Az utak hatása messze túlmutat az állatgázolásokon, pedig még erre sincs varázsütésszerű megoldás. Mivel tehetnénk az elütések ellen? Milyen környezeti hatásai vannak még az utaknak, amelyek miatt sürgősen újra kellene gondolnunk a közlekedést?
Alagutak, felĂĽljárĂłk, kerĂtĂ©sek: mivel csökkenthetĹ‘k leginkább a gázolások?
E három megoldás valamelyikĂ©t vagy többet kombinálva sokfelĂ© alkalmazzák, a kĂĽlönbözĹ‘ technolĂłgiák hatásosságárĂłl azonban igen korlátozott ismeretek állnak rendelkezĂ©sre, elsĹ‘sorban a nagyobb állatokrĂłl vannak pontosabb ismeretek [1, 2]. A kutatásokbĂłl az rajzolĂłdik ki, hogy az elĂĽtĂ©sek mĂ©rsĂ©klĂ©se leginkább kerĂtĂ©sekkel Ă©rhetĹ‘ el, nĂ©lkĂĽlĂĽk a felĂĽljárĂłk vagy az alagutak nem sokat Ă©rnek [1]. LĂ©teznek egyĂ©b technikák is, mint pĂ©ldául vadriasztĂł reflektorok vagy a vadak mozgását Ă©rzĂ©kelĹ‘ technolĂłgiák, ezek eredmĂ©nyessĂ©ge azonban meglehetĹ‘sen korlátozott. CĂ©ljuk sokszor elsĹ‘sorban a közlekedĂ©sbiztonság javĂtása, azaz leginkább a nagyobb testű állatokkal valĂł ĂĽtközĂ©s elkerĂĽlĂ©se, Ă©s mĂ©g ezen a tĂ©ren is hagynak kĂvánnivalĂłt maguk után, más állatok elĂĽtĂ©sĂ©rĹ‘l nem is beszĂ©lve. A leghatĂ©konyabb vĂ©delemnek a kerĂtĂ©sek, illetve az ezekkel egyĂĽtt telepĂtett vadátjárĂłk számĂtanak. Az elĂĽtĂ©sek számát akár jelentĹ‘s mĂ©rtĂ©kben is csökkenthetik, de a 100 százalĂ©kos csökkentĂ©stĹ‘l igen messze vannak [1]. Ha pedig az utak komplex ökolĂłgiai hatásait nĂ©zzĂĽk, hamar nyilvánvalĂłvá válik, hogy ezek a „megoldások” a legnagyobb jĂłindulattal is csak rĂ©szmegoldásnak nevezhetĹ‘k a közĂşti közlekedĂ©s okozta gondokra. Fontosak, de önmagukban nem elegendĹ‘ek.
TĂşl az elĂĽtĂ©seken: lĂ©gkör, talaj Ă©s vĂz
Maga az ĂştĂ©pĂtĂ©s is jelentĹ‘s környezeti hatásokkal jár (gondoljunk csak a szĂĽksĂ©ges nyersanyag bányászatára Ă©s szállĂtására), de az elkĂ©szĂĽlt Ăşthoz is kiterjedt környezetmĂłdosĂtĂł hatások kapcsolĂłdnak. Korábbi cikkeinkben emlĂtettĂĽnk is nĂ©hányat ezek közĂĽl. Az egyik ilyen nyilvánvalĂłan az utakat használĂł járművek által kibocsátott ĂĽvegházhatásĂş gáz Ă©ghajlat-mĂłdosĂtĂł hatása, de más káros anyagok is a környezetbe kerĂĽlnek a forgalom következtĂ©ben. Olyan illĂ©kony vegyĂĽletek kibocsátása kapcsolĂłdik a járművekhez, mint a szĂ©n-monoxid, a nitrogĂ©n-oxidok, a kĂ©n-dioxid, továbbá kis mĂ©retű szilárd szennyezĹ‘k is keletkeznek [3]. Az utak számlájára ĂrhatĂł kĂ©miai szennyezĂ©sek egy rĂ©sze az Ăşt közvetlen közelĂ©ben hat, egy rĂ©szĂĽk viszont távolabbra is eljut. Az utak lassĂthatják Ă©s gyorsĂthatják is a vĂz lefolyását egy adott terĂĽleten. A vĂz folyásának sebessĂ©gĂ©t mĂłdosĂtva az erĂłziĂłt is befolyásolják, sĹ‘t a vĂzfolyások alsĂłbb szakaszain növelhetik az áradás esĂ©lyĂ©t [3]. A közlekedĂ©sbĹ‘l adĂłdĂł zajszennyezĂ©s szintĂ©n nem elhanyagolhatĂł: az ember Ă©letminĹ‘sĂ©ge mellett erĹ‘sen hat a jelentĹ‘s rĂ©szben hangokkal kommunikálĂł állatok, pĂ©ldául a madarak Ă©letĂ©re is. Az utak fizikai struktĂşrája lokálisan befolyásolja többek között a szĂ©lirányt Ă©s -sebessĂ©get, valamint a hĹ‘mĂ©rsĂ©kletet is [3]. Az utak sĂłzása hozzájárul a közvetlen környĂ©k talajadottságainak megváltozásához, ami meglepĹ‘ következmĂ©nyekkel járhat.
