Az Energiastratégia Intézet elemzésében a globális felmelegedéssel kapcsolatos tényeket és vitákat vette górcső alá.
Bár a klímaváltozás tényét a tudósok ma már nem vitatják, annak üteméről, esetleges gyorsulásának mértékéről még nem alakult ki konszenzus közöttük. A szakma olyannyira megosztott, hogy míg sokan már a világvégét várják, mások teljes szkepszissel tekintenek a kérdésre. Tény mindenesetre, hogy a globális felmelegedés gyorsulása a statisztika eszközeivel valóban nehezen kimutatható. A Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem kutatócsoportjának a Nature Communications Earth & Environmentben tavaly október közepén megjelent tanulmánya azonban mégis kísérletet tett erre.
Kapcsolódó bejegyzések
Kőrösi Csaba: meg kell fékeznünk a globális felmelegedés hatásait!
Kőrösi Csaba beszámolója szerint jelenleg történelmi szinten van a károsanyag-kibocsátás és átléptük a 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést.
A bolygó melegedésének üteméről szóló vitákat jelentős mértékben befolyásolták az elmúlt években regisztrált rekordhőmérsékletek. A globális hőmérséklet 1850-ben indult rendszeres mérése óta a 2023-as év volt a legmelegebb, ráadásul a 10 legmelegebb esztendő mind 2014 és 2023 közé tehető. Ez joggal enged arra következtetni, hogy ezekben az években gyorsult a felmelegedés üteme. Ahogy azonban a bevezetőben említett tanulmány szerzői felhívják rá a figyelmet, fontos különbséget tenni az állandó, illetve a gyorsuló ütemben zajló felmelegedés között.
Az írásban is leközölt számításaik alapjául a föld felszínének átlaghőmérsékletét nyomon követő fő ügynökségek, köztük a NASA és a Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatalának adatai szolgáltak. A tudósok a legfontosabb mutatónak a globális felszíni középhőmérsékletet tekintették, ezt ugyanis általánosan bevett gyakorlat az éghajlatváltozás nyomon követésére használni.
Kapcsolódó bejegyzések
Globális felmelegedés – ezért más ez az év, mint az eddigiek
A klímaváltozás tetten érhető akkor is, ha egy hónap vagy egy terület hidegebb az átlagnál. A szélsőséges események a klímaváltozást igazolják.
Mivel azonban ez bizonyos természeti jelenségek (például a vulkánkitörések vagy az El Niño) következtében sokszor kiugró értékeket produkál, a statisztika eszközeivel különösen nehéz meghatározni, hogy az aktuális mérések adataiban a természetes változékonyság vagy a felmelegedés ütemében valóban bekövetkező változások köszönnek-e vissza.
A publikáció teljes terjedelmében az Energiastratégia Intézet weboldalán olvasható.
Fotó: Canva