A klímaváltozás hatására egyre északabbra húzódik a bortermelés alkalmas területek határa, a skandináv országokban pedig gombamód szaporodnak a borászatok.
Két évtizeddel ezelőtt ez az iparág lényegében ismeretlen volt az északi országokban. A nyarak azonban egyre melegebbek és egyre hosszabbak, ami egyre több szőlőfajta számára teremti meg a lehetőséget. Mára Dániában több mint 90, a svédeknél 40 és a norvégoknál is több tucat pincészet működik, és minden évben egyre többet létesítenek.
A sarkvidékek kapcsán ismeretes, hogy a felmelegedés jóval erősebb ezekben a régiókban, mint más területeken, ám ami a jégsapkák és az ökológiai rendszerek szempontjából végveszéllyel fenyeget, az a skandináv borászat számára egyre nagyobb lehetőségeket teremt. Ezzel együtt a termelés volumene egyelőre eltörpül a nagyobb bortermelő országok termelése mellett.
Skandináviában ahol a szőlő számára alkalmas időszak 4,5-5 hónap hosszú volt, a felmelegedés hatására egyre hosszabb, akár 6-6,5 hónap hosszúságúra nyúlhat, mielőbb a fagyok újra beköszöntenek.
Greg Jones borászati kutató
Eközben a hosszú tradíciókkal rendelkező klasszikus bortermelő térségek egyre több kihívással kénytelenek szembenézni. Ahogy októberben írtuk, a 2020-as év itthon és a világ legtöbb bortermelő országában gyenge év volt. Hazánkban például a tavaszi fagyok és az aszály által érintett fajták 15-20%-kal is kevesebbet termettek.
A déli régiókban ma a forróságot jobban elviselő fajokkal próbálkoznak és az északi lejtőkre való szőlőtelepítés is egyre nagyobb szerepet kap.
