MĂ©g Ă©lnek bennszĂĽlöttek háborĂtatlanul a világban, ám BrazĂliában a telepesek folyamatosan szorĂtják ki Ĺ‘ket az Ĺ‘serdĹ‘bĹ‘l, hogy Ăşjabb terĂĽleteken gazdálkodhassanak. Egy dĂjnyertes dokumentumfilm, a Föld Ă©letre-halálra ezt a konfliktust mutatja be. Ennek kapcsán nĂ©zzĂĽk meg a világ háborĂtatlan Ĺ‘slakosait.
Dél-Amerikától Afrikán át égészen az Indiai óceánig jócskán élnek bennszülöttek. Az ENSZ becslése szerint a világ 90 országában 476 millió bennszülött él, akik több mint 5000 különálló csoportot alkotnak. Így tehát ma a világ népességének 6%-át teszik ki a bennszülöttek.
Az őslakosok beszélik a világ körülbelül 7000 nyelvének túlnyomó többségét. De nemcsak a nyelveket őrzik, hanem a világ szárazföldjének érintetlen 20–25%-án élnek, ezeken a területeken összpontosul a biológiai sokféleség 80%-a.
Erre a félmilliárd emberre civilizációtól elzárt közösségekként kell tekinteni, ismerjük a nyelvüket, tudjuk hol és mennyien élnek, van érdekképviseletük, ragaszkodnak a kultúrájukhoz, és a fejlett világunk részei. Sajnos modern értelemben az átlagnál háromszor nagyobb köztük a szegénység. Persze arról vitázhatnánk, hogy az érintetlen természeti közegben valóban szegénység-e a szóban forgó állapot. Ennek a közel félmilliárd embernek egy kicsiny szeletét a modern emberrel egyáltalán nem vagy csak alig érintkezők alkotják.
Az utolsĂł háborĂtatlan törzsek
Napjainkra szinte minden törzs tudatában van annak, hogy lĂ©tezik a közössĂ©gĂĽkön kĂvĂĽl egy másik világ, Ă©s többsĂ©gĂĽk közvetlen vagy közvetett formában kapcsolatot alakĂtott ki a modern emberrel, Ă©s ismeri is a szokásait.
Viszont Amazónia esőerdőiben, az Andamán- és a Nikobár-szigeteken, Nyugat-Pápuán (Irian Jaya) és Pápua Új-Guineán találunk még olyan apró közösségeket, amelyek nem tartanak fenn semmilyen békés kapcsolatot a modern civilizációval.
A gyarmatosĂtások idejĂ©n a hĂłdĂtĂł szándĂ©k, a 18. században egyfajta tudományos megismerĂ©s Ă©s az „elmaradott nĂ©pek megsegĂtĂ©se” volt a modern világ jellemzĹ‘ indĂttatása. A fizikai atrocitásoknak Ă©s a vĂrusoknak köszönhetĹ‘en az elzárt közössĂ©gek lakossága megtizedelĹ‘dött. A 21. század irányelve az, hogy háborĂtatlanul kell hagyni a csoportokat Ă©s a terĂĽleteiket, azonban – ahogyan erre a Föld Ă©letre-halálra cĂmű film is rámutat – ez nem valĂłsul meg.
SzentinelĂ©zek, akik agresszĂven vĂ©dik a szigetĂĽket
Az egyik utolsĂł (Ă©s egyben leghĂresebb) háborĂtatlan nĂ©p a szentinelĂ©z. A nĂ©pcsoport a Bengáli-öbölben találhatĂł Észak-Szentinel-szigeten Ă©l, Ă©s agresszĂven vĂ©di a szigetĂ©t. A terĂĽlet Indiához tartozik. NĂ©hányszor már prĂłbáltak velĂĽk kutatĂłk kapcsolatba kerĂĽlni, de a törzs tagjai minden alkalommal hevesen támadtak. Hol a hajĂłkat, hol a helikoptereket fogadták nyilakkal.
