Bolygónk szárazföldi területeinek tizedét az északi félteke boreális erdei adják, melyek Skandináviától Szibérián, Alaszkán és Kanadán át húzódnak. A világ szén-dioxidjának harmada raktározódik itt, főként a szerves anyagokban gazdag talajban és a fákban. A felmelegedés nyomán fellobbanó szélsőséges erdőtüzek viszont komoly veszélyt jelentenek, már ma is riasztó mértékben növekszik az érintett régiók erdőtüzekből eredő kibocsátása.
Ahogy a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál cikke írja, a boreális erdőkben a hideg időjárás miatt a bomlási folyamatok nagy lassúak. Ez tette lehetővé, hogy a talajban évezredek alatt hatalmas mennyiségű szén halmozódjon fel, miután a jégtakaró az utolsó jégkorszak végén visszahúzódott. Ezek az ökoszisztémák azóta szinte változatlanok, szinte csak a villámok által meggyújtott erdőtüzek alakítják.
Kapcsolódó bejegyzések
Több szén-dioxidot bocsátanak ki az Amazonas erdei, mint amennyit elnyelnek
Első alkalommal állapították meg a kutatók, hogy több szén-dioxidot bocsátanak ki az Amazonas erdei, mint amennyit elnyelnek.
Ezek a tüzek viszont a fákban és a talaj felső rétegében tárolt szén egy részét visszaengedik a légkörbe, nem is keveset. Egy boreális erdőtűz 10-20-szor több szenet szabadít fel, mint egy hasonló méretű tűz más ökoszisztémákban, ez azonban mindeddig nem jelentett komoly problémát hiszen ezek az erdők jellemzően százévente egyszer vagy még ennél is ritkábban kapnak lángra. A tűzesetek közti időszakban pedig általában több szenet voltak képesek elraktározni, mint amennyi időnként felszabadult, de legalábbis egy nagyon stabil egyensúly volt megfigyelhető.
A klímaváltozással azonban mindez megváltozott. A felmelegedés különösen jelentős az északi félteke magas szélességei körein, ez pedig meghosszabbította a tűzvészek szezonját, és növelte az erdőtüzek gyakoriságát és súlyosságát a térségben. Egyre több bizonyíték van arra vonatkozóan is, hogy a tüzek közötti időközök lerövidülésével már több szén szabadul fel, mint amennyit az ökoszisztémák vissza tudnak kötni.
A Science című tudományos folyóiratban most megjelent tanulmány szerint a kedvezőtlen folyamat már egy ideje zajlik. A műholdas megfigyelésekből származó adatok elemzésével megállapították, hogy az elmúlt két évtizedben jelentősen megnőtt a boreális tüzekből származó kibocsátás. A dolgok különösen drámaiak voltak 2021-ben, amikor a globális vegetációs erdőtüzekből származó kibocsátás rekordmennyiségű, 23%-át tették ki, ami több mint kétszerese egy átlagosabb évben tapasztalt hozzájárulásuknak. A phys.com cikke szerint a tendencia folytatódása esetén a boreális erdők nagyon hamar a biomassza égetéséből származó globális kibocsátások domináns forrásává válhatnak.