Egyre több okunk van a húsevés mérséklésére

Egyre több okunk van a húsevés mérséklésére
Egyre több okunk van a húsevés mérséklésére

Dél-Afrikai tudósok szerint az állattenyésztés mai kiterjedtségében tökéletes táptalaja lehet a mostanihoz hasonló vírusoknak, így át kellene értékelnünk a húsevéshez való viszonyunkat.

Azzal nem lehet vádolni a szakembereket, hogy a vegán lobbi emberei lennének, hiszen arról nincs szó, hogy abba kellene hagynunk a húsevést. Ehelyett inkább azt javasolják, hogy úgy viszonyuljunk a húsevéshez, ahogy nagyszüleink tették, tartogassuk hétvégékre, ünnepi alkalmakra.

Ha a húsevést egyfajta csemegének tekintenénk, nem pedig mindennapi jognak, akkor csökkentenénk új vírusok kifejlődésének veszélyét.

-mondta az egyik kutató

Az állattenyésztéssel járó kockázatot elsősorban az emberek és állatok interakcióinak nagy száma jelenti, és részben az állattenyésztés előretörése okán az elmúlt 50 évben négyszeresére nőtt a zoonózisos betegségek gyakorisága.

Zoonózisnak az olyan fertőző betegségeket nevezünk, amelyek állatról emberre képesek átterjedni.

A WHO egy tavalyi jelentése szerint világszerte 1 milliárd megbetegedést és több millió halált okoznak a zoonózisos fertőzések évente, míg az ilyen típusú fertőző betegségek nagyjából 75%-ka származik vadállatokból, gyaníthatóan a mostani koronavírus is ilyen módon terjedt át az emberre.

A leghalálosabb vírusok többsége egyébként pont ebbe a kategóriába esik. A spanyolnátha, amely annak idején legalább 50 millió ember halálát okozta, disznókból származott, a HIV vírust a feltételezések szerint a csimpánzhús fogyasztással ugrott át az emberre, míg az ebolát denevéreket fogyasztó embereknél fedezték fel először.

A húsevés mérséklésének egyébként nem csak ebből a szempontból lennének pozitív hozadékai. Mi is több ízben beszámoltunk arról, hogy a fenntarthatóság érdekében egy növényi központú étrendre kellene átállni.

Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!

(Independent)

search icon