A világ leromlott termőföldjeinek helyreállításához és sivatagjainak visszatartásához legalább 2600 milliárd dollárnyi (a magyar költségvetés 30 szorosa) befektetés szükséges az ENSZ vezetői szerint.
Az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribb és súlyosabb aszályok, valamint a növekvő népesség élelemszükséglete azt jelenti, hogy társadalmunk nagyobb veszélynek lesz kitéve a felmelegedés következtében, hacsak nem tesz lépéseket – mondta Ibrahim Thiaw Rijádban, az ENSZ 16. Elsivatagosodás és Talajromlás Elleni Csúcstalálkozója előtt.
Kapcsolódó bejegyzések
Súlyosbodó aszály: tippek az okosabb vízgazdálkodáshoz
Fokozódnak az aszályok, és megjelent a vízhiány. Jó, ha tudjuk, mennyi vizet használunk locsoláskor. Érdemes pár trükköt bevetni.
A kéthetes találkozó célja a világ szárazságtűrő képességének erősítése, többek között az államok jogi kötelezettségeinek szigorítása, a következő stratégiai lépések meghatározása és a finanszírozás biztosítása. „A napi 1 milliárd dollár (395 milliárd forint) körüli összeg nagy részének a magánszektorból kell származnia” – mondta Thiaw, az ENSZ Elsivatagosodás Elleni Egyezményének (UNCCD) ügyvezető titkára.
A földterület-helyreállítási beruházások nagy része a világon közpénzből származik, ami nem helyes. A világ talajromlásának fő hajtóereje az élelmiszertermelés, ami a magánszektor kezében van
– hangsúlyozta Thiaw, hozzátéve, hogy jelenleg csak a sérült területek helyreállításához szükséges pénz 6 százalékát biztosítják.
„Hogy lehet, hogy az egyik kéz lerontja a földet, a másiktól pedig elvárjuk, hogy helyreállítása és javítása?” – mondta Thiaw, miközben elismerte a kormányok felelősségét a jó földhasználati politikák és szabályozások kialakításában illetve érvényesítésében.
Kapcsolódó bejegyzések
A Föld népességnövekedése: milyen hatással van mindez a bolygóra?
A Föld népessége rohamosan növekszik, és hamarosan eléri a 8 milliárd főt; 2020-ban már 7,795 milliárd ember élt a bolygón, míg egy évvel korábban, 2019-ben még „csak” 7,674 milliárd. A vészharangok konganak, de tényleg rovarokat kell majd ennünk… vagy zöld szóját? – teszi fel az elgondolkodtató kérdést alapos elemzésében Dr. Rónay Péter egykori egyetemi oktató.
Mivel a népesség növekedése azt jelenti, hogy a világnak kétszer annyi élelmiszert kell előállítania ugyanazon a földterületen, a magánszektor befektetései kritikusak lennének.
A szaúd-arábiai megbeszélések az ENSZ hasonló eseményeit követik, melyek októberben a biológiai sokféleségről, míg novemberben az éghajlatváltozásról és a műanyagokról szóltak, ahol a finanszírozás – vagy annak hiánya – központi szerepet játszott.
Az ENSZ szerint a 2,6 billió dollár eléréséhez – ami Franciaország éves GDP-jének felel meg – a világnak félre kellene tennie.
(Egyesült Nemzetek Szervezete / Magyar Mezőgazdaság)
Fotó: Canva