A kutatĂłk azt feltĂ©telezik, hogy a közössĂ©g már 60 ezer Ă©ve Ă©l a szigeten, a betolakodĂłk elleni agressziĂł valĂłszĂnűleg a gyarmatosĂtás Ăłta jellemzĹ‘, de erre nincs bizonyĂtĂ©k. A csoport lĂ©tszámát 50–300 fĹ‘re becsĂĽlik. Modern ember mĂ©g nem járt a szigetĂĽk közepĂ©n, Ăgy keveset tudni az 59 km2 kiterjedĂ©sű, fehĂ©r homokkal szegĂ©lyezett mangroveszigetrĹ‘l.
A törzs visszatámad
1981-ben egy teherszállĂtĂł hajĂł zátonyra futott a sziget Ă©szaki oldalán, a szentinelĂ©zek több napig támadták a legĂ©nysĂ©get, szerencsĂ©re a hatĂłságok kimentettĂ©k a matrĂłzokat, Ă©s a szentinelĂ©zek se kerĂĽltek kapcsolatba kĂvĂĽlállĂłkkal.
De nem járt mindenki ilyen szerencsĂ©vel. 2006-ban kĂ©t állĂtĂłlagos orvvadász csĂłnakja sodrĂłdott a szigetre, Ĺ‘k a bennszĂĽlöttek áldozatai lettek. (Ennek nyomán kiderĂĽlt, hogy a szigetlakĂłk nem kannibálok, a kutatĂłhelikopter rotorja ugyanis elhordta a homokot, Ă©s csonkĂtatlanul találták meg a vadászok holtestĂ©t.) Az eset után 3 mĂ©rföldes vĂzi folyosĂłt jelölt ki az indiai kormány, amelyet tilos megközelĂteni.
A 2004-es pusztĂtĂł cunami az Ĺ‘ szigetĂĽket is elĂ©rte, de az Ă©lelmes törzs minden bizonnyal nem szenvedett nagy vesztesĂ©geket, mert az emberek a katasztrĂłfa elĹ‘tt – mivel ismertĂ©k a termĂ©szet jeleit – a sziget magasabb pontjára hĂşzĂłdtak.
Az utolsĂł tragĂ©dia 2018-ban törtĂ©nt, amikor egy felelĹ‘tlen amerikai tĂ©rĂtĹ‘ halászokat fizetett le, Ă©s a szigetre kenuzott. A törzs tagjai Ĺ‘t is egybĹ‘l elkapták Ă©s megöltĂ©k.
Óceánia és az Amazonas törzsei
Pápua Ăšj-Guineán valamivel több mint 300 törzset tartanak számon. Az elmĂşlt Ă©vekben negyven Ă©rintetlen törzset fedeztek fel az IndonĂ©ziához tartozĂł Nyugat-Pápua megmaradt Ĺ‘serdeiben. Ezen csoportokrĂłl nagyon kevĂ©s informáciĂł áll a rendelkezĂ©sĂĽnkre, mivel a jogvĂ©dĹ‘ szervezeteket Ă©s az ĂşjságĂrĂłkat is kitiltották a tartománybĂłl.
A dĂ©l-amerikai Amazonas-medence Ĺ‘serdei több mint száz Ă©rintetlen indián törzsnek adnak otthont. FĹ‘leg Peruban Ă©s BrazĂliában regisztrálták a legtöbb a törzset, de Ecuador, Kolumbia Ă©s Észak-Paraguay terĂĽletĂ©n is Ă©lnek ilyen közössĂ©gek. Ezek az indián törzsek is tudatában vannak a dominás civilizáciĂł lĂ©tĂ©nek, de a korábbi katasztrofálisra sikeredett találkozások Ă©s az Ă©lĹ‘helyĂĽkön tapasztalhatĂł rombolás miatt kerĂĽlik a kapcsolatfelvĂ©telt.
