Gondoltad volna, hogy hazánkban is léteznek húsevő növények?

Bizony, nemcsak a trópusokon élnek a horrorfilmekben is előszeretettel megjelenített „vérengző” növények, hanem itthon is. Mutatjuk, melyek ezek!

A rovaremésztő (rovarfogó, húsevő, rovarevő) növények az Antarktisz kivételével az egész bolygón megtalálhatók. Több mint ezer fajuk létezik, melyek több nemzetségből származnak.

Kapcsolódó bejegyzések

Szobanövény, lakásod tiszta levegőjének a kulcsa

Lakásunk tiszta levegőjét és ezáltal az egészséges környezetet jól megválasztott szobanövényekkel is biