Vilhemp

Magyar gyártású komposztálható termékek növényi rostokkal

2021. július 1-jétől több egyszer használatos, hagyományos műanyag terméket tiltottak be, így áthelyeződik a hangsúly a komposztálható, valamint a természetes anyagokból készülő helyettesítő termékekre. A Vilhemp növényi rostokkal vegyíti saját fejlesztésű, politejsav (PLA) alapú, komposztálható alapanyagát. A cég jóvoltából vásárolhatunk Magyarországon gyártott komposztálható, műanyagot helyettesítő anyagból készült evőeszközöket és szívószálakat.

Rédey Soma, a Vilhemp egyik alapítója mesélt a termékükről és a koncepciójukról.

A három alapító, balról jobbra: Szűts Gergely, Fülöp Villő, Rédey Soma.

Miben másabbak a Vilhemp evőeszközei, mint a hagyományos PLA termékek?

A politejsav alapú termékeknek már több mint 10 éves múltjuk van szerte a világon, de mégsem hoztak igazi áttörést. Újításunk abban rejlik, hogy természetes növényi rostot, pontosabban zúzott farosthulladékot keverünk az anyagba.

Miben befolyásolja az evőeszközöket a hozzáadott rost?

A tiszta politejsavból készült termékek külalakja szinte teljesen megegyezik a hagyományos műanyagéval, könnyű is összetéveszteni őket. Ez azért probléma, mert a komposztálható termékeket nem szabad a műanyaggyűjtő szelektív kukába dobni. A hozzáadott növényi rostok természetesebb külleművé teszik a termékeinket, így könnyebben be lehet őket azonosítani.

De a rostoknak köszönhetően fizikai tulajdonságukban is van eltérés. A biopolimerek egyik nagy problémája, hogy 60–65 °C-on elkezdenek lágyulni. A fejlesztéseknek és a növényi adaléknak köszönhetően stabilabb és – a későbbiekben reményeink szerint – hőállóbb is lesz az anyag.

Hogy történik a komposztálásuk, akár otthoni közegben is lebomlanak?

A komposztálható műanyagok körében még mindig sok az olyan, amely elégtelenül bomlik le, ellenben a Vilhempnek tanúsítványa van arról, hogy eszközei ipari körülmények között tökéletesen komposztálódnak. Ez azért fontos, mert 2023 után Magyarországon is törvény fogja előírni, hogy a lakosság számára biztosítani kell a komposztálható hulladék gyűjtését és elhelyezését. Az elképzelésünk az, hogy a Vilhemp termékei – a kések, a villák, a szívószálak – minden gond nélkül mehessenek majd ebbe a kukába.

Startup lévén még sok teszt áll előttünk, így egyelőre azt tudjuk garantálni, hogy a Vilhemp hasonló módon és idő alatt bomlik le, mint a tiszta PLA. De a hozzáadott rostok ezt is befolyásolják. Magához a komposztáláshoz párás közeg, meleg és sötétség szükséges. Iparilag 3 hónap alatt befejeződik a bomlás. Otthon – megfelelő feltételek mellett – hosszabb idő (akár évek) alatt ugyan, de szintén alkotóelemeire esik szét, és ugyanez a helyzet akkor is, ha kommunális lerakóba kerül. A legfontosabb viszont az, hogy semmilyen mikroműanyag nem keletkezik belőle, az alapanyag pedig 100%-ban megújuló energiaforrásból származik.

Milyen termékekkel vagytok jelen a piacon?

Jelen pillanatban kések, villák, desszertes kiskanalak és több méretű szívószálak alkotják kínálatunkat, de szeptembertől evőkanalakat is piacra dobunk. Folyamatosan zajlik a fejlesztés, az a célunk, hogy a közeljövőben poharakkal, tányérokkal és ételhordóedényekkel is szolgálhassunk.

Tudom, hogy a körforgásos hulladékgazdálkodást tűztétek ki célként magatok elé, és ennek jegyében már a visszagyűjtési szolgáltatást is előkészítettétek. Erről mit lehet tudni?

Az a filozófiánk, hogy eszközeink professzionális komposztálókban végezzék. Így megrendelőinknek biztosítani tudjuk, hogy a következő szállítmánnyal az elhasznált Vilhemp eszközöket eljuttatjuk az ipari komposztálóba. Tehát a vendéglátós feladata csupán a hulladék megfelelő gyűjtése. Kapcsolatban vagyunk a Profikomppal, Magyarország első ipari komposztáló telephelyét létrehozó cégével. Mielőtt a Profikomp befogad egy terméket, saját laborjában is megvizsgálja. Az, hogy létrejött az együttműködésünk, azt bizonyítja, hogy a Vilhemp 100%-ban komposztálható eszközöket gyárt. Cégünk még a kezdeti fázisnál tart, de azt tervezzük, hogy akár fesztiválokat, mozikat is ellátunk komposztálható műanyag eszközökkel, és a visszagyűjtésüket is elintézzük.

Miben mutatkozik még meg a fenntarthatóság gondolata nálatok?

Mint említettem, a visszagyűjtéssel az a célunk, hogy a termék teljes életútját ellenőrizzük, így csökkentsük a szemetet. A másik nagyon fontos tényező, hogy hazai cég vagyunk, és itthon történik a gyártás és csomagolás. A politejsavat jelen pillanatban még importáljuk, mivel nincs hazai PLA-üzem, de a növényi hulladékot helyből szerezzük be. A piacon vannak külföldi versenytársak, akik az árak tekintetében – volumenükből adódóan – versenyképesebbek nálunk. Úgy vélem azonban, hogy a fenntarthatóság szempontjából nem mindegy, hogy itthon jön létre, vagy egy külföldi európai országból, esetleg a tengerentúlról érkezik a komposztálható étkészlet. Ha tehát Vilhemp eszközöket használsz, ezzel nemcsak a hazai ipart támogatod, hanem rövidebb ellátási láncot is választasz.

