A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE) most fejeződött be egy közel 11 évig tartó, csaknem 2 ezer faegyedet vizsgáló kutatás, mely hazánk faóriásait térképezte fel.
A felmérés eredményei szerint a vizsgált egyedek több mint fele jó vagy kitűnő állapotban volt viszont a fák mintegy 6 százaléka elpusztult. Az idős fák rendkívül fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémában, világszerte a biodiverzitás forrópontjait jelentik azáltal, hogy számtalan fajnak biztosítanak élőhelyet.
A nagy törzskerületű fák változatos mikroélőhelyeket tartanak fenn, mint például odvak, korhadt törzsek, ágak, pusztuló koronák, hámló kérgek, amelyek mindegyike sok speciális fajnak ad otthont.
–írja az egyetem közleményében
A közlemény szerint az egyes fák a koruk vagy éppen a méretük miatt érdemelnek védelmet, de vannak olyan idegenhonos fajok is Magyarországon, amelyek legnagyobb példányaira ritkaságuk miatt kell kitüntetett figyelmet fordítani. Emellett olyanok példányok is találhatóak hazánkban, amelyeket különösen szép növésük, alakjuk, esetleg a normálistól eltérő fejlődésük vagy történelmi, népi vonatkozásuk emel a természeti ritkaságok sorába.
Kapcsolódó bejegyzések
Egyensúlyukból kibillentett erdők
Az erdők nagy mennyiségű szén-dioxidot vonnak ki a légkörből és kötnek meg a sejtjeikben. Ám sajnos ők is változnak, hiszen a fokozódó erdőirtások és erdőtüzek után nem tudnak maradéktalanul megújulni.
Takács Márton, a MATE kutatója terepi kutatásain több mint 45 ezer kilométert tett meg annak érdekében, hogy feltérképezze ezeket a kulturális, érzelmi hagyatékként is szolgáló természeti kincseket.
Az idős és nagyméretű fák az ország természeti örökségének olyan pótolhatatlan, s ezért felbecsülhetetlen elemei, amelyek számbavétele és aktív védelme alapvető feladatunk.
–hangsúlyozza a közleményben Takács Márton.
A kutató 48 nemzetségből, azon belül 72 fajból vizsgálta az egyedeket. A legtöbb faegyed közönséges bükk (400 darab) és kocsányos tölgy (379 darab) volt. A fákat érintő fertőzések tekintetében a leggyakrabban előforduló gombás megbetegedés a taplófertőzés volt, amely a felmért 2 ezer fából 123 fa esetében fordult elő.
A felmérés során az is kiderült, hogy a tapló a közönséges bükköt károsítja a legjobban, 400 bükkfából 66 fertőzöttet talált a szakember. Agrobaktérium-fertőzéssel a felmért egyedekből 217 fa volt érintett, ez a típusú fertőzés a fekete nyárfát sújtja leginkább. Borostyánt, amely a legnagyobb arányban a kocsányos tölgyeken fordult elő, a felmért 2 ezer fából 353 fa esetében talált a szakértő.
Az elmúlt egy-két évtizedben olyan óriásokat vesztettünk el, mint a szentgyörgyvári szelídgesztenye, a zsennyei kocsányos tölgy, a rák-tanyai hegyi szil vagy éppen a balatonhenyei bükk.
Takács Márton szerint a dokumentálás döntő jelentőségű, és bízik benne hogy kutatása hozzájárul ahhoz, hogy e ritka természeti értékeket képviselő növények védelme és továbbélése biztosított legyen.
Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!
(MTI/Greendex)
