A Ryanair vezérigazgatója, Michael O’Leary beszélt a fenntartható légiközlekedésről. Szóba került a bio-kerozin és a hidrogén esetleges alkalmazása a repülők üzemanyagaként.
A légi közlekedés a klímaharc Achilles-ina, összehasonítva a közúti közlekedéssel, sokkal lassabb és kisebb mértékű a zöldítés, ez természetesen abból ered, hogy jelen pillanatban még nem lehet leváltani a kerozint zabáló hajtóműveket. De a repülés iráni igényünk egyre csak nő.
(A covid alatt visszaestek a számok, de az csak időszakos volt, és már most hasonló volumenen működik a légi ipar.)
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a légi közlekedésből származó szén-dioxid kibocsájtás meredeken nőt az elmúlt két évtizedben, és 2019-ben csaknem 1 gigatonnát ért el. Ez a fosszilis tüzelőanyagokból származó globális CO2 kibocsájtás 2,8%-a.
Kapcsolódó bejegyzések
A légi közlekedés hat megoldandó problémája a nettó nulla eléréséhez
Ha a világ a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokra akarja korlátozni, akkor 2050-re a repülésnek is el kell érnie a nettó nulla CO2-kibocsátást. A repülés bonyolult ágazat a szén-dioxid-mentesítés szempontjából, hiszen van néhány kényes összetevője, melyet mindenképp szükséges kezelni.
Fenntartható kerozin?
Szerencsére ebben az iparágban is vannak technológiai úttörők és markáns vállalások. A CNBC Fenntartható Jövő Fórumán a Ryanair vezérigazgatója, Michael O’Leary beszélt a cég terveiről és aggályairól.
A Ryanair azt a vállalást tette, hogy 2030-ra a felhasznált üzemanyagának 12,5%-a származik fenntartható forrásból. A fenntartható repülőgép-üzemanyag (angolul sustainable aviation fuel – SAF) az első igazi lépés a klímabarát repüléshez. Az SAF nem más, mint mezőgazdasági terményekből és használt étolajból és állati zsírokból előállított bio-kerozin. Az Európai Unió megszabta, hogy 2030-ra a légitársaságoknak 5%-ban ilyen üzemanyagot kell majd használniuk. A Ryanair saját vállalása ennek a duplája, és maga O’Leary is kételkedik, hogy el tudják-e érni. Továbbá másik aggálya, hogy ha fokozottan megnő az igény a termőföldeken előállított üzemanyagra, az akár az élelmiszerárak emelkedésén is érezhető lesz.
De kijelentette, hogy mindenképpen előre kell tekinteni, pontosan ezért 1,5 millió eurót fektetett a cég SAF kutatásba, és a dublini Trinity Collegeban külön fenntartható légikutatási központot indítottak.
Légiközlekedés megváltója a hidrogén lesz?
Az is probléma, hogy még nincs nemzetközileg egységes fenntartható-üzemanyag irányelv, így más alternatívák is szóba jöhetnek, ezek közül ígéretesnek tűnik a hidrogén.
2020 szeptemberében már felszállt és megtette első körét Anglia felett egy olyan kisgép, ami tisztán hidrogén üzemű volt. Ugyan ebben a hónapban az Airbus kiadott három hidrogénüzemű koncepciógépről terveket, és azt állítja a repülőgépgyártó óriás, hogy 2035-re már üzembe is állhatnak.
O’Leary a hidrogént illetően szkeptikus, úgy fogalmazott, hogy még nem látja a hidrogén üzemű repülők érkezését 2030-előtt.