Az Északi-sarkvidék ma már nem a „béke szigete”, hanem a nagyhatalmi versengés egyik legérzékenyebb frontvonala, mindeközben a régió a Föld leggyorsabban melegedő térsége. Grönland jégtakarójának olvadása a globális tengerszint-emelkedés ötödéért felel, az arktiszi együttműködés alapját adó Északi-sarkvidéki Tanács pedig 2022-ben, az ukrajnai háború kitörésével megingott, és azóta csak romlik a helyzet.
Papp Zsanett Gréta klíma- és energiapolitikai elemző, az European Geosciences Union szakpolitikai munkacsoport-vezetője február elején részt vett a tromsøi Arctic Frontiers konferencián. Cikkében személyes grönlandi tapasztalataira is támaszkodva elemzi, miért nem csupán a régió biztonságpolitikai eszkalációjára, hanem a helyi társadalom és infrastruktúra, valamint a tudományos együttműködések stabilizálására lenne szükség az Arktiszon.
Kapcsolódó bejegyzések
Egyre aggasztóbbak a Grönland körüli fejlemények
A jég egykori, nagy területeit kopár sziklák, vizes élőhelyek és cserjék vették át.
Az elmúlt év során rendkívül intenzív politikai és médiaérdeklődés irányult az Északi-sarkvidékre, különösen Grönlandra. A kommunikációs hadviselés jelentős része közvetlen következménye volt az Egyesült Államok biztonságpolitikai számításainak, ideértve a nemzetbiztonságot, a rakétavédelmet, más szereplők hozzáférésének megakadályozását (a Monroe-doktrína továbbfejlesztése Donald Trump amerikai elnök második adminisztrációja alatt), az ásványkincsek felfedezését, a szövetségesekbe vetett bizalom megingását egyaránt.
Az elmúlt egy év intenzív nyomásgyakorlása után Donald Trump a davosi Világgazdasági Fórumon érezhetően visszalépett az eszkalációtól: kijelentéseivel gyakorlatilag kizárta az amerikai érdekek katonai úton történő érvényesítését, legalábbis Grönland vonatkozásában. Elmondása szerint közte és Mark Rutte NATO-főtitkár között egy hosszú távú megállapodás kereteiről alakult ki konszenzus, amely a jövőben Grönlandra, tágabb értelemben pedig az Északi-sarkvidék egészére kiterjedő együttműködés alapját képezheti.
Kapcsolódó bejegyzések
Ásványkincsek a jég alatt: miért kap ekkora figyelmet Grönland?
A világ gazdaságának szeme Grönlandon: de tudjuk, mivel jár, ha bányákat létesítenek ezen a területen?
Függetlenül attól, hogy a szigetet érintő kooperáció milyen új vagy kibővített intézményi és politikai formát ölt majd, Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök a müncheni biztonságpolitikai konferencián egyértelmű üzenetet fogalmazott meg: Grönland önrendelkezése sérthetetlen „vörös vonal”, amely kérdésében Grönland és Dánia teljes összhangban van. Mindezek ellenére már most valószínűsíthető, hogy Washington szerepének újradefiniálása során a grönlandi fél tényleges beleszólási lehetőségei erősen korlátozottak lesznek, és a döntések Grönlanddal együtt, de nem feltétlenül a helyiek érdekei mentén születnek majd meg.
A publikáció tovább olvasható a Másfélfok weboldalán.
Fotó: Canva