Ezért ne moss zöldséget patakvízzel!

Ezért ne moss zöldséget patakvízzel!
Ezért ne moss zöldséget patakvízzel!

Vagy lehetne az a cím, hogy miért ne edd meg a vízparton szedett gyümölcsöt, főleg, ha nagyjából derékmagasság alatt szüretelték. Ha „Google doktor” lennék, annyit írnék, hogy „mert belehalhatsz”. De ez nem ilyen egyszerű.

Ha csak fáj a fejünk, vagy egy kicsit álmosabbak vagyunk, a keresőbe bepötyögve a tüneteket az ott kapott „diagnózis” az esetek többségében valamilyen gyógyíthatatlan betegség. Valójában pedig semmi bajunk. Hasonló a helyzet a májmétellyel is, amely nemcsak a kisiskolások helyesírására veszélyes, hanem többek közt ránk is.

Már most leszögezném, hogy főleg a kérődzők válnak szerencsés mételytulajdonosokká, de a betegség sajnos néha előfordul emberben is. Azért kell róla beszélnünk, mert rendkívül egyszerűen megelőzhető, és még a trehánynak sem könnyű összeszednie, de ha sikerült, akkor nagy a baj.

Hogy juthatunk hozzá? Magyarországon szerencsére még a vizes élőhelyeink sem annyira fertőzöttek, habár a Szigetközben nem ritka, hogy szarvasok májában rábukkannak egykettőre. A métely legjellemzőbb köztigazdája a törpe iszapcsiga, amelyet a vízben úszó pete fertőz meg, mely egy előző gazda ürülékéből került oda. Amint a csigát megtalálta, hamarosan megöli, majd a part menti növényzetre felkúszva várja, hogy lelegeljék.

Ez még nem minden!

A másik forrás, ahonnan beszerezhetjük magunknak, az, ha fertőzött területen a patakban vagy a folyóban mossuk meg az almát. Itt aztán hamar megtalálja a számításait a fejlődő féregcsemete, és akár hosszú évek múlva jelezheti először, hogy igen jól érzi magát. Csakhogy mire a kritikus leleteinket a kezünkben tartjuk, addigra valószínűleg már számos van belőlük, és mind jól belakmároztak a májunkból, s nem marad hátra más, mint a transzplantáció.

Na, azért nem kell kétségbe esni, Magyarországon meglehetősen nehéz májmétellyel fertőződni még azokon a területeken is, ahol megtalálható. Mindenesetre jobb vigyázni és meghagyni a parton talált gyümölcsöket magukban, és semmit meg nem mosni, csak tiszta vízben. Ja, igen, és ezért ne is igyunk a patakból! Nem tudhatjuk ugyanis, hogy két kanyarral feljebb éppen mi pusztult vagy ürített bele.

search icon