Az Energiastratégia Intézet elemzésében az áramárakat felhajtó tényezők következményeként kialakuló „árfaljelenséget” ismerhetjük meg.
Az elemzés rámutat a 2024. december 12-i „árfal” különlegességére, miszerint a ködös és szélcsendes időjárás nem a Kelet-Európára jellemző, magasabb áramárak kialakulását eredményezte, hanem hatása éppen ellenkező irányú volt.
Napra pontosan egy hónappal ezelőtt nagy port kavart a médiában a rendkívül magas európai áramárak esete, azonban most csütörtökön ismét brutális áraknak és egy rendkívül érdekes jelenségnek lehettünk tanúi. 2024. december 12-én a nyugat-európai országok jelentős részében – Németországban, Dániában, Hollandiában, Belgiumban, de még a környező országokhoz képest mérsékelt árszintű Franciaországban is – rekordmagas másnapi, piaci áramárak alakultak ki.
Kapcsolódó bejegyzések
Hogyan csökkenthetőek a piaci áramárak?
2025. július 1-je után már csak hálózati csatlakozással rendelkező inverterrel felszerelt naperőművek épülhetnek.
Az európai villamosenergia-kereskedelem árait meghatározó Németország 17:00 és 18:00 között 900 EUR/MWh fölötti másnapi, piaci órás áramárat ért el. A vizsgált időszakban ez volt a legmagasabb érték az európai piacon. A HUPX (vagyis a magyar villamosenergia-piac) tájékoztatása alapján múlt hét csütörtökön hazánkban is olyan „baseload” ár (359 EUR/MWh) alakult ki, amilyenre két éve, 2022. december közepe óta nem volt példa. Ugyanakkor a hazai másnapi, piaci órás árak egyetlen órás ajánlat kivételével mind alacsonyabbak voltak, mint a német árak. Sőt ezen a napon 9:00 és 10:00 között Németországban az áram másfélszer többe került, mint Magyarországon: míg Németországban 646,76 EUR/MWh, addig Magyarországon 415 EUR/MWh volt a másnapi, piaci áramár.
Az Energiastratégia Intézet szakértői 2024. november 12-én az extrém magas tartományt elérő magyar áramárak kapcsán mások mellett röviden bemutatták, hogy milyen tényezők hajtják fel az árakat. Az áramárak csütörtöki alakulása kapcsán érdemes azonban megint kitérni arra az európai piacon tapasztalható „árfaljelenségre”, amely a korábban ismertetett árfelhajtó tényezők együttes következménye. Az „árfal” jelensége időszakosan tapasztalható meg az európai villamosenergia-piacon: amikor létrejön, jelentős árkülönbségek alakulnak ki egyrészt a kontinens nyugati, másrészt pedig a középső és délkeleti részének országai között.
Kapcsolódó bejegyzések
Zöldenergiával tartaná féken az áramárakat az EU
Elsősorban a megújuló energia és az egyéb tiszta technológiák terjedésének felgyorsításával, a földgáz szerepének csökkentésével, valamint különféle fogyasztóvédelmi és fogyasztóoldali intézkedésekkel előzné meg az áramárak újabb elszállását az Európai Bizottság új terve.
Az elemzés kitér arra is, miszerint általánosságban igaz rá, hogy az árak a „fal” keleti oldalán lényegesen magasabbak: a nyugati oldal árainak akár kétszeresére, háromszorosára is emelkedhetnek. Kialakulásának legfőbb okai között említhetjük a korlátozott határkeresztező kapacitást és a különböző régiók piaci működésének eltérő feltételeit. A két ok közül az első azt jelenti, hogy bár az országok között meglévő villamosenergia-összeköttetések lehetővé teszik, hogy egy-egy ország energiát importáljon vagy exportáljon a kereslet és a kínálat aktuális ingadozásának megfelelően, ezek kapacitása korlátozott. Mivel e szűk keresztmetszetek miatt a villamos energia nem áramolhat akadálytalanul az egyes országok között, a kínálat bizonyos esetekben korlátozottá válhat, ez pedig árfelhajtó hatással járhat.
Az elemzés teljes terjedelmében az Energiastratégia Intézet publikációjában olvasható.
Fotó: Canva