A fosszíliák más néven kövületek, ősmaradványok, ősleletek. Az állatok, növények vagy más élő szervezetek megkövesedett vagy egyéb módon megőrződött maradványai, illetve lenyomatai, amelyek az egész világon, mindenféle formában előfordulnak.

A fosszília szó a latin fossus (kövület) szóból származik, jelentése ’kiásott’. A fosszilis kifejezés a természeti leletek széles skáláját írja le. Két fő típusa van, a testkövületek (pl. dinoszauruszok csontjai) és a nyomkövületek (pl. egy lábnyom).

A megkövesedés valójában meglehetősen ritka. A legtöbb állati és növényi maradvány elpusztulása után lebomlik, vagy bekerül a táplálékláncba. Ha a maradványokat üledék (általában homok, iszap vagy láva) fedi be, akkor viszont megkövesedhet. A fosszíliák kialakulásához több ezer, néha több millió évre van szükség. A fosszíliákat tanulmányozó tudósokat paleontológusoknak nevezik. A fosszíliákat tanulmányozva létfontosságú információkhoz jutnak a paleontológusok a történelem előtti idők élőlényeiről, ökoszisztémáiról. A legrégebbi fosszíliák több mint 3 milliárd évesek, ezek a kék és zöld algák kövületei (sztromatolitok).

Hogyan keletkeznek a fosszíliák?

A legtöbb szárazföldi állat tó vagy folyó közelében élt. Miután az állat elpusztult, a területen lévő sár vagy iszap beboríthatta a maradványait. Az évmilliók során további rétegek rakódtak a maradványokra. Ezzel egyidejűleg folyamatosan nőtt az alsóbb rétegekre nehezedő nyomás, ezért ezek üledékes kőzetté alakultak át.

Néhány esetben azonban a fosszíliákat a fagyás hozta létre (mint Szibériában és Alaszkában a mamutok esetében). Olyan is történt, hogy az állatok kátránygödörbe estek (ilyen például a La Brea kátránygödör Los Angeles-ben). Néha a fosszíliák vulkánkitörés következményei. A vulkánból származó hamu és iszap beborította az állatokat és növényeket, amelyek így egyszerre pusztultak el. A homokviharok is közrejátszottak a fosszíliák kialakulásban azáltal, hogy a homok betemette az élőlényeket. Vagy például egyes régen élt rovarok teljes testét tartalmazó fosszíliák a borostyánnak nevezett megkeményedett fa nedvében konzerválódva maradtak fenn.

Az összes fosszília 99%-a tengeri állat (pl. kagylók). Ennek az az oka, hogy miután elpusztultak, a homok és a sár gyorsan betemette a maradványaikat. Ami pedig hazánkat illeti, a Veszprémtől nem messze lévő Iharkúton található Európa egyik legjelentősebb őslénytani lelőhelye.