Egyre több embert foglalkoztat karácsony közeledtével a havas, fehér karácsony esélye. Az ünnepi hangulathoz fontos a hideg és a hó a legtöbb ember, különösen a gyerekek és a télkedvelők számára az év utolsó napjaiban. Sajnos az éghajlatunk megváltozása a fehér karácsonyok esélyét is jelentősen csökkentik, amellett, hogy a mi éghajlati területünkön nem jellemző a fehér, havas karácsony.
Honnan származik a fehér karácsony mítosza?
A legtöbb karácsonyi mese és történet a 18-19. századból eredeztethető. Ekkor Európa éghajlata hűvösebb és hidegebb volt, mint most. Ezt nevezzük a kis jégkorszak időszakának, ami a 14. században kezdődött és a 19. században ért véget. Az átlaghőmérséklet Európában, ebben az időszakban 1,5-2,5 °C-kal maradt el az 1991–2020 közötti időszak átlagától. Európában a telek hidegebbek, csapadékosabbak voltak. Jóval nagyobb volt az esély tehát arra, hogy az év utolsó napjaiban Közép-Európában is hideg, havas napok legyenek.
Kapcsolódó bejegyzések
Lesz még fehér karácsonyunk?
A masfelfok.hu járt utána, hogy a havas karácsonyok és a klímaváltozás kapcsolata milyen fokú, és mennyire valós az az érzésünk, hogy nincsenek már valódi telek.
A 20. század elejének emlékezete
A 20. század első felében a mainál alig volt hidegebb a karácsonyi időszak (december 24-26.) középhőmérséklete, mint napjainkban, ennek ellenére arányaiban kicsivel több fehér karácsony volt, mint a 2000-es években. Sokak számára téves képet mutatnak az I. világháború idején, a frontokon készített téli és karácsonyi képek, melyeken a katonák mindig hóban és téli felszerelésben láthatók.
Magyarországon ekkor kezdett a lakosság teljes körében elterjedni a karácsonyfa állítás, megjelentek a népszokásokban az angol-szász és a német nyelvterületekről származó havas, karácsonyi történetek.
A múlt század első felében volt a leghidegebb évtized is az 1940-es, a leghidegebb téllel, mely 1939-40-ben volt.
Kép: canva
A 20. század második felének emléke
Az 1960-2000-ig tartó négy évtized volt hazánkban az elmúlt 110 év leghidegebb decemberi periódusa. AZ 1960-as és az 1990-es évtizedben fordult elő legtöbbször havas karácsony, míg a legkevesebb havas karácsony az 1970-es és 2010-es évtizedre jellemző.
Ha megnézzük, hogy az ország területének legalább 2/3-át mikor borította karácsony (december 24-26.) idején hó, akkor megállapítható, hogy 1960-2000 átlagában az egy évtizedre jutó fehér karácsonyok száma 3, ami jóval magasabb, mint a 2000-2020 közötti 1 nap. Ez azt jelenti, hogy jelenleg 10 évből 1-szer fehér a karácsony az ország legalább 2/3 részén.
Ha az 1990-es évek statisztikáját vizsgáljuk, akkor arra lehetünk figyelmesek, hogy ebben az évtizedben volt a legtöbb fehér karácsony az 1950-es évek óta. Emlékezetes az 1993-as karácsonyi hóvihar, nagyon sokunk emlékében megmaradt az az év.
Kapcsolódó bejegyzések
Másfél Budapestnyi jég tűnt el Izlandról
Nagyjából 750 négyzetkilométerrel zsugorodtak, vagyis felszíni területük hét százalékát veszítették el az izlandi gleccserek az elmúlt húsz évben a globális felmelegedés miatt – derült ki egy frissen megjelent tanulmány következtetéseiből.
A fehér karácsony, mint marketingfogás
A II. világháború után Észak-Amerikában, majd Nyugat-Európában erős piac települt a karácsonyra, mely ideál szerint csak akkor lehet boldog és tökéletes ez az ünnep, ha fehér. Nem hiába minden dal, sláger, film központi szerepe a „White Christmas”. (Az tény, hogy az Egyesült Államok középső és északi államaiban a sajátos fekvés miatt, jóval nagyobb az esélye a fehér karácsonynak, mint nálunk, ugyanazon a szélességen)
Megszokott a havazás december végén és karácsonykor?
1901 óta mindössze 38 alkalommal fordult elő olyan, hogy az ünnep mind három napján volt legalább lepelnyi hó és csak 19 évben volt legalább 5 centiméteres hóréteg az ország 2/3 részén.
A Hungaromet (korábban OMSZ) megfigyelései alapján 1951 és 2023 között mindössze az esetek negyedében fordult elő olyan alkalom, hogy az ország legalább 2/3 részét hó borította a december 24-26. közötti időszakban.
Északkelet-Magyarországon kétszer akkora az esélye, hogy hótakarós legyen az ünnep három napja, mint az ország dél-keleti vagy dél-nyugati részén. Az ország hegyvidéki 500 méter vagy magasabban fekvő területein nagyobb eséllyel fordulhat elő fehér karácsony, amellett, hogy az elmúlt 30 évben jelentősen csökkent a havas napok száma.
Kép: canva
A fővárosban az elmúlt 110 évben átlagosan minden negyedik, ötödik karácsony idején borítja hótakaró a várost, ám olyan karácsony, amikor a három nap mindegyikén 5 cm-nél vastagabb a hó, átlagosan hét évente következik be, a belvárosban pedig tízből egy évben a hősziget hatás miatt. A hősziget hatás miatt a budai városrészeken kétszer akkora az esélye a havas karácsonynak, mint a belvárosban. A belvárosi kerületekben akár 3-4 oC-kal is melegebb lehet egy-egy napon, mint Buda hegyvidéki területein vagy a külterületeken.
A felmelegedés és a klímaváltozás miatt régiónkban az elmúlt 70 évben nem csak karácsonykor, de szinte a teljes téli évszakban szignifikánsan csökkent a téli napok, a fagyos napok és hótakarós napok száma is a 800 méter alatti területeken, mely a jövőben még intenzívebbé válik, sőt egyes szimulációk alapján az évszázad második felében hűszból egy évre csökkenhet a fehér karácsonyok esélye az ország jelentős részén.
Hazánkban korábban sem volt jellemző a mindig havas, hótakarós karácsony az elmúlt évtizedekben. A fehér karácsonyok esélye még tovább csökken majd a klímaváltozás és a felmelegedés intenzitásának ismeretében. Teleink is egyre enyhébbé válnak a jövőben, havat legközelebb – szerencsés esetben – középhegységeink magasabban fekvő területein láthatunk, vagy a Kárpátok és az Alpok magasabb térszínein.
Milyen lehet az idei karácsony?
A légkör változékonysága és az időbeli távolság miatt ilyen időtávban nehéz megmondani, hogy hideg vagy enyhe karácsonynak van-e nagyobb esélye. A GFS és az ECMWF előrejelző modellek alapján, közel biztosra vehető, hogy a karácsony előtti bő egy hét az átlagnál enyhébb lesz, sőt az ország egyes részein 10 oC feletti maximumok sem lesznek ritkák. A meteorológiai modelleken – nagy bizonytalanság mellett – most az látszik, hogy az elmúlt évektől eltérően idén nagyobb az esélye hideg betörésnek az ünnepek alatt és akár havas karácsonynak is.
Forrás: Klímapolitikai Intézet
Kiemelt kép: canva