Az Environtec powered by Ökoindustria szakkiállításon Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója adott elő a fenntarthatósági fordulatról, valamint arról, hogy jelenleg hol tart a világ az ehhez vezető úton.
Október 1-jén, kedden 11:00-kor egy díjátadóval egybekötött ceremóniával vette kezdetét az október 3-áig tartó Environtec powered by Ökoindustria szakkiállítás. A fenntarthatósággal foglalkozó rendezvénynek a HUNGEXPO adott otthont, a megnyitón pedig rövid beszédet mondott Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója, dr. Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára, valamint Désirée Bonis őexcellenciája, a Holland Királyság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete.
Miután kiosztották az Environtec Díjakat „termék/technológia” és „szolgáltatás” kategóriákban, valamint a Holland Királyság különdíja, a „Tulipán Díj a Fenntarthatóságért” is gazdára talált, Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója, az ENSZ 77. közgyűlésének elnöke tartotta meg előadását Fenntarthatósági fordulat – Az üzleti világ megkerülhetetlen feladata címmel.
Kapcsolódó bejegyzések
Hogyan lehet sikeres és tényleg zöld egy fenntarthatóságra építő startup-vállalkozás? – Podcast
A Holnapután aktuális adásában a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány igazgatóhelyettesével beszélgettünk a WAVE akcelerációs programról.
A világ nem halad jól a fenntarthatósági fordulathoz vezető úton
Kőrösi Csaba azzal nyitotta meg előadását, hogy emlékeztette a hallgatóságot, hogy a világ 193 országa megállapodást kötött, hogy 2030-ra teljesíteni fognak 17 célt, amelyek a fenntartható fejlődést támogatják. Az országok eltervezték, hogyan lehetne ezt finanszírozni, és elhatározták, hogy kiderítik, hogyan lehetne megőrizni a biodiverzitást, valamint az óceánok természetes állapotát az utókornak. Mindeközben azzal is számot vetettek, hogy ha már kénytelenek szembenézni természeti katasztrófákkal, akkor hogyan vértezhetik fel a társadalmat úgy, hogy ezeknek a csapásoknak az erejét mérsékelni lehessen. A célok megvalósulása hozhatja el a fenntartható fejlődés fordulatát, ám ehhez társadalmi, gazdasági és környezeti szinten is rendszerszintű átalakulás szükséges.
A Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója ezt követően feltárta, hol is tartunk jelenleg a fenntarthatósági fordulat felé vezető úton: az eredmények sajnos nem nevezhetők túlságosan kecsegtetőnek. A kitűzött célok elérésére szánt időnek eddig ugyanis már a 60%-a eltelt, miközben a tervezett feladatoknak mindössze 17%-a valósult meg. Ez azt jelenti, hogy a világ történelmi csúcson áll például az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékében, miközben aggasztóan gyorsul a felszíni átlaghőmérséklet növekedése. Ebből következően Kőrösi szerint a 2030-ra eltervezett 1,5 Celsius-fokos növekedést már semmiképpen sem, és a 2 fokost is csak rendkívül nehezen fogjuk tudni tartani.
Olyan változásokkal kell számolnunk, amelyekre nem vagyunk felkészülve
Kőrösi Csaba szerint a jövőben visszafordíthatatlan változásokra kell számítanunk, amelyekre jelenleg nem vagyunk felkészülve. A stratégiai igazgató rámutatott arra, hogy ezeknek a változásoknak az előjelei már most is erősen mutatkoznak, példaként pedig a vízválságot hozta fel, hiszen világszerte egyszerre tapasztalható a túl sok és a túl kevés víz problémája, valamint a vízszennyezettségé is. Kőrösi kifejtette, hogy az mindenképpen jó hírnek tekinthető, hogy a természeti katasztrófák pusztító erejével olyan szempontból egyre eredményesebben dacolunk, hogy ezek a korábbiaknál kevesebb halálos áldozatot követelnek, ám a gazdasági, pénzügyi károk sajnos így is meredeken ívelnek felfelé.
Szintén pozitív fejleményként könyvelhető el, hogy egyes országok között a fejlődésbeli egyenlőtlenségek csökkenni kezdtek, ám közben szinte az összes országról az mondható el, hogy a határaikon belül az egyenlőtlenségek elharapóztak. Kőrösi Csaba itt hívta fel a figyelmet a fenntarthatóság pénzügyi vetületére, majd arra is rávilágított, hogy a koronavírus-járványnak köszönhetően számos ország úszni kezdett az adósságban, ez az állapot pedig hosszú távon biztosan nem lesz fenntartható.
Kapcsolódó bejegyzések
Árvíz és villámárvíz – Mi okozza őket, miért egyre gyakoribbak, és mit tehetünk ellenük?
Az árvizekhez köthető problémák a klímaváltozás hatásai miatt egyre fokozódnak. Fontos, hogy képben legyünk!
A demográfiai bomba robbanásával és a háborúkkal is szembe kell néznünk
Kőrösi Csaba szerint az, amivel még a fenntarthatóság szempontjából szembe kell néznünk, az úgynevezett demográfiai bomba. Századunk végére a jelenlegi demográfiai tudásunk szerint a föld népessége 10,5–11 milliárd embernél fog tetőzni. A probléma nem az, hogy a Föld ennyi embert nem tud eltartani, hanem az, hogy a legnagyobb népességnövekedés pont azokban a régiókban zajlik, ahol a jelenlegi népességet a jelenlegi technológia, szervezés, intézményrendszer és pénzügyi háttér mellett az országok már most sem bírják kezelni. Ezzel szemben más országokban népességcsökkenés észlelhető, amit ugyancsak nehéz megállítani.
Kőrösi Csaba ezután arra tért ki, hogy amikor megalkották a 17 fenntartható fejlődési célt, és ezzel az országok egy élhetőbb jövőképet vizionáltak maguk elé, akkor mindenki számára világos volt, hogy a célok elérése hatalmas erő-összpontosítást kíván majd mind intellektuális, mind pénzügyi, technológiai vagy gazdasági szinten, miközben társadalmi összefogásra is óriási szükség lesz. Ez az elképzelés összeegyeztethetetlen a háborúkkal, jelenleg mégis azzal kell együtt élnünk, hogy több mint 50 fegyveres konfliktus zajlik világszerte, mindez pedig humanitárius válságot és kényszerből történő elvándorlást hoz magával.
Hogyan juthatunk el a fenntartható fejlődésig?
A Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója végezetül kiemelte, hogy a fejlődés sikerének kulcsa korábban a fosszilis gazdaságra épült, tehát az az ország, az a vállalat számított sikeresnek, amelyik kontrollt tudott gyakorolni a fosszilis energiahordozók felett, ellenőrizni tudta az értékláncot, valamint a piaci szabályokat az országhatárokon belül és nemzetközi szinten is alakítani tudta. Mindemellett a 20. században a lineáris gazdaság felpörgetése volt az elsődleges cél, ez azonban nem vezethet el a fenntartható állapothoz, hiszen új anyagok felhasználására és a termékek használat utáni eldobására épül.
Kőrösi szerint a fenntartható fordulatot az öt alapvető tőke, vagyis a humán, a társadalmi, a természeti, az épített, valamint a pénztőke egyensúlyban tartása, minőségének és mennyiségének növelése hozhatja el. Az egyensúly elérése érdekében jelenleg is zajlik a piac újratervezése, és bár a fosszilis energiák még mindig fontos szerepet játszanak életünkben, a siker kulcsa már a fordulatot lehetővé tevő tudás és a technológiák ellenőrzése felett szerzett hatalom. Világosan látszik, hogy a lineáris gazdaságot körforgásosra kell cserélnünk, és arra kell törekednünk, hogy kevesebb új anyag felhasználásával több értéket termeljünk, tehát az energia- és az anyagfelhasználás szempontjából is hatékonyabban és takarékosabban működjünk.
Kőrösi Csaba azzal összegezte gondolatmenetét, hogy a fenntartható fejlődést nem a gazdasági növekedés leállítása jelenti tehát, hanem a fejlődés tartalmának megváltoztatása. A Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója szerint a kérdés már csak az, hogy milyen szerepet szánunk magunknak a fenntartható fejlődési fordulatban: vásárlók leszünk a technológiák részpiacán vagy inkább trendformálók, piackövetők vagy szemléletalakítók, alacsony hozzáadott érték előállítására törekszünk vagy magasra, illetve takarékosabb anyag- és energiafelhasználású működést folytatunk-e?
Kiemelt kép forrása: HUNGEXPO
