Az Environmental Research folyóiratban publikált friss tanulmány szerint 8,7 millió ember haláláért volt felelős 2018-ban a fosszilis tüzelőanyagok által okozott légszennyezés. Ez az összes halálozás 18 százalékát jelenti, azaz majdnem minden ötödik ember a szennyezett levegő miatt vesztette életét.
A kutatás során a légkör kémiai összetétlét a GEOS-Chem nevű szoftverrel elemezték. A kutatók 50*60 kilométeres területekre osztották fel a bolygót a programban, melyekben külön-külön megvizsgálták a légszennyezettség mértékét. Ezen kívül a fosszilis tüzelőanyagokat használó szektorok kibocsátásaira vonatkozó becsléseket, valamint az időjárási hatásokat is betáplálták a szoftverbe.
A szennyezettség mértékének megállapítása után, arra kerestek választ a kutatók, hogy számszerűsítve hogyan hat az emberekre a PM2,5 részecskék belélegzése. Ennek érdekében kidolgoztak egy új kockázatértékelési modellt, ami a szennyezettség koncentrációját szintekre bontja, és ezeket a szinteket az egészségre gyakorolt hatásokkal kötötte össze. A modell magasabb halálozási arányt mutatott ki hosszú távú kitettség esetében – akkor is, ha alacsonyabb koncentrációban voltak jelen a részecskék a levegőben.
A fosszilis tüzelőanyagok igazán nagy hatást gyakorolnak az egészségre, az éghajlatra és a környezetre, és sürgősebb válaszra van szükség. Több kormány is jelentett már be karbonsemleges célokat, ezeket mindenképp előtérbe kellene helyezni, tekintettel a közegészséget ért hatalmas károkra.
mondta el Eloise Marais, a tanulmány egyik szerzője
A kutatók már korábban is találtak összefüggést a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó, átható légszennyezés és a szívbetegségek, a légzőszervi betegségek és még a látásvesztés között. A fosszilis tüzelőanyagok kibocsátása nélkül a világ népességének átlagos várható élettartama több mint egy évvel nőne, míg a globális gazdasági és egészségügyi költségek körülbelül 2,9 milliárd dollárral csökkennének.
