Az év ezen időszakában van a rókák párzási időszaka, amit az állatok fura, visító ugatásra emlékeztető hangja is jelez, amit koslatásnak nevezünk. A ravaszdik párzási időszaka január általában január második felében kezdődik és akár tavaszig is eltarthat.
A rókák az év nagy részében magányosan élnek saját territóriumukon belül, a koslatás idején azonban egészen nagy területeket képesek bejárni annak reményében, hogy párra találjanak.
Ilyenkor nem csak jellegzetes hangjukkal, hanem szagjelekkel is próbálják egymást megtalálni. Ahogy az az MME cikkében olvasható, az állatok farka alatt található „ibolyának” nevezett mirigy ilyenkor fontos kommunikációs eszköz.
Mivel az utóbbi években a rókák egyre inkább bemerészkedtek a városokba, ezért nem csak a természetjárók találkozhatnak velük. A koslatás idején az állatok valamivel bátrabbak, így gyakrabban tűnhetnek fel a lakott területeken, de az utak mentén is gyakrabban fordulhatnak elő. Ennek megfelelően legyünk a szokottnál óvatosabbak, ha pedig lakóhelyünk közelében rókát látunk, semmiképp se kezdjük el etetni, és ne próbáljuk megsimogatni sem.
A koslatás során a hímek nem csak egy nőstényt próbálnak becserkészni. Sikeres párosodás esetén már tovább is állnak, annak reményében, hogy újabb párra lelhetnek. A nőtények egyedül maradnak, és az előzetesen belakott kotorékban hozzák világra kicsinyeiket, akiket 4-6 hónapig nevelnek. Ezután a kisrókák saját territóriumot próbálnak szerezni és megkezdődik önálló életük. (TM)