Másik sarkalatos dolog a csomagolás. Ebben is hűek akartunk lenni az elveinkhez, így a papírcsomagolást választottuk. Evőeszközeink a Spar polcain a hétköznapi fogyasztók számára is elérhetőek.

A Vilhemp csomagolása papírból készül, a termékeket a Spar polcain is megtaláljátok.

Miben vagytok jobbak a faeszközöknél?

A fatermékekkel – azon túl, hogy megváltoztathatják az ételek ízét – az a probléma, hogy még ha fenntartható fagazdaságból származnak is, akkor is minimum 15–20 év kell ahhoz, hogy egy fa megnőjön akkorára, hogy be lehessen takarítani. Ezzel szemben a PLA és a hozzáadott növényi rost is mezőgazdasági hulladékból származik. Arra biztatok mindenkit, hogy használja többször a termékeinket, mivel tökéletesen el lehet őket mosogatni. Mi is, és a családunk is ezeket használjuk itthon.

Fotók: Vilhemp, Déry Studio

Ha tetszik a Vilhemp története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

Recobin szelektív hulladék kukák
Recobin

Szelektív hulladékgyűjtés komplex megközelítésben

Ha a szelektív hulladékgyűjtésnek az a célja, hogy csökkentsük ökológiai lábnyomunkat, miért ne készülhetnének már a kukák is környezetbarát anyagból? A Recobin ezt a gondolatot hívta életre, sőt még tovább ment, és a hulladékkezelés piacán egyedülállóan komplex szolgáltatást nyújt. Röser Mihályt, a cég projektkoordinátorát kérdeztük.

Milyen filozófia mentén működik a cég?     

A Recobinnál hiszünk abban, hogy egy környezetvédelemmel foglalkozó vállalkozás is működhet piaci alapon, és lehet üzletileg sikeres. A környezetvédelem mellett a társadalmi felelősségvállalást is kiemelten fontosnak tartjuk. Ebből mi leginkább hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásával, munkaerőpiaci reintegrációjával igyekszünk kivenni a részünket.

Mi inspirált a Recobin létrehozására, és hogyan valósítottátok meg az ötletet?

A környezetvédelmi vállalkozás ötlete 2003-ban az alapító és ügyvezető Ferenczi Attila fejében fogant meg. Az ELTE TTK hallgatójaként alapító tagja volt a Környezettudományi Klubnak, majd később az „Egyetemisták a környezettudatos szemléletért csoport”-nak, vagyis az ELTE EKSZ-nek is. Egyetemi évei során részt vett a szelektív hulladékgyűjtés kialakításában az ELTE TTK épületeiben, ennek során betekintést nyert a hulladékgazdálkodás és hulladékmenedzsment világába.

2012-ben a Climate-KIC pályázatát megnyerve, pénzügyi támogatással és egy 9 hónapos inkubációs program segítségével megalakult az ÖKUKA. Ennek fő profilja környezetbarát alapanyagú, élettartamuk végén újrahasznosítható, olcsó, szelektív hulladékgyűjtők készítése volt. Ebből a kezdeményezésből nőtt aztán ki 2013-ban a Recobin Kft., amelynek tevékenysége – a beltéri kukák forgalmazása mellett – integrált hulladékgazdálkodási szolgáltatásokkal bővült ki.

Recobin: Röser Mihály – project coordinator, Ferenczi Attila – alapító ügyvezető, Horváth Benedek – project manager, Kovács-Mechler Anett – account manager
A kezdeményezés az öko kukák gyártásából nőtte ki magát, később újabb szolgáltatások jelentek meg a kínálatban.
A képen: Röser Mihály (projektkoordinátor), Ferenczi Attila (alapító ügyvezető), Horváth Benedek (projektmenedzser), Kovács-Mechler Anett (értékesítési menedzser)

Honnan ered a Recobin elnevezés?

Az újrahasznosított alapanyagú kukákra utal. A „reco” jelentése ’újra’ vagy ’újjá’, míg a „bin” a „kuka” angol megfelelője.

Ha tetszik a Recobin története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

Mi történik a Recobin kukákban összegyűlt hulladékkal?

Cégünk két fő eleme – a szelektív hulladékgyűjtők forgalmazása és a szolgáltatási üzletág – bizonyos értelemben különválik. A tőlünk vásárolt beltéri szelektív kukák irodákba, oktatási intézményekbe, boltokba és magánszemélyekhez jutnak el országszerte, illetve az országon kívül is, így a bennük összegyűlt hulladékról többnyire nem mi gondoskodunk. A szolgáltatási, pontosabban üzemeltetési üzletágban a szelektív hulladék elszállítása is része az általunk nyújtott komplex tevékenységnek. Munkatársaink a létesítményeken belül kialakított munkaállomásokon a teljes hulladékáramot osztályozzák, előválogatják, így a lerakóhoz szállított kommunális hulladék mennyiségét jelentősen lecsökkentjük. Az újrahasznosítható anyagokat akár 10 frakcióra is elkülönítik, ezeket aztán előkészítik elszállításra. A létesítményektől saját logisztikával szállítjuk el az újrahasznosítható hulladékot az átvevő partnerekhez, akik gondoskodnak a feldolgozásáról. Olyan együttműködést is sikerült kialakítani egyik ügyfelünkkel, amelynek keretében a külön gyűjtött anyagáramot közvetlenül művészeti projektekhez használják fel, ez pedig az újrahasznosításnál még egy fokkal környezetbarátabb megoldást jelent.

