Most zajlik a hatodik tömeges kihalási hullám a Föld 4,5 milliárd éves történetében – jelentette ki Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke Orosházán, a Táncsics Mihály Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium diákjainak a biodiverzitásról tartott előadásában.
Áder János előadásában elmondta, hogy a környezet mesterséges átalakításának 99 százaléka az elmúlt 200 évben történt meg, az ipari forradalomtól kezdődően az emberek cselekedeteinek következtében csökkent a biodiverzitás, azaz a biológiai sokféleség.
Fotó: Lehoczky Péter / MTI
A Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint ezt tíz faktor váltotta ki: az emberiség létszámának növekedése, az urbanizáció, a térhasználat, a fakitermelés, a monokultúrás mezőgazdaság, az invazív fajok megjelenése, a túlfogyasztás, a növekvő mennyiségű hulladék, a lég-, víz- és talajszennyezés, valamint a klímaváltozás. Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy ha nem figyelünk oda a minket körülvevő természetre, ha nem óvjuk azt, akkor olyan hibákat követhetünk el, amelyek később nemcsak a környezetre, hanem ránk, emberekre is negatívan hathatnak vissza.
A vízgazdálkodásról szólva elmondta, hogy 1800 körül a történelmi Magyarország területének 30 százalékát borították vizes élőhelyek, ehhez képest az elmúlt években csaknem 600 tó száradt ki a Tiszántúlon, valamint 37 olyan vízfolyás volt hazánkban, ahonnan a közelmúltban hosszabb vagy rövidebb időre eltűnt a víz. Ez korábban nem volt jellemző Magyarországra.
Kapcsolódó bejegyzések
Áder János a hazai vízgazdálkodásról tartott előadást
Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a vízgazdálkodás magyarországi helyzetéről tartott előadást.
A klímaváltozás és a korábbi helytelen vízgazdálkodás komoly gondokat okoz, és elképzelhető, hogy kiszáradhat akár a Velencei-tó vagy a Balaton is. Míg korábban a folyók szabályozása volt a legfontosabb feladat a vízgazdálkodásban, a mai generációk legfontosabb feladata az, hogy miként tudják a vizeket megtartani.
A volt köztársasági elnök a termőföld fontosságára is felhívta a figyelmet. Mint mondta, a földi fajok nagyjából negyede a talajban él. Egyetlen grammnyi talajban elképesztően sok életet lehet találni, ha nem bolygatják, mérgezik, vegyszerezik feleslegesen, és megfelelő módon gazdálkodnak rajta. A talajban élő fajok 35–40 százaléka a felső 25 centiméteres rétegben él, ezért van jelentősége annak, hogy milyen módszerrel zajlik a talajművelés. A nehéz mezőgazdasági gépek használata ronthatja a talaj minőségét, a vegyszerek pedig ölik a talaj lakóit – mutatott rá az összefüggésekre.
Áder János a biodiverzitás megőrzését szolgáló megoldásokként, intézkedésekként megemlítette a csaknem egymillió hektárnyi területű Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátumot, a Vizet a tájba programot, a tápiószelei Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot, a fásítási programokat, valamint azt az ENSZ-egyezményt, amely szerint 2030-tól a tengerek és óceánok egyharmadát védett övezetté nyilvánítják.
A volt államfő az előadásában Edward O. Wilson amerikai biológus szavait idézve kiemelte: „A biológiai sokféleség a legértékesebb, de legkevésbé megbecsült erőforrásunk.”
(MTI)
Kiemelt fotó: Canva