Egyeseknek út, másoknak akadály
Egy tengerparti sĂłkedvelĹ‘, jövevĂ©nykĂ©nt már hazánkban is felbukkant növĂ©nyfaj elterjedĂ©si terĂĽlete az utak mentĂ©n akár Ă©vi 62–65 kilomĂ©terrel is megnĹ‘het a szakirodalmi adatokat alapul vĂ©ve, aminek a hátterĂ©ben az utak sĂłzása is áll. Vannak azonban olyan Ă©lĹ‘lĂ©nyek is, amelyeknek az utak komoly akadályt jelentenek. Akár azĂ©rt, mert sok egyed elpusztul járművel valĂł ĂĽtközĂ©s következtĂ©ben, akár azĂ©rt, mert az utak taszĂtĂłak számukra (pĂ©ldául a zaj, a nagy forgalom miatt), ezĂ©rt elkerĂĽlik Ĺ‘ket. ĂŤgy sok faj számára romlik a tájak átjárhatĂłsága. A szaporodĂłhelykĂ©nt nem szolgálĂł terĂĽletek, amelyeken csak átutaznának, egyre inkább halálossá válnak.
NĂ©mi pozitĂvum
Az ĂştszegĂ©lyek bizonyos esetekben fontos menedĂ©kkĂ©nt szolgálhatnak ritka, kĂĽlönleges fajok, többek között vadon Ă©lĹ‘ orchideák számára is [4]. Ennek oka az, hogy az utakat gyakran olyan Ă©lĹ‘helyek szegĂ©lyezik, melyeket rendszeresen, de nem tĂşl intenzĂven kaszálnak, ezzel kedvezĹ‘ feltĂ©teleket teremtve pĂ©ldául az Ăşgynevezett fĂ©ltermĂ©szetes Ă©lĹ‘helyeken gyakran elĹ‘fordulĂł fajok számára. Ez persze azt jelenti, hogy termĂ©szetvĂ©delmi szempontbĂłl nem az Ăşt, hanem a vele összefĂĽggĂ©sben be nem szántott vagy be nem Ă©pĂtett terĂĽlet Ă©rtĂ©kes. Az utak szĂ©lesĂtĂ©sĂ©t ezĂ©rt sem kellene tĂşlzásba vinni.
Ăšt a vadonba
Az utak akkor is növelhetik az állatok mortalitását, ha a kis forgalom miatt az állatok elĂĽtĂ©se (roadkill) kevĂ©sbĂ© jelentĹ‘s. Miattuk ugyanis az emberek olyan terĂĽletekhez is könnyebben hozzáfĂ©rhetnek, melyek megközelĂtĂ©se az ĂştĂ©pĂtĂ©s elĹ‘tt nehĂ©zsĂ©gekbe ĂĽtközött. Ez kĂĽlönösen nagy problĂ©ma a trĂłpusi Ĺ‘serdĹ‘kben, ugyanis számos fajra nĂ©zve sĂşlyos következmĂ©nyekkel jár, hogy a vadászok mĂ©lyebben be tudnak hatolni az erdĹ‘kbe. Itt Ă©rdemes megjegyezni, hogy pĂ©ldául AmazĂłnia esetĂ©ben az utak lĂ©trejötte, amelynek „mellĂ©ktermĂ©ke” a szĂłban forgĂł hatás, maga is mellĂ©ktermĂ©k: mĂ©ghozzá a fakitermelĂ©sĂ© [3].
CsökkentenĂĽnk kellene a forgalmat Ă©s az ĂştĂ©pĂtĂ©seket!
Ha a teljes kĂ©pet vesszĂĽk szemĂĽgyre, nyilvánvalĂłvá válik, hogy olyan összetett problĂ©marendszer kapcsolĂłdik az utakhoz, amely lehetetlennĂ© teszi az egyszerű technolĂłgiai megoldást. Egyszerűen tĂşl kevĂ©s, ha egy-egy szembetűnĹ‘bb problĂ©mára adunk valamilyen rĂ©szmegoldást, a többivel pedig nem törĹ‘dĂĽnk. A problĂ©marendszer Ă©rdemi kezelĂ©sĂ©hez a közlekedĂ©s, az ĂştĂ©pĂtĂ©sek mĂ©rtĂ©kĂ©nek csökkentĂ©sĂ©re is szĂĽksĂ©g van a vezetĂ©si szokások mĂłdosĂtása mellett. A cikkben emlĂtett megoldások ez utĂłbbit nem helyettesĂthetik, hanem kiegĂ©szĂtik. (Ebben viszont fontosak!) A közlekedĂ©s átalakĂtására van szĂĽksĂ©g, de vajon milyen lehet egy másfajta közlekedĂ©si rendszer? Az utak Ă©s az Ă©lĹ‘világ kapcsolatával foglalkozĂł cikksorozatunk következĹ‘ rĂ©szĂ©ben ezt a kĂ©rdĂ©st járjuk körĂĽl.
Irodalmak:
[1] Rytwinski, T., Soanes, K., Jaeger, J. A., Fahrig, L., Findlay, C. S., Houlahan, J., … & van der Grift, E. A. (2016). How effective is road mitigation at reducing road-kill? A meta-analysis. PLoS one, 11(11), e0166941.
[2] Oddone Aquino, A. G. H. E., & Nkomo, S. P. L. (2021). Spatio-temporal patterns and consequences of road kills: a review. Animals, 11(3), 799.
[3] Coffin, A. W. (2007). From roadkill to road ecology: a review of the ecological effects of roads. Journal of transport Geography, 15(5), 396–406.
[4] Fekete, R., BĂłdis, J., FĂĽlöp, B., SĂĽveges, K., Urgyán, R., MalkĂłcs, T., … & Molnár V, A. (2020). Roadsides provide refuge for orchids: characteristic of the surrounding landscape. Ecology and evolution, 10(23), 13236–13247.