Mennyiben egyedülálló a tevékenységetek itthon, esetleg Európában?

A szolgáltatásunk azért tekinthető egyedinek, mert jóval többet nyújtunk a szelektív hulladék elszállításánál. A komplex hulladékmenedzsment révén az összes hulladékkal kapcsolatos feladatot átvesszük az üzemeltetéstől, beleértve a hulladékbevallások elkészítését, a közszolgáltatóval történő kapcsolattartást, a hulladéktároló helyiségek és a tárolóedények tisztán tartását, a veszélyes hulladék elszállítását, a lomtalanítást.

Komplex hulladékmenedzsmentet, integrált hulladékgazdálkodási szolgáltatásokat kínál a cég.

Mit tapasztaltok a magyarok hulladékkezelési szokásaival kapcsolatban?

Mindenképp érezhető a pozitív változás, kollektíven jó irányba haladunk. A fiatalabb korosztály számára a szelektív hulladékgyűjtés már sokkal természetesebb, és sokat taníthatnak az idősebbeknek. Biztos, hogy a környezetvédelmi érzékenység is egyre nő, bár lássuk be, ennek itt van végre az ideje! Nem téveszthetjük szem elől ezt a problémát, hiszen egyre többször emlékeztet minket a természet. Nem tehetjük meg, hogy elárasztjuk szeméttel a környezetünket! Ennek ellenére legnagyobb problémának mi még mindig a tudatosság és az egyéni felelősségvállalás hiányát látjuk.

Milyen terveitek, céljaitok vannak a jövőre nézve?

Szeretnénk minél több létesítményt elérni a szolgáltatásainkkal, ezzel is elősegítve, hogy minimálisra csökkenjen a lerakókba kerülő hulladék mennyisége. Ezenkívül jobban ki kívánunk lépni a külföldi piacra mind a beltéri szelektív hulladékgyűjtőkkel, mind pedig a szolgáltatási üzletágunkkal. Továbbá erősíteni szeretnénk a szociálisan hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerő-piaci reintegrációjára irányuló törekvéseinket a lakhatási, a függőségi vagy az adósságrendezési problémák megoldásának elősegítésével. Szociális munkások bevonásával igyekszünk előrelépni ebben a kérdésben. 

Ha tetszik a Recobin története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

Respray Solutions
Respray

A jövő dezodora: használd el és töltsd újra!

Magyarországon évente 12 millió, Európában 1,8 milliárd dezodoros palackot használnak el és dobnak ki. A bennük uralkodó túlnyomás miatt ezeknek a többségét elégetik, ennek során egészségre káros anyagok kerülnek a levegőbe. Két magyar fiatal azonban olyan újratöltős technológiát álmodott meg, amely segít csökkenteni a veszélyes hulladék mennyiségét. Réti Andorral és Zámbó Gergellyel, a Respray Solutions társalapítóival beszélgettünk.

Mi adta az ötletet a Respray létrehozásához?

Z.G: Andorral gimnáziumban osztálytársak voltunk. Közös érdeklődési területünk a vállalkozások világa, valamint a környezetvédelem. Egyik baráti beszélgetésünk során ismertük fel, hogy az aeroszolos termékek palackjaiban maradó nyomás miatt nagyon problémás ezek újrahasznosítása. Úgy gondoltuk, hogy erre tökéletes megoldás lenne, ha egy palackot többször is tudna használni a vásárló. Ebből született meg a Respray ötlete. A startup felfuttatásán egyetemi tanulmányaink mellett dolgozunk. Én a Corvinuson tanulok pénzügyet és számvitelt, Andor pedig a BME gépészmérnök hallgatója. Ennek megfelelően én az üzleti, ő a technológiai oldalt képviseli a csapaton belül.

Milyen koncepció szerint működik a Respray, és az aeroszolos termékeken belül miért éppen a dezodorokra fókuszáltok?

R. A.: A Respray különleges rendszere egy újratölthető, nyomástartó palackból és egy újratöltő automatából áll. Az automaták drogériákban, illetve szupermarketekben lesznek kihelyezve, ahol a vásárlók maguk tölthetik meg saját palackjukat. A nagyjából 10 másodpercet igénybe vevő folyamat után a palackra fel kell majd ragasztani egy címkét, amely tartalmazza a termékinformációkat és a vonalkódot. Így a vásárló az újratöltést ki tudja fizetni a többi termékkel együtt a kasszánál.

Respray automata
A Respray rendszere egy újratölthető, nyomástartó palackból és egy újratöltő automatából áll.

Kezdetektől fogva az az alapvető célunk, hogy minél pozitívabb környezeti hatást tudjunk elérni. Ehhez az kell, hogy minél több ember váltson a hagyományos megoldásról a palackok újratöltésére. Az aeroszolos termékek közül a fújós dezodorok fogynak a legnagyobb mennyiségben: egy terméket átlagosan egy hónap alatt használnak el az emberek, így egyelőre erre a szektorra koncentrálunk. Hiszünk abban, hogy a Respray segítségével el fogjuk érni, hogy a környezettudatos vásárlóknak ne kelljen egy éven keresztül havonta új palackot vásárolniuk, mert egy palackot 10–12 alkalommal újra lehet tölteni.

Respray palack újratöltés
A vásárlótérbe kihelyezett automata segítségével magunk tölthetjük újra a palackot.

Hogyan alakult eddig, és hol tart most a termékfejlesztés folyamata? 

