Minden része mérgező, érintése akár maradandó sérüléseket is okozhat, ráadásul túrázás vagy természetjárás közben is találkozhatsz vele. Könnyen összetéveszthető közönséges társával, ezért a kaukázusi medvetalp valóban nem játék.

Ha gyakran járod az erdőt, könnyen lehet, hogy már hallottál róla, sőt, találkozhattál is vele. Én magam hiába vagyok természetjáró, csak idén hallottam először a kaukázusi medvetalpról és ijesztő hatásairól, holott tájékozódom a hazai erdőket érintő kérdésekről. Egy túrás csoportban olvastam, hogy a kaukázusi medvetalppal való találkozás után egy hölgy a kórházban kötött ki. Miután komolyabban is utánajártam, még több olyan beszámolóval találkoztam, amelyek arról szóltak, hogy hólyagokkal, égési sérülésekkel és kórházi látogatással lettek „gazdagabbak” a túrázók a növénnyel való találkozás után. Valóban ennyire veszélyes ez a nem is olyan régen hazánkba is betelepült növény?

Kapcsolódó bejegyzések

Életben maradnak az erdők? – Fenntartható erdőgazdálkodással igen

Hogyan lehet fenntarthatóan használni az erdő adta javakat, és miben nyilvánul meg az erdő védelme, gyarapítása és használata?

A kaukázusi medvetalp, az inváziós növény

A kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) egy hatalmasra növő lágyszárú növény, amely a zellerfélék családjába tartozik, és évelő. Jellemző erre a családra, hogy tagjai mérgező anyagokat, úgynevezett furokumarinokat tartalmaznak, azonban ebben a növényben jóval több található ebből az anyagból, mint más, hozzá hasonló növényekben.

A növény a Kaukázus vidékéről érkezett közénk, ahogyan a neve is utal rá. Dísznövényként telepítették be az angliai Királyi Botanikus Kertbe, jó eséllyel akkor még nem tudták, mivel is állnak szemben. Mivel igénytelen, illetve nagyon gyorsan szaporodik, hamar kitört a kertek „rabságából”, így Magyarországon is felütötte fejét. Patakok, folyók közelében, tarvágásokon ma már könnyen találkozhatsz vele, éppen ezért nagyon fontos, hogy felismerd.

Az ernyősvirágzatúak érintése sok esetben veszélyes lehet: a bennük lévő furokumarinok a napfény UV-sugarainak hatására lebomlanak, az így kialakult bomlástermékek égő érzést okoznak, a bőr kipirosodik, viszket, sőt, esetenként 24–48 órán belül égési sérülésekre emlékeztető hólyagok jelennek meg rajta.

Habár a 2000-es évek eleje óta az országban van, és az Őrségi Nemzeti Park területén (ahol nagy mennyiségben volt jelen) irtják is, még mindig található szerte az országban nagy és veszélyes kaukázusi medvetalp. Sajnos újra és újra felbukkan, habár a hatóságok igyekeznek kordában tartani a populációt. A legtöbb, amit tehetsz, hogy felismered, és nagy ívben elkerülöd, valamint megtanulod, mit tehetsz sérülés esetén.

Kaukázusi vagy közönséges?

A felismerésben segíthet, ha meg tudod különböztetni a közönséges medvetalptól, amely nem mérgező. A szóban forgó veszélyes kaukázusi medvetalp 2–2,5 méter magasra is megnő, de akár 7 méteres példányokkal is találkozhatsz. Európa legnagyobb lágyszárú növényének mondható, tehát némi felkészüléssel könnyen beazonosíthatod a növényt. Levelei összetettek, szára bordó foltokkal borított. Osztott levéllemezei akár 2 méter szélesek is lehetnek, szára és levelei is szőrösek.

Kapcsolódó bejegyzések

Ezektől a növényektől tartsd távol gyermekedet és házikedvenceidet!

Környezetünk tele van olyan növényekkel, amelyeket gyerekkel, kutyával és macskával jobb elkerülni.

Ernyős virágzata van fehér, apró virágokkal, termése ovális. Mivel ősszel több ezer termést is hozhat és szórhat szét, igen gyorsan terjedhet, amin az a tény sem segít, hogy a növény akár 10 évig is csíraképes maradhat. A nedves, árnyékos területeket kedveli, méretéből fakadóan letarolhatja a többi növényt, így gyorsan és intenzíven terjed.

Problémát okozhat, hogy nagyon hasonlít a közönséges medvetalphoz, amely jóval kevésbé veszélyes. A közönséges változat viszont (ami például a mi kertünkben is megtalálható) maximum 80–100 centiméteresre nő. Amíg a növények kicsik, nehezebb megkülönböztetni őket, szerencsére ilyenkor kevesebb is bennük a mérgező hatóanyag.

Mit okoz, ha megérinted a növényt?

A fő problémát a benne található mérgező hatóanyag jelenti. A furanokumarinok napfény hatására bomlanak, és mind az emberi, mind az állati bőrön bőrgyulladást (fitofotodermatitiszt) okoznak. A bomlástermékek ráadásul égési sérüléshez hasonló hólyagokat idéznek elő, ezek akár egy napon belül elterjedhetnek az érintett bőrfelületen. A legrosszabb az egészben az, hogy azon túl, hogy a problémás bőr nehezen gyógyul, és más bőrbetegségek is megjelenhetnek, a méreganyag okozta hólyagok még hegeket is hagyhatnak. Így a találkozás a növénnyel akár egész életünkben emlékezetes maradhat.

A problémás vegyületek legnagyobb koncentrációban a levelekben fordulnak elő, ennek mértéke a vegetációs időszakban változó. A levéllel történő egyszeri érintkezés is elegendő a tünetek kialakulásához. Ha megérinted a növényt, nagyon fontos, hogy ne vakard, és még inkább ne nyúlj a szemedbe, ugyanis ez akár látási problémákat is okozhat.

Nagyon fontos, hogy felismerd a növényt, és ha ez sikerül, véletlenül se közelítsd meg! Irtása is védőfelszerelésben történik, kesztyűben és védőszemüvegben.

Mit tehetsz a sérülések gyógyulása érdekében?

Sajnos előfordulhat, hogy mégis érintkezel a növénnyel. Egyéni érzékenységedtől függ, mit okozhat ez az esetedben, de mindenképp érdemes tudni, mi a teendő a mérgezés bekövetkezése után. Semmiképp se vakard a bőrterületet, ugyanis ez csak fokozza a tüneteket. A bőrt azonnal le kell mosni lehetőség szerint szappanos vízzel, vagy égési sérülések elleni spray-vel, illetve gyulladáscsökkentő krémmel érdemes kezelni. A rovarcsípések elleni kenőcs vagy spray is hatásos lehet.

Másik fontos teendő, ha esetleg a fent említett intézkedéseket nem tudod megoldani, hogy azonnal takard le egy száraz ruhával, ugyanis a hólyagok fény hatására alakulnak ki. Amilyen gyorsan lehet, fel kell keresni egy bőrgyógyászt, és bizony kórházi kezelésre is szükség lehet. Fontos tehát, hogy ha érintkezel a növénnyel, mindenképpen fordulj orvoshoz! Amit tehetsz tehát a sérülések elkerülése és kezelése érdekében:

• mindenképp zárt ruhában túrázz az érintett területeken, valamint így közelítsd meg a növényt, és csak kesztyűben érintsd meg, de a legjobb, ha nagy ívben elkerülöd;
• ha mégis érintkezel a növénnyel, azonnal mosd le szappanos vízzel a bőröd;
• kend be égési sérülés elleni vagy gyulladáscsökkentő krémmel a sérült bőrt;
• ne vakard az érintett területet;
• takard le a napfény elől a sérülést;
• fontos, hogy ne vizes, hanem száraz ruhával takard le az érintett bőrfelületet;
• ha megtörtént a baj, azonnal menj bőrgyógyászhoz, ha pedig a szemedbe nyúlsz, akkor szemészhez is, és mindenképp mondd el, hogy a növény okozta a sérülést!

Fontos tehát, hogy felismerd a növényt, és lehetőleg kerüld ki, ha mégis találkoznál vele! Ha jót akarsz magadnak és a bőrödnek, ne fotózgasd, és a gyerekeket még véletlenül se engedd a közelébe!

Kiemelt kép: canva