A Utah Egyetem kutatócsoportja kimutatta, hogy az első dinoszauruszok idején a növények és a gerinces állatfajok diverzitásának és gyakoriságának változása nem kapcsolható össze az éghajlati változásokkal, ellentétben a korábbi hipotézisekkel.

A Frontiers in Earth Science című nyílt hozzáférésű folyóiratban közzétett új tanulmányban a tudóscsoport több független bizonyítékot (agyagásványtani és geokémiai) vizsgált, hogy megvilágítsa az Ischigualasto Formációban bekövetkezett paleoklimatikus viszonyok (például az átlagos éves csapadékmennyiség és az átlagos éves hőmérséklet) változásait. Ezeket a kövületekben gazdag üledékes kőzeteket folyók és patakok rakodták le ~231 és 226 millió évvel ezelőtt, a késő triász időszakban a mai Argentína északnyugati részén. A formáció közepén a kutatók egyértelmű változást figyeltek meg a körülményekben, de a fosszilis feljegyzésekben nem lehetett egyidejűleg jelentős változásokat azonosítani.

„Arra a következtetésre jutottunk, hogy a fajok gyakoriságának és sokféleségének változásait, amelyeket a fosszilis feljegyzésekben való első és utolsó megjelenésük alapján rögzítettek, jobban magyarázzák a megőrzési és mintavételi torzítások, mint az éghajlati változások” – magyarázta Adriana Mancuso, a kutatás vezető szerzője.

Forrás (enn.com)