BrazĂlia: harc a földĂ©rt
1980-as Ă©vekig kevĂ©s kapcsolat volt a bennszĂĽlöttek Ă©s a modern BrazĂlia között, de ezt követĹ‘en a brazil kormány igyekezett behozni a társadalomba az elszigetelt nĂ©peket. Sokszor fĂ©m konyhai eszközökkel, kĂ©sekkel csalogatták Ĺ‘ket. A vĂ©gsĹ‘ cĂ©l a törzsek által lakott esĹ‘erdĹ‘k bevonása a termelĂ©sbe. Az emancipáciĂł sikertelen volt, nyomukban betegsĂ©gek tizedeltĂ©k az Ĺ‘slakosokat.
A VerziĂł filmfesztiválon bemutatott Föld Ă©letre-halálra cĂmű dokumentumfilm a brazĂliai Uru-eu-wau-wau nĂ©p helyzetĂ©t mutatja be. A wau-wau törzs már nem elszigetelt közössĂ©g, kapcsolatban állnak a kĂĽlvilággal, motort Ă©s áramot is használnak, Ă©s pár tagjuk iskolába is jár. De Ă©tkezĂ©si Ă©s társadalmi szokásaik mĂ©g a rĂ©giek, ragaszkodnak bennszĂĽlöttĂ©letĂĽkhöz Ă©s az erdĹ‘höz.
Alex Pritz filmje az Ĺ‘ harcukat mutatja be. Az egyik fĹ‘szereplĹ‘ a 19 Ă©ves BitatĂ©, aki a törzs Ăşj vezetĹ‘je lesz, Ă©s nyugati eszközökkel, kamerákkal Ă©s a nyilvánosság erejĂ©vel veszi fel a harcot a betolakodĂłkkal. SegĂtĹ‘je a brazil Neidinha Bandeira, aki FUNAI, az Ĺ‘slakosok hagyományainak, kultĂşrájának Ă©s jogainak vĂ©delmĂ©Ă©rt felelĹ‘s kormányhivatal szakembere.
Az új „vadnyugat”
A fĹ‘ konfliktus az, hogy az Uru-eu-wau-wau törzs lakta, 11330 nĂ©gyzetkilomĂ©teres terĂĽletre mások is igĂ©nyt tartanak. Bár elmĂ©letileg jogi vĂ©delem alatt áll, mĂ©gis folyamatosak a betörĂ©sek Ă©s a földrablások. A film bemutatja a másik oldalt, az egyszerű brazil munkásokat Ă©s földműveseket, akik az elĹ‘zĹ‘ generáciĂłkhoz hasonlĂłan terĂĽletet akarnak kiszakĂtani az Ĺ‘serdĹ‘bĹ‘l, hogy ott gazdálkodjanak, Ă©s családjaikkal Ă©ljenek. ÉrthetĹ‘ az Ĺ‘ motiváciĂłjuk is. Éjjelente fákat vágnak ki, ösvĂ©nyekkel hatolnak be az erdĹ‘be, Ă©s sávokat gyĂşjtanak fel, hogy talpalatnyi terĂĽleteket szakĂtsanak ki maguknak.
A hatóságok elég tompán reagálnak a betörésekre, kiéleződik a harc a törzs és a telepesek között, mely még emberéletet is követel.
Itt tudod megnézni a filmet
A VerziĂł keretein belĂĽl kedden a Toldi moziban egyszer mĂ©g vetĂtik az alkotást, de ajánlom mindenkinek az Online VerziĂłt, ahol november 14. Ă©s 20. között a Föld Ă©letre-halálra cĂmű filmet is bárki online kikölcsönözheti.
A gyönyörű természeti képek révén betekinthetünk egy törzs működésébe, láthatjuk a telepesek motivációját. És ha mást nem, ennek kapcsán utánaolvasunk az ismeretlen bennszülötteknek.