R. A.: 2020 októberében kezdtük meg hivatalosan a tevékenységünket. Az elmúlt félévben sikerült megalkotnunk az első automata- és palackprototípusokat, amelyekkel már megbízhatóan megismételhető az újratöltés. A következő félévben létrehozzuk azt az automatát, amelyet már vásárlói közegbe is ki lehet helyezni. Ennek már lesz címkenyomtatója és egy palackazonosítója, amellyel nyomon lehet követni, hogy egy adott palackot hányszor töltenek újra.

Ha tetszik a Respray története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

A kozmetikai piac mutat érdeklődést a Respray megoldása iránt? A gyártási folyamataikat mennyiben kellene átalakítani ahhoz, hogy ezek a Respray újratöltő automatáival kompatibilisek legyenek, és miért érné meg nekik váltani?

Z. G.: Eddig egyelőre a technológiai fejlesztésekre koncentráltunk. Jelenleg keressük azokat a potenciális partnereket, akik a világon elsőként szeretnének a saját márkájukon keresztül bevezetni egy újratölthető aeroszolos terméket. Olyan szolgáltatást szeretnénk nyújtani a partnereinknek, amely révén nagyobb beruházás nélkül is zöldebb útra térhetnek át. Nem szükséges megvásárolniuk az újratöltő automatákat, mert a Respray fogja gyártani, üzembe helyezni és karbantartani őket. Bérleti díjas konstrukcióban folyamatosan fenntartunk majd egy működőképes automatát a kívánt retail egységekben. Elképzelésünk szerint a gyártók a terméküket az automatába való nagy tartályok formájában fogják értékesíteni a boltoknak, ahol az árufeltöltők cserélik a tartályokat.

Az egyszer használatos palackok kiváltásával a Respray nagyban megkönnyíti a gyártók szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését. A mi palackunk propán-bután hajtógáz helyett sűrített levegővel működik. Sokan aggódnak a PB-gázok egészségkárosító hatásai miatt, így megoldásunkkal egy új vásárlói szegmens is megszólítható. Mivel a palackokat többször újra lehet tölteni, a csomagolásból adódó költségek lecsökkennek, ezáltal magasabb lehet az árrés, így pénzügyi szempontból is vonzó ez az opció. Ezenfelül egy ilyen fenntartható megoldás remek marketing lehetőség az első bevezető számára.

aeroszol újratöltés Respray automatával
Nyomás alatt lévő aeroszolos termékek újratöltése vásárlói közegben egyedülálló megoldás.

Mennyiben egyedülálló a tevékenységetek Magyarországon, illetve külföldi viszonylatban? 

R. A.: A közelmúltban a nagy FMCG cégek is elkezdtek újratölthető termékekkel, például mosószerrel, tusfürdővel kísérletezni. Azonban nyomás alatt lévő aeroszolos termékek vásárlói közegben való újratöltésére jelenleg nincs példa a Respray-n kívül. Reméljük, hogy a jelenlegi trend folytatódik, és egyre több ilyen jellegű megoldással találkozhatunk majd a boltokban.

A saját életetekben miként jelenik meg a fenntarthatóság és a környezetvédelem? 

Z. G.: Andorral és egy másik barátunkkal, Ábellel néhány hónapja összeköltöztünk, és büszkén mondhatom, hogy a fenntartható szemlélet egyértelműen jelen van a háztartásunkban. Amellett, hogy szelektíven gyűjtjük a szemetet, igyekszünk minél több csomagolásmentes terméket vásárolni és kevesebb vizet használni a mindennapokban. Valamint – talán ezt tartjuk a legfontosabbnak – a környezetvédelmet folyamatosan népszerűsítjük a családunk és a barátaink körében is.

Hol szeretnétek piacra lépni a Respray újratöltő automatákkal?

Z. G.: Először mindenképpen Magyarországon. A modellt Budapesten szeretnénk tesztelni. A teszteket követően a kelet-közép-európai régióban, majd Nyugat-Európában fogjuk a terméket értékesíteni, hiszen ez az a terület, ahol kutatásaink alapján a legnagyobb az igény a Respray megoldására. A piacra lépést követően pedig a legnagyobb FMCG cégekkel szeretnénk partnerségre lépni, hogy minél több embert elérhessünk, ezáltal még többet tehessünk a zöldebb jövőért.

Ha tetszik a Respray története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

poliloop
Poliloop

Magyar csapat dobott mentőövet a műanyagtól fuldokló Földnek

Évente 300 millió tonna műanyaghulladék keletkezik, amelynek jelenleg csak kis részét hasznosítjuk újra. A Poliloop baktériumkoktéljának köszönhetően viszont hamarosan fellélegezhet a bolygónk, mivel ez képes teljesen lebontani a szintetikus polimert. A startup egyik alapítója, Madaras Liz avatott be a részletekbe.

Milyen filozófia alapján vágtatok bele a kísérletezésbe?

Fontos volt, hogy olyan terméket fejlesszünk ki, amely a természet mintájára működik, és valid a piacon. Tehát ne csak tudományos értékre törekedjünk, hanem használható dolgot alkossunk. Az lebeg a szemünk előtt, hogy a technológiánk globális szinten tudja befolyásolni a műanyagszemét feldolgozhatóságának problémáját.

Mennyi időt vett igénybe a Poliloop koktél kifejlesztése, és milyen elven működik?

Lévay Krisztinával együtt körülbelül másfél-két évet töltöttünk a laborban, mire az első kísérletektől eljutottunk a használható koktélig. A működését úgy kell elképzelni, mint ahogy például a természetben is lebomlik a banánhéj, vagy tavaszra eltűnnek az ősszel lehullott falevelek. Mikrobiális bontás zajlik: a Poliloopban lévő baktériumok a polimerlánc szénatomjait energiaforrásként, azaz saját anyagcsere-folyamataik fenntartására használják fel. Ebből a külső szemlélő annyit lát, hogy nagyjából 7 hét alatt teljesen eltűnik a műanyag, közben pedig semmilyen káros anyag nem szabadul fel.

Honnan jött a Poliloop elnevezés?

A polimer és a loop (magyarul: hurok, hurkol – a szerk.) szavak kombinációjából. A műanyagok mesterségesen előállított vagy átalakított polimerek, a loop összetevővel pedig arra utalunk, hogy a lebontásnak köszönhetően a hulladékot újra beillesztjük az ökológiai körforgásba.

Poliloop - Antal Gábor, Lévay Krisztina, Madaras Liz
Antal Gábor (operatív vezető), Lévay Krisztina (technológiai vezető) és Madaras Liz (ügyvezető)

Mindenféle műanyaghulladékot képes lebontani a Poliloop?

Amelyeken eddig kipróbáltuk, azokon kivétel nélkül működött, mind a hét műanyag-kategóriában. Vagyis minden olyan műanyagszemét, amely a háztartásokban keletkezik, eltüntethető ezzel a baktériumkoktéllal. Ez azért is nagy előrelépés, mert újrahasznosítási technológiák jellemzően csak néhány műanyagfajtára léteznek, ezért eddig a globális műanyaghulladék 70 százalékára nem volt környezetbarát megoldás. Ráadásul a Poliloop esetében nincs szükség különösebb válogatásra, feldolgozásra, ezért idő- és költséghatékony is. Vannak még olyan speciális műanyagok, amelyeken nem teszteltük, például antimikrobiális felületkezeléssel ellátott orvosi eszközök, de ezek aránya elenyésző az összes műanyagszemét mennyiségéhez képest.

Mi történik a lebontott műanyaggal?

Terveink szerint az így kapott anyagot termőföldeken lehetne használni, mint összetettebb, organikus talajjavítót. Mivel lényegében a műanyagban is megtalálhatóak az olyan természetes atomok, mint pl. a szén, csak környezetidegen formában, ezeket a lebontás után biomasszaként meg tudjuk kötni, így újra a földi ökoszisztéma részei lehetnek. Ezzel egy csapásra két problémát is meg lehetne oldani, hiszen egyre több a műanyagszemét, és egyre több a rossz állapotban lévő termőföld.

Poliloop - műanyagból organikus talajjavító
Műanyagból organikus talajjavító

Mik az üzleti terveitek: az átlagfogyasztók is vásárolhatnak majd a Poliloopból, hogy lebontsák az otthon feleslegessé vált műanyagokat, vagy inkább a már begyűjtött hulladékot kezelő cégeket célozzátok meg?

Elsősorban azt szeretnénk elérni, hogy a jelenlegi hulladékkezelői rendszerbe be tudjuk építeni a Poliloopot, alternatív technológiát kínálva a műanyagszemét lerakására és égetésére. Valószínűleg mind a két út megvalósítható, de praktikusabbnak és gazdaságosabbnak látjuk, ha a nagyüzemi hulladékfeldolgozókban alkalmazzák a Poliloopot, hiszen ott gyűlik össze a lakossági és a nem lakossági szemét is.

Mikorra várható, hogy széles körben használják a technológiátokat?

A tavalyi év végén komoly tőkebevonás történt a Vespucci Partners részéről, hogy finanszírozni tudjuk a további kísérletezést, pilot projekteket. Hiszen ahhoz, hogy nagyipari körülmények között alkalmazni lehessen a Poliloopot, be kell bizonyítanunk, hogy több tízezer tonna műanyagon is működőképes. Remélhetőleg pár éven belül már elmondhatjuk, hogy legalább 30 városban használják a technológiánkat. 

Ha tetszett a Poliloop története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

Cibi

Avagy miért szeretne minden élelmiszer ebbe takarózni?

Egy család háztartási hulladékának jelentős hányadát az eldobható konyhai csomagolóanyagok teszik ki: a gyerekek folpackban vagy alufóliában viszik a szendvicset a suliba, a maradékok szintén ezekkel lefedve kerülnek a hűtőbe. A fenntarthatóság szempontjából pedig a műanyag doboz sem sokkal jobb opció. A Cibi újrafelhasználható, környezetbarát csomagolásaival viszont nemcsak a bolygó, hanem saját egészségünkért is tehetünk. A cég ügyvezetőjével, Szemenyei Rellával beszélgettünk.

Honnan jött az újratasak és újraszalvéta ötlete?

A Cibi újraszalvétát és újratasakot Czibolya Kata álmodta meg 6 évvel ezelőtt. Az elnevezések is tőle erednek, illetve a márkanevünk szintén az ő családi nevéből származik. Kisgyermekes anyukaként gyorsan megtanulta, hogy a rágcsálnivalókat érdemes áttölteni egy visszazárható zacskóba, de az első mosás után nem találta őket gusztusosnak. Némi kreatívkodást követően életre kelt az újratasak, ahonnan már csak egy lépés volt az újraszalvéta. Ezek nemcsak esztétikusabb és fenntarthatóbb eszközök, mint a folpack vagy alufólia, de praktikusabbak is, ráadásul a gyerekek is tudnak velük bánni. Emellett előnyük még, hogy nem tartalmaznak káros összetevőket, élelmiszerrel érintkezve is biztonságosak.

cibi

Az ötletből hogyan építettétek fel a vállalkozást?

Gyermekeink ugyanabba a bölcsibe jártak, ott ismertük meg egymást Katával. Fantasztikusnak tartottam az ötletét, magam is vásároltam tőle újrafelhasználható csomagolót. Ezt követően társultam vele, mert láttam a lehetőséget a termékekben, nemcsak üzleti szempontból, hanem a környezet megóvása miatt is. Éppen a találkozásunkat megelőzően töltöttem hónapokat egy olyan helyen, ami maga a paradicsom, de a környezet fulladozik a sok le nem bomló szeméttől. Ezen annyira ledöbbentettem, hogy onnantól kezdve sok mindenre másképp tekintettem. Ami itthon magától értetődő (például a csapból állandóan folyó, korlátlan mennyiségű ivóvíz, folyamatos áramellátás), máshol egyáltalán nem az. Elkezdett foglalkoztatni, hogyan lehet 21. századi módon élni erőforrás pazarlás nélkül, a természet tiszteletben tartásával. Akkor még úttörőnek számított az újraszalvéta és újratasak itthon, ezért, hogy szélesebb körben el tudjuk érni az erre fogékony anyukákat, vásárlókat, létrehoztuk a honlapunkat és a webshopot is.

cibi

Milyen filozófia alapján működik a cég?

Ne eldobható tárgyakkal vegyük körbe magunkat, hanem tartós, hosszabb időn át használható, minőségi és eredeti termékekkel. Ezáltal sok szeméttől megszabadítjuk a környezetet.

Milyen alapanyagokból készülnek a Cibi termékek?

Figyelünk arra, hogy mindig jó minőségű alapanyagokat használjunk, amelyekből aztán itthon, magyar munkaerővel készülnek a termékeink. Az újraszalvéták, újratasakok és kenyeres zsákok külső része 100% pamut. A belső részhez használt anyagnál pedig feltétel, hogy kifejezetten élelmiszer-tároláshoz gyártsák, megfelelő tanúsítvánnyal rendelkezzen. Ez valamelyest növeli a termékek árát, de hisszük, hogy fontos az embereknek, hogy az étel, amit szeretteiknek vagy maguknak csomagolnak, mivel érintkezik. Nem elhanyagolható az sem, hogy az anyagválasztásnak köszönhetően az élelmiszerek tovább megőrzik frissességüket. Nyugodtan elkészíthetjük, becsomagolhatjuk a szendvicseket egy nappal korábban, így reggel csak ki kell venni a hűtőből, és már menetre készek vagyunk.

A Cibibee méhviaszos csomagoló pedig több szempontból is különleges. GOTS minősítésű, vegyszermentes pamut az alapja, melyet a méhek által előállított baktériumölő és vízlepergető méhviasszal, valamint fertőtlenítő hatású jojobaolajjal, természetes fenyőgyantával vonunk be. Az élettartama végén elbomlik, hiszen 100%-ban természetes összetevőkből áll.

cibi

Terveztek bővíteni, újítani a termékskálán?

Igyekszünk folyamatosan reagálni a vásárlói igényekre. A honlapon például egy rövid kérdőívvel bárki jelezheti, ha nem talált az igényeihez passzoló mintát. Korábban érkeztek olyan visszajelzések, hogy férfiak is szívesen használnák a termékeinket, de jobban örülnének a szolid, csíkos mintájú textileknek. Azóta ilyeneket is kínálunk. Vagy például a pandémia miatt népszerűvé vált az otthoni sütés, illetve a kovászos pékáruk is reneszánszukat élik, ezért tavaly piacra dobtuk bélelt kenyeres zsákunkat. Hiszen ha már minőség készül otthon, akkor tároljuk hozzáillő módon. A fejlesztéssekkel természetesen nem állunk meg, szeretnénk minél praktikusabb megoldásokat találni a mindennapi élethez.

Ha tetszett a Cibi története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

Fotók: Cibi

Rakun dobozközösség

Elviteles ebéd hulladék és higiéniai kockázatok nélkül, dobozközösséggel

Budapesten évi körülbelül 13 millió egyszer használatos ételes doboz kerül a kukába. A Felelős Gasztrohős Alapítvány elnöke, dr. Horvátth Sarolta és Varga Judit társalapító ezért hívta életre a dobozközösséget, amiről Szabó Eszter kommunikációs vezetővel, a Greendex egyik szerzőjével beszélgettünk.

Miben más a Rakun doboza, mintha valaki a saját ételhordós edényét viszi az étterembe?

Alapvetően nem tilos hozott edényben kiadni az ételt, de hatalmas felelősséget rak az étteremre, emiatt nagyon sok helyen nem is vállalják. Egyrészt a pult mögé vitt dobozzal fennáll keresztfertőzés veszélye, másrészt a kiadott étel biztonságáért mindig az étterem felel, akkor is, ha az esetleg az általam rosszul elmosott edény miatt lesz fertőzött. A forgó rendszerben a Rakun dobozokat elmosva kell leadni, de nem ebben, hanem egy, a vendéglátóhely által és a szigorú higiéniai előírásokat betartva megtisztított másik Rakun dobozban kapod meg az ételt. Így a vendég is nagyobb biztonságban van, és az étteremnek is csak olyanért kell felelősséget vállalnia, amit ellenőrizni is tud. Mindenki nyer.

Milyen filozófia alapján működik cég?

Hiszünk a többszöri felhasználásban: nemcsak az egyszer használatos műanyag vagy papír használatát szeretnénk kiváltani, de például arra is figyelünk, hogy a dobozaink teteje külön is cserélhető legyen – így, ha például letörik a fülük, még mindig nem az egész dobozt kell eldobni és újjal pótolni.

Mennyiben egyedülálló a tevékenységetek Magyarországon, esetleg Európában?

Európában van példa hasonló vállalkozásra, itthon létezik többször használatos elviteles kávés pohár, többször használatos éttermi ételes dobozt azonban csak mi kínálunk.

Miért döntöttetek a havidíjas megoldás mellett a betétdíjas helyett?

Mindenképpen egy valóban tartós, strapabíró dobozt szerettünk volna, ezért döntöttünk az alumínium mellett. Ennek viszont az ára is magasabb, így a betétdíj is magasabb összeg lett volna. Úgy számoltunk, hogy előfizetéssel heti 3×2 doboz elhozásával éves szinten így akár 19 200 Ft-ot is megspórolhatnak a felhasználóink. A terheket egyébként próbáljuk egyenlő arányban megosztani az előfizetők és az éttermek között. A többször használható dobozzal a vendéglátóhelyek is jobban járhatnak, mintha az eldobható csomagolásért fizetnek.

Az éttermeknek szükségük van valamilyen különleges infrastruktúrára a Rakun dobozok kezeléséhez?

A doboz ugyanazon az útvonalon megy be az étterembe, mint egy éttermi tányér, tehát kell, hogy legyen fehér mosó az adott helyen, de más követelmény nincs.

Hány étteremben lehet most Rakun dobozban kérni az ételt?

Jelenleg 11 étteremmel állunk szerződésben. Eredetileg a 8. és a 9. kerület környékén kezdtünk éttermeket megkeresni, mert itt sok az irodista és az egyetemista, akik jellemzően hetente többször is visznek el ételt, de ma már budai partnereink is vannak.

Az éttermek egyébként nyitottak a dobozközösség ötletére?

Abszolút, hiszen egyrészt az alumínium dobozok nem csöpögnek, nem áznak át, nem kell őket még folpackkal körbetekerni, vagyis sokkal egyszerűbb is dolgozni velük. Másrészt az EU-s rendelet miatt 2021-től sok egyszer használatos eszközt fognak kivezetni, amire az alternatív csomagolással előre készülhetnek.

Milyen forradalmian új megoldást alkalmaztok?

Szerintem a Rakun doboz nagyszerűsége éppen az egyszerűségében rejlik: a klasszikus, jól bevált nagymama ételhordója megoldást gondoltuk újra, csak a modern, nagyvárosi környezetnek megfelelően itt nem az ételhordó fülén, címkére ragasztva szerepel a név, hanem egy applikáció és egy QR kód segítségével tudod elhozni a dobozodat.

Milyen jellegű jövőbemutató tevékenységeitek vannak még?

Jelenleg a dobozközösség pilot szakaszában vagyunk, szeretnénk, ha majd kiszállítani is lehetne Rakun dobozokban, nagyon hosszú távon pedig egy olyan mosodán is gondolkodunk, amivel a fehér mosóval nem rendelkező éttermek is a dobozközösség tagjai lehetnek.

A fenntarthatóság bármilyen módon megjelenik-e az életetekben?

A hulladékcsökkentés mellett nagy hangsúlyt helyezünk a szemléletformálásra is, hiszünk benne, hogy a változásnak ebből az irányból kell érkeznie.

Ha tetszett a Rakun dobozközösség története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

Fotók/Rakun

Compocity

Komposztálni egy kert nélküli lakásban? Erre is van már lehetőség!

A lakossági vegyes hulladék 35-47%-a jellemzően biológiailag lebomló, a komposztálással pedig csökkenthetjük az általunk termelt háztartási hulladékaink mennyiségét. Egy kertes ház esetében ez egyszerűen megoldható hagyományos módszerrel, amellyel a háztartásban és a kerti munkák során keletkező szerves hulladékokban található tápanyagokat visszajuttathatjuk a talajba. De hogyan komposztáljanak azok, akik erkély nélküli társasházakban laknak? Erre kínál lehetőséget a Compocity. Pancsa Emesével, a cég ügyvezetőjével beszélgettünk.

Milyen filozófia alapján működtök?

Sokszor érezhetjük azt a minket érő ingerek által, hogy nem teszünk eleget a klímaváltozás ellen. A mi tapasztalataink szerint azonban a városi emberekben igenis megvan a szándék, hogy érdemben cselekedjenek, a proaktív hozzáállás ugyanakkor indirekt módon egyfajta tehetetlenséggel párosul. 

A hulladék megfelelő kezelése – a hulladéktermelésen túl – napjaink egyik legnagyobb problémája. Erre nyújt részlegesen megoldást a komposztálás, ám a lakásban élők számára ez nehezen megvalósítható. A mi célunk az, hogy a Compocity által a városi emberek is kényelmesen beilleszthessék napi rutinjukba a komposztálást. Szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy ők is megtalálják a helyüket ebben a folyamatban, és számukra is megoldást tudjunk kínálni egy már meglévő technika felhasználásával, automatizált módon. Emellett a rendszer fontos eleme egy játékos edukációs platform, amelynek nem titkolt célja a gyerekeken keresztül történő játékos együttműködés.

Honnan jött a név és az eszköz dizájnjának ötlete?

A Compocity név ösztönösen jött. Egy leíró szókép, és azt remélem, segíti a megértést is, a komposzt és a város szó összemosásával született. A forma az egész komposztálás technikáját támogatja. A gömb alakzatnak a komposztálás során kicsapódó nedvesség elvezetésében is szerepe van, egyfajta tölcsérként funkcionálva, miközben elkerülhető vele a sarkokba való letapadás, berothadás. A lábon állásnak ergonómiai okai vannak, a használatot teszi könnyebbé,  a fentebb említett komposzt tea pedig a lábakban lévő tartályba csorog tovább, így a gravitáció nekünk dolgozik a folyamatban, valamint a végtermékek különválasztásában. Formatervezőként ez volt a diplomamunkám.

Miben különbözik a Compocity egy klasszikus komposztálóhoz képest?

A klasszikus komposztálás alapvetően egy idő- és energiaigényes folyamat. A kert végében elhelyezett, gilisztákkal működő komposztálóba kerülő hulladékot földdel kell kevernünk, rétegelnünk, át kell forgatnunk, ami akár 6-8 hónapig tartó eljárás. Ehhez szükség van kertre és azon belül erre felhasználható területre.

Mi szerettük volna a komposztálás lehetőségét a beltérbe vinni, mivel a hagyományos megoldás alapvetően nagyobb elköteleződéssel jár, és a legtöbb ember komfortzónáján kívül esik. Szerettünk volna ezeket áthidalni, a külföldi kutatásaink során találtuk meg azt a mikroorganizmust, amivel a Compocity mára már működik, és rugalmasabbá teszi a folyamatot. 

A maximum hőmérséklet ebben az esetben jóval alacsonyabb, mint a klasszikus komposztálásnál (90 Celsius-fok). A Compocity csak 40-45 fokra melegszik fel, ezáltal jóval több tápanyag megmarad a keletkezett koncentrátumban, ami egyfajta komposzt katalizátorként is értelmezhető. Ezt tudjuk aztán a beásni a földbe, vagy azzal bekeverni. 

Milyen forradalmian új eljárást alkalmaztok?

Egy japán eljárás automatizált változatát alkalmazzuk, amely már több ezer éves, és ahol a mikroorganizmusok nem egy rothadási, hanem egy légmentesen lezárt környezetben zajló erjesztéses folyamatban működnek. Magát a mikroorganizmusokat nem mi állítjuk elő, egy kereskedelmi forgalomban kapható anyaggal dolgozunk. A Compocity egy 5-6 lépésből álló folyamat összevonásával és automatizálásával ezt az elköteleződést oldja fel, és mindösszesen a hulladék megfelelő helyre dobását igényli a komposzt anyag előállításához. A többiről a rendszer gondoskodik. Az ötlet tehát nem maga az eljárás, hanem annak egy autonóm eszközben, rendszerben való alkalmazása.

Mit gondolsz, kik lesznek nyitottak erre a megoldásra?

Abban gondolkodunk, hogy mindenkit elérhetünk, aki nyitott a fenntartható eljárásokra. Minél több közösséghez szeretnénk eljutni, ebben azok a vásárlók lehetnek már első körben partnereink, akiknek van erre intézményesített keretük, mint a CSR kerettel rendelkező irodák vagy egyéb üzleti partnerek, önkormányzatok és szervezeteik vagy éppen oktatási intézmények. Segítségükkel pedig olyanok számára is elérhetővé válik az eszköz, akik egyébként önállóan nem tudnák megengedni a Compocityt maguknak. 

A hagyományos kültéri komposztálás helyes módja és a beltéri komposztálás forradalmi megoldása – Jövőidőben a Greendex Youtube csatornáján

Miből finanszírozzátok a Compocity előállítását?

Részben önerőből, valamint két befektető segítségével, akik a fejlesztéshez biztosítanak forrást számunkra. Ennek köszönhetően a kisszériás termékfejlesztést elkezdhetjük olyan ökoetikus módon, ahol az alapanyagok választásán keresztül a kivitelező partnerekig hazai cégekkel tudunk együttműködni. Az applikáció fejlesztését pedig külső szakértőkkel támogatva, az alkalmazás már év végig több platformon is elérhető lesz.

Mesélj kicsit erről az applikációról!

Abban igyekszünk segíteni a felhasználóknak, hogy közvetlenül érezhessék saját hozzájárulásukat a komposztanyag, azaz a tápanyag létrehozásában. Ha valaki a Compocityt használja, akkor a bedobott hulladék súlyának arányában pontokat gyűjthet az alkalmazáson keresztül, ahol ráadásul – a bevitt adatoknak köszönhetően – nyomon tudja követni az ökológiai lábnyomának alakulását. A pontokat nálunk lehet beváltani, akár egy saját Compocityre, vagy általa különböző közösségi célokhoz lehet hozzájárulni.

Milyen jellegű jövőbe mutató törekvések jellemzik a Compocityt?

Fontos missziónk, hogy közelebb hozzuk a fizetőképes döntéshozókat azokhoz az emberekhez, akik szintén nyitottak lennének az otthoni komposztálásra, de mondjuk nincs meg a szükséges tőkéjük hozzá. Szeretnénk a közösségi összefogásnak egyfajta eszköze lenni.

Az első körben legyártott 10-20 eszközzel egyfajta közösségi termékfejlesztést indítottunk el, melynek célja minél több közvetlen visszacsatolást kapni a felhasználói csoportoktól Ahogyan az imént is említettem, arra törekszünk, hogy elérjük, minél több közösségben helyet kapjon a Compocity, és elsősorban az innen érkező visszajelzésekre számítunk. 

Emellett van egy talán most még kicsit idealista elképzelésünk: a jövőben a társasházakban lakó gyermekek az okos kukából származó koncentrátumot felhasználhatnák az óvodák, iskolák kertjében, vagy akár a nagymamánál vidéken, és ezzel részeseivé válhatnának egy fenntarthatóbb körforgásnak, ami felnőtt életükben már természetes lenne. A kulcs, hogy a körforgás a lehető legkisebb útvonalon, pl. társasház és óvodák, városi közösségek és tereik között valósuljon meg. 

Ha fel tudnánk oldani az előítéleteket, hogy a komposztálás büdös, problémás, akkor sokkal több ember kapna kedvet hozzá. Ezzel nemcsak a műtrágya felhasználást csökkenthetnénk, hanem a tápanyagok körforgásával helyben megoldanánk a fenntarthatóságot.

search icon