Ha elérjük 2050-re a zéró kibocsátást, azzal rengeteg ember életét menthetnénk meg
Ha elérjük 2050-re a zéró kibocsátást, azzal rengeteg ember életét menthetnénk meg

Egy a napokban megjelent tanulmány kiszámította, hogy a milyen mennyiségű szén-dioxid-kibocsátása esetén kerül veszélybe egy-egy újabb emberi élet, ennek nyomán pedig meghatározták, hogy a zéró kibocsátás elérésével hány ember élete menekülhetne meg.

A Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent kutatás szerint a 2020-as szén-dioxid kibocsátási szintet alapul véve minden további 4434 tonna CO2 kibocsátása egy ember életébe kerül majd. Ez nagyjából megegyezik 3,5 átlag amerikai élete során kibocsátott mennyiséggel.

A számítások szerint ha 2050-re nullára csökkentenénk a kibocsátásunkat, azzal 74 millió ember életét lehetne megmenteni szemben azzal a forgatókönyvvel, amelyben hagynánk, hogy 2100-ra közel 4 Celsius fokkal emelkedjen az átlaghőmérséklet.

A tanulmány a nemzetek közötti éghajlati igazságosság kérdését is boncolgatta. Elgondolkodtató, hogy míg egy halálesetnyi kibocsátáshoz csupán 3,5 amerikaira van szükség, addig ugyanehhez 25 brazil vagy 146 nigériai kell. Persze azt fontos megjegyezni, hogy egyelőre még sok bizonytalanság van a számítás körül, hiszen csak az extrém hőség hatásaira lett alapozva nem foglalkozva olyan tényezőkkel, mint terméskiesés, a szélsőséges időjárási események vagy épp a légszennyezésből származó halálesetek.

Az új mutató igazi jelentősége abban állna, ha sikerülne befolyásolnia azt a számítást, mely alapján jelenleg meghatározzák a szén-dioxid-kibocsátás „társadalmi költségét”. (EcoWatch)

search icon