Egy nemrég megjelent nemzetközi tanulmány 5 különböző országban vizsgálta az őslakosok klímára gyakorolt hatását. A kutatók megállapításai szerint az bennszülöttek kiemelt jelentőséget játszhatnak a klímaváltozás elleni harcban. Az általuk kezelt területeken megfelelően védik és gondozzák az erdőket, melyek így nagy mennyiségű szenet képesek eltárolni, miközben a törzsek saját karbonlábnyoma igencsak alacsony.
A vizsgálat során Panama, Kolumbia, Ecuador, Peru és Brazília esőerdei területein élő törzseket, illetve az általuk kezelt erdők által elnyelt szén mennyiségét vették górcső alá. Az eredmények alapján a hagyományos életmódot folytató törzsek területei legalább olyan hatékonyak a szén elnyelésében, mint a nem bolygatott természetvédelmi területek.
Egy korábbi, 2003-mas brazil kutatás kiderítette, hogy a magánkézben lévő, illetve a védelmet nem élvező erdők nagyjából 6%-al kevesebb szenet képesek megkötni, mint a védett és törzsi területek erdei, mely érték a vizsgálat 2016-os megismétlésekor már a 8,5-10%-ot is elérte, de a mostani kutatás például Panamában is hasonló eredményt tárt fel.
A mostani eredmények azért nagyon fontosak, mert rámutatnak arra, hogy a védett területek mellett az őslakosok által használt megoldások is hatékony módszerek az erdők védelmére, a nagyobb mennyiségű szén-dioxid eltárolására. Az erdőirtás okozta kibocsátások mérséklésére pedig az őshonos erdőgazdálkodási megoldások szolgálhatnak válaszul. A tanulmány szerzői azt javasolják, hogy a bennszülött illetve hagyományos kultúrát folytató csoportok számára mind több erdőterületet biztosítsanak az államok, ezzel is támogatva a klímacélok elérését. (mcgill.ca)