományával élő mamutot klónoz.

Ausztrál tudósok pedig azzal korbácsolták a kedélyeket, hogy az 1936-ban kipusztult tasmán erszényes tigrist igyekeznek klónozni. Elsőre jó ötletnek hangzik, de felvetődik az a kérdés, hogy ökológiai értelemben mennyire lesznek életképesek olyan fajok, amik laboratóriumok perticsészéiben születtek.

Életképes embrió őssejtből

A kutatók izolálták, hogy a normál embriófejlődésben milyen sejtek vesznek részt, és azt, hogy ezek milyen őssejtekből képződnek. Három fő őssejt-típust azonosítottak, amelyek a korai embriófejlődésben a sejttömeget alkották. Első típus a későbbi testszöveteket alkotta, másik kettő pedig a magzatburokká és placentává fejlődött.

Következő lépésben egerekből vett három féle őssejtből – női petesejtek és hím ivarsejtek nélkül – életképes embriót neveltek laboratóriumi környezetben. Bár az életképes kissé túlzó, de az embriók addig a fejlődési fázisig eljutottak, hogy dobogott a szívük, és agyműködésük is volt. És mindezt sikerült többször egymás után megismételni.

forrás: phys.org

fotó: flickr

search icon