„Minden adott volt ahhoz, hogy látványosat, egyedit alkossunk” – meséli dr. Folly Réka, a Folly Arborétum és Borászat vezetője és tulajdonosa, aki az orvosi pályát maga mögött hagyva dédnagyapja, dr. Folly Gyula hagyatékát, az idén 116 éves kert gondozását vette a vállára.

Noha a két szakma igencsak távol áll egymástól, valahol mégis összeér: a rendíthetetlen hivatástudat és a kitartás mozgatja mind a kettőt, és az a maximalizmus, amivel Réka és családja nap mint nap a birtokért dolgozik. A szakmai elismerések egyre csak gyűlnek, Folly Rékát a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége idén az elnökség tagjai közé választotta. 2017-ben „Az év ökoturisztikai létesítménye” címet, a Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Turisztikai Ügynökség közös díját is elnyerte az arborétum. Az elmúlt több mint egy évszázadban rengeteg változáson, sok-sok fejlesztésen esett át a badacsonyörsi kert. Az interjúban választ kapunk arra, hogy a növekedéssel és az ezzel járó európai szintű ismertséggel hogyan tudott lépést tartani a természet.

A Földön élő mintegy ezer nyitvatermő faj közül hatszáz él meg a mérsékelt égövben, ezek ötöde pedig a Folly Arborétumban is megtalálható, ahol négyszázféle tűlevelű, kétszázféle lombos fa és több ezer tő évelő növény nő. Kiemelkedő a kert nemzetközi szinten is jegyzett borókagyűjteménye, sőt a világ összes ciprusfaját is megnézhetjük itt. A fenyőfélék egész évben gyönyörű látványt nyújtanak, szépségüket a tavaszi–nyári időszakban az ezer színben virágzó növények teszik teljessé.

Az infrastruktúra mint a természet szóvivője

„A megfelelő infrastruktúra elengedhetetlen ahhoz, hogy vendégeinknek megfelelő és komplex élményt tudjunk nyújtani. A különböző szolgáltatások – mint az étterem, az új kávézóterasz, a kilátó, a játszópark, a jó minőségű sétaútvonalak és a részletes információkat tartalmazó táblák – mind a látogatók elégedettségét szolgálják. Persze ezek a szolgáltatások önmagukban keveset érnének, ha nem ölelné őket körül a kert, amely számos fakülönlegességnek ad otthont. Bizonyos fajokból Európa legidősebb ültetett példányai itt találhatók, ilyen a szír boróka és az amerikai sárgafenyő is.”

A kulcs mindössze annyi, hogy a Folly család hitet téve a családi örökség megőrzése mellett ideje nagy részét ténylegesen a hegy oldalában tölti.

„Amikor a családunkban eldőlt, hogy én veszem át az arborétumot, első pillanattól fogva tudtam, hogy ezt csak szívvel-lélekkel, teljes odaadással, időt nem sajnálva lehet csinálni. Sokszor nem tettem mást, csak leültem egy padra, és néztem a látogatókat, hogy mit szeretnek, mit hiányolnak.”

Az 1905-ben alapított kert mindennek az alapja: az örökség, melyet ápolni kell. Az utódok feladata 2010 óta elsősorban az, hogy a gondozásnak és a fejlesztéseknek köszönhetően igazi, hamisítatlan Folly-kertélményt hozzanak létre. Bátran állíthatjuk, hogy ez sikerült. Sajátos atmoszférát alakítottak ki, melynek fenntartásán egész évben 50 ember fáradozik.

Mitől egyedi egy arborétum a Kisörsi-hegy oldalában?

Az arborétum különlegességét egyértelműen az a légkör adja, ami az első pillanattól kezdve magával ragadja az embert. A kert egyedisége mindemellett növényvilágának összetételében, a terület fekvésében és történelmében rejlik. Magyarországon ez az egyetlen, magánkézben maradt arborétum. Amit itt látunk, az négy generáció elkötelezett munkájának, hitének és kitartásának az eredménye. Fontos, hogy az innovatív beruházások nem rugaszkodnak el a környezet adta lehetőségektől. Az arborétum sajátosságaival összehangolva készültek el azok az informatív eszközök, amelyeknek köszönhetően egy teljes napot is el lehet tölteni a növények és a környezet tanulmányozásával. A hely különlegességét növeli a család saját borászata, ahol az arborétum területén termelt szőlőt dolgozzák fel. Mind a szőlőültetvényen, mind a borospincében az odafigyelés, a mértéktartás és a tudatosság a fő irányelv:

„Hiszem, hogy kevesebb kémiai beavatkozással, több jelenléttel és gondoskodással is jó eredményeket lehet elérni. A szőlőinket csak minimálisan permetezzük. Mivel a terület nem nagy, könnyen bejárható, így ha a szőlőnek bármi betegsége is lenne, gyorsan tudunk reagálni, és csak a feltétlenül szükséges mennyiségű vegyszerrel fellépni. A szüretelésnél is mindenki ott van, mindannyian figyelünk.”

Kapcsolódó bejegyzések

Legyél fenntartható, igyál bort!

