Az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa luxembourgi ülésén elfogadta a természet helyreállításáról szóló rendeletet. A jogszabály intézkedéseket vezet be annak érdekében, hogy 2030-ig az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 százalékát helyreállítsák.
Az uniós közlemény szerint a rendelet jogilag kötelező erejű célokat és kötelezettségeket határoz meg a természet helyreállítására vonatkozóan a szárazfölditől a tengeri, édesvízi és városi ökoszisztémákig. Célja az éghajlatváltozás és a természeti katasztrófák hatásainak enyhítése.
Kapcsolódó bejegyzések
A mezőgazdaság hatása a szárazföldi ökoszisztémákra
Az élelmet adó termőföld bolygónk összterületének 38 százaléka, azért nem mindegy, hogy milyen módszerekkel műveljük azt.
A rendelet számos szárazföldi, part menti és édesvízi, erdős, mezőgazdasági és városi ökoszisztémára kiterjed, beleértve a vizes élőhelyeket, gyepterületeket, erdőket, folyókat és tavakat, valamint a tengeri ökoszisztémákat. A tagállamok 2030-ig prioritásként kezelik a Natura 2000 területeket a helyreállítási intézkedések végrehajtása során.
Az új jogszabály hozzájárul az EU nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez, különös tekintettel az ENSZ biológiai sokféleséggel kapcsolatos globális keretére. Az uniós tanács közölte: mivel az elmúlt évtizedekben a vadon élő beporzók bősége és sokfélesége drámaian csökkent Európában, a rendelet konkrét követelményeket vezet be a beporzópopulációk csökkenésének legkésőbb 2030-ig történő visszafordítására irányuló intézkedésekre vonatkozóan.
Kapcsolódó bejegyzések
Lássunk túl a házi méheken a beporzók napján!
Ha a beporzókról van szó, a legtöbb embernek a méhek jutnak eszébe, ám itt az ideje, hogy értékeljük társaikat is!
Cél továbbá az erdei madarak populációjának növelése, valamint annak biztosítása, hogy 2030 végéig ne csökkenjenek a városi zöldterületek és a lakott területeken található fák lombkorona-fedettsége. A tagállamoknak uniós szinten legalább hárommilliárd további fát kell ültetniük.
Annak érdekében pedig, hogy 2030-ra legalább 25 ezer kilométer hosszúságú folyószakaszokat szabad folyású folyóvá alakítsanak, a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a felszíni vizek összekapcsolhatóságát gátló, ember alkotta akadályok felszámolására. A rendelet kihirdetését követően azonnal hatályba lép, és valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandóvá válik.
Természeti kincseink ismerete, és védelme a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón is a kiemelt témák közé tartozott. A rendezvényen a tudományos élet számos neves képviselője vett részt, értékes előadásokat és innovatív megoldásokat prezentálva az érdeklődők számára.
(MTI)
Fotó: Canva