Manapság egyre fontosabb téma a környezetvédelem és a fenntarthatóság, így az ezzel kapcsolatos munkakörök is folyamatosan bővülnek. Míg 2017-ben a zöld foglalkozások aránya a teljes gazdaságon belül 0,7% volt, az előrejelzések alapján 2030-ra – amikorra a felnövekvő Y generáció a foglalkoztatottak 75%-át fogja kitenni – mintegy 18 millió zöld állás jön majd létre globálisan.

„A körforgásos gazdaságban globálisan 7-8 millió plusz munkahely fog keletkezni 2030-ra. Mindez úgy, hogy mintegy 78 millió új munkahely jön létre, miközben 71 millió megszűnik. A megszűnő pozíciókban dolgozók túlnyomó többsége szektoron belül, vagy más szektorban tud majd elhelyezkedni, ehhez azonban sok esetben átképzésre lehet majd szükség.”

A jövő legmenőbb zöld munkái igencsak izgalmas és első hallásra meglepő állások lehetnek, mint például a zöld mérnök, a vízlábnyom menedzser, zöldtető és zöldfal kertész, zöld telefonközpont munkatárs, okos utazásszervező, zöld autószerelő, szemétlerakó újrafeldolgozó vagy éppen a mesterséges hús tudós.

De milyen lehetőségek közül választhat, aki most áll pályaválasztás vagy szakmaváltás előtt és valamilyen zöld munkakörben szeretne dolgozni? 

Egyetemi szakok

A műszaki beállítottságúaknak testhezálló lehet, és igen fontos szakma az energetikai mérnök, hiszen a társadalom és a fenntartható környezet jövője nagy részben a jól képzett energetikai mérnökök kezében van. Egyetemi oktatásban szerezhetjük meg a képesítést, például a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki szakán.

Innen egy lépcsőfokkal feljebb léphetünk eme területen az „energiagazdálkodási szakmérnök” szakirányú továbbképzéssel, melyet szintén akár a Budapesti Műszaki Egyetemen, akár a Soproni Egyetemen elvégezhetünk. Amennyiben egyetemi vagy főiskolai műszaki végzettséggel rendelkezünk, úgy okleveles energiagazdálkodási szakmérnökké válhatunk, nem mérnöki végzettség esetén pedig energiagazdálkodási szaktanácsadók lehetünk a megújuló energia ágazatban.

Szintén egyetemi vagy főiskolai mérnöki szakképzés után végezhetjük el a zaj- és rezgéscsökkentő szakmérnöki, illetve nem műszaki felsőfokú végzettség esetében a zaj- és rezgéscsökkentő szakemberi képzést, mely szintén nagyon fontos a környezetvédelem szempontjából.

Aki természetközeli munkakört szeretne, annak kiváló választás lehet az agrármérnöki, vagy még inkább a környezetgazdálkodási agrármérnöki szakma, mely szakokat például a Szent István Egyetem hallgatójaként végezhetünk el.  A szakképzés azért fontos a környezetvédelem szempontjából is, mert a fenntartható mezőgazdasági tevékenység, a mezőgazdaság és a természetes ökoszisztéma egyensúlya létfontosságú a jövőre nézve.

Szintén zöld szakmánk lehet, ha erdőmérnöknek, környezetmérnöknek vagy természetvédelmi mérnöknek tanulunk – ezekre mind a Soproni Egyetemen is lehetőségünk van.  A fenti karok olyan szakembereket képeznek, akiknek szakmai tevékenységét környezettudatos gondolkodásmód jellemzi és a környezet megőrzése, javítása érdekében fognak tevékenykedni. 

Környezetmérnöki szakon belül szintén sokféle alternatíva adott a különböző munkakörökre, lehetünk környezetvédelmi szakértők, – tanácsadó, – specialista, vagy környezetvédelmi tervezők.

Ha ökológiai szemléletű gazdálkodással kapcsolatos munkakörben szeretnénk dolgozni, akkor érdemes az agrár – vagy természettudományi alapképzés után az ökológiai gazdálkodó szakot is elvégezni. Ha az alapképzésünk mérnöki szakon történt, akkor ökológiai gazdálkodó mérnökök lehetünk, ha nem mérnöki szakon tanultunk korábban, akkor ökológiai gazdálkodó titulust szerezhetünk ezzel. 

Szintén érdekes a társadalomtudomány és a természettudomány határán elhelyezkedő humánökológia is, mely a természet és az ember kapcsolatával foglalkozik. Ha ezen a területen szeretnénk továbbtanulni, az ELTE Humánökológiai szakán tehetjük ezt meg, mesterképzés keretén belül.

OKJ-s képesítések

Amennyiben nincs felsőfokú végzettségünk, akkor is számos lehetőségünk van környezettudatos tanulmányokat folytatni. Az OKJ bizonyítványt nyújtó biogazdálkodó szakmával leggyakrabban betölthető munkakör a bionövénytermesztő, amely szintén egyre hangsúlyosabb foglalkozás napjainkban. Szintén OKJ tanfolyammal megszerezhető képesítés az aranykalászos gazda, a környezetvédelmi technikus és szaktechnikus, illetve a környezetvédelmi ügyintéző is, akik részt vesz a fenntartási, kezelési feladatokban, környezetvédelmi ellenőrzésekben, adatszolgáltatásban, környezetvédelmi tervek elkészítésében, tervezésben, pályázatok írásában, megvalósításában és ellenőrzésében. 

A környezetvédelem egyik legfontosabb kérdése az ivóvíz, a szennyvíz és a hulladék kezelése, így ezen a területen is lehetünk főállásban környezetvédők, mint hulladékgazdálkodó szaktechnikus, szennyvízlaboráns vagy vízminőségvizsgáló laboráns, melyeket szintén OKJ szakképesítéssel szerezhetünk meg. 

Egyre elterjedtebbek a megújuló energiával működő berendezések, ezek üzemeltetésére is vállalkozhatunk. Az OKJ-s tanfolyamhoz középfokú villanyszerelő vagy felsőfokú erősáram képzettség szükséges, a szakképesítés megszerzése után többek között szélgenerátorokat, biogáz erőműveket, napelemeket szerelhetünk, üzemeltethetünk, ellenőrizhetünk. 

Azt figyelembe kell venni, hogy az eddigi OKJ tanfolyamok által megszerezhető szakmák 2021-től más oktatási rendszerben lesznek elérhetőek az OKJ megszűnése miatt. Egyelőre még nincs arról pontos információ, hogy melyik szakmát milyen képzésben vagy iskolarendszerben, hány év alatt, milyen feltételek mellet lehet megszerezni, ezért érdemes még idén év végéig jelentkezni az OKJ tanfolyamokra. 

Természetesen a fenti lista nem teljes, egyre több lehetőségünk adódik természetvédelemmel kapcsolatos tanulmányokat folytatni és ezen a területen tevékenykedni, így ha valaki szakmailag is el szeretné magát kötelezni a környezetvédelem oldalán, a közelgő felvételi jelentkezés előtt érdemes átnéznie a folyamatosan bővülő kínálatot.

Fotók: unsplash.com