Zsandár Tamás balatoni borásszal beszélgettünk a fenntartható jövő és a borászat kapcsolatáról.

Az már egyértelmű, hogy a nejlon nem menő

A gyógynövények gazdaságát nemcsak a sétaútvonal illatfelhője árulja el, de megtapasztalhatjuk a kávézó teraszán, sőt a házi készítésű szörpökben is. A levendula – csak úgy, mint a citromfű, a menta vagy a fenyőrügy – a kertből kerül a Folly szörpfőzdéjébe, ahol minden alapanyagot saját termőidejében használnak fel. Az arborétum nem hagyja útravaló nélkül a látogatókat: nejlon helyett lebomló csomagolásban (agyagban vagy tőzegben) magvakat vásárolhatnak az érdeklődők Folly Roll néven. A maglabdacsokban atlaszcédrus, himalájai cédrus és valódi ciprus magjai várnak arra, hogy hazatérve elültessük őket a saját kertünkben. Napjainkban szerencsére már minden korosztálynak egyértelmű, hogy a nejlon nem menő. Ezért nem véletlen, hogy az egyedi Folly logóval ellátott pamutvászon táskák a kert legkeresettebb ajándéktárgyai közé tartoznak. 

A klímaváltozás nem kerüli el a Balaton édenkertjét sem

„Persze vannak betegségek, amelyek olykor felütik fejüket, ezek főként a borókákon vehetők észre. Az idei forró és száraz nyár a szőlőnek kedvez ugyan, de a többi növényre káros a hetekig tartó kánikula. Nagyon sokat kell locsolnunk, fúrt kutunk nélkül nem tudnánk biztosítani a megfelelő vízmennyiséget. A legmelegebb napokban a fenyőket nem, csak az évelőket öntözzük. Májusban nagyon sok eső esett, ennek jótékony hatása szinte minden növényünkön látszik, így a fogadótér levenduláin is.”

A virágzási időszak elnyújtása és a fajtagazdagság növelése érdekében Franciaországból hoztak különböző fajtájú levendulákat, így egész szezonban virágzó levendula fogadja a látogatókat. A kánikula nemcsak a növényeket, hanem az embereket is megviseli. A terepen dolgozók a nyári szezonban gyakran a hajnali órákban kezdik a munkát, hogy korábban be tudják fejezni. Mindezzel együtt egyelőre kézben tartják a környezeti változásokat. Réka kiemelte, hogy a kezelhetőség és a szinten tartás első lépése a megelőzés.

„A szőlő kezelésén kívül gyakorlatilag nincs szükség felszívódó permetszerekre, ezeket kiváltja az állandó jelenlét, aminek köszönhetően az esetleges betegségeket időben észleljük.”

Amíg 2010-ben csak kétezer látogatója volt az arborétumnak, addig ma közel nyolcvanezer látogatót fogad az arborétum évente. Ahol sok ember megfordul, ott okkal vetődhet fel lehetséges problémaként a szemetelés, a környezetszennyezés.

„Tudatos döntésünk, hogy az arborétum felsőbb területeire nem kerül szemetes. Azon a néhány helyen, ahol mégis van, szelektíven gyűjtjük a hulladékot. A látogatók környezettudatosságának köszönhetően a szemetelés nem jellemző. Olyan emberek jönnek fel a hegyre, akik ide vágynak, és tisztelik a természetet. Jó tapasztalataink vannak.”

Természetesen nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy környezettudatosnak lenni ma már trendi. Bízzunk benne, hogy ez soha nem megy ki a divatból! A legtöbb szolgáltatást nyújtó egységünknek szerencsére nincs nehéz dolga, hiszen az emberek többsége már találkozott repoharakkal, fém vagy papír szívószállal. Ezekkel az alternatívákkal a napi hulladékot akár 60–70%-ra is le lehet csökkenteni.

Mi a következő lépés?   

„Szeretnénk sokkal több növényt felkutatni, hiszen az egyébként is óriási fajgazdagságot tovább is lehet fokozni. A kapacitásunknak megfelelően fogunk haladni, normál léptékben, nem elrugaszkodva valós erőforrásainktól. A magyar arborétumok tudományos tekintetben még sok szempontból nem felelnek meg az európaiaknak. Ez ránk is érvényes. Dolgozunk azon, és feladatunknak érezzük, hogy jó irányt mutassunk, hiszen – az eddig elért látogatói létszámnak köszönhetően – figyel ránk a szakma.”  

Mit tudnak tenni a fenntartható jövő érdekében?

„Három gyermekünket Isten, embertársaink és magyar hazánk szeretetére neveljük. Így neveltek minket is. Jó példát mutatunk, vonzóvá tesszük a tevékeny, környezettudatos életformát. Noha a kamaszokkal nem mindig könnyű, nyaranta igyekszünk munkát adni nekik itt, az arborétumban. Szerintem ez a legtöbb, amit útravalóként kaphatnak. Tudom, hogy ez a szemlélet a kert látogatóit is megérinti, főleg azért, mert mindez valahogy átszűrődik teremtett világunk szépségein.”

Fotók: Domján Attila – Greendex