Energiában úszva
Energiában úszva

Egy új tanulmány szerint a víztározókon úszó napelemek háromszor annyi villamos energiát tudnának termelni, mint az egész EU. Az úszó napelemek megoldást jelenthetnek az energiaválságra.

A napelemek az egyik legolcsóbb és leghatékonyabb áramtermelők, de sok helyet foglalnak. Innovatív megoldásként parkolókra, szemétkupacokra és farmokra is rögzítették már őket. A kutatók most arra ösztönzik a kormányokat, hogy fektessenek be az úszó napelemekbe. A Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint a világ 115 000 víztározójának 30 százalékát napenergiával borítva évente 9 434 terawattóra energiát lehetne előállítani. 

A net zero eléréséhez az országoknak be kell fektetniük a megújuló energiába. Egy 2021-es tanulmány szerint az országoknak a teljes karbonsemlegességhez földterületük 0,5-5 százalékát kellene napelemekre fordítaniuk. A napenergia sokkal kedvezőbb környezetünk számára, mint a földgáz, de energiaegységenként körülbelül 70-szer több földterületet foglal el.

Az úszó napenergia megoldást jelenthet erre a problémára. Az úszó napelemek ugyanis olyanok, mint a hagyományos fotovoltaikus cellák, amelyek a napfényből termelnek áramot. Az egyetlen különbség az, hogy pontonokon úsznak. A világ napelemes létesítményeinek jelenleg kevesebb mint egy százaléka úszik, így ez a terület egyelőre tele van kiaknázatlan lehetőségekkel. 

A napelemeknek stabil, árnyékmentes felületre van szükségük, így egy öntözőcsatorna, vagy víztározó ideális helyszín. Az első ilyen rendszert 2008-ban telepítették. A kínai Dezhou Dingzhuang úszó napelemfarm a világ egyik legnagyobb létesítménye, amely közel 600 hektáron terül el.

A tanulmány szerzői szerint több mint 124 ország valamennyi városa önellátóvá válhatna a helyi úszó fotovoltaikus erőművek által. Az úszó napelemek a párolgásból eredő vízveszteséget is megakadályozhatnák. Megfelelő mennyiségű napelem telepítésével évente akár 300 millió ember ellátásához elegendő vizet lehetne megtakarítani.

A világ felmelegedésével egyre fontosabbá válik, hogy a fosszilis tüzelőanyag-készletet ne használjuk fel. A Global Carbon projekt* szerint – amely a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának mennyiségét, valamint forrásait vizsgálja – 380 milliárd tonna széndioxidot bocsáthatunk még a légkörbe, hogy legalább 50 százalék esélyünk maradjon arra, hogy elkerüljük az 1,5 fokosnál nagyobb felmelegedést.

(Forrás: euronews)

*A Global Carbon Project (GCP) egy olyan szervezet, amely az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának és okainak számszerűsítésére törekszik. 2001-ben alapított projektjei közé tartozik a három domináns üvegházhatású gáz – szén-dioxid (CO2), metán (CH4) és dinitrogén-oxid (N2O) – globális költségvetése, valamint a városi, regionális, kumulatív és negatív kibocsátásokra vonatkozó kiegészítő kutatások. (bővebben: Global Carbon Project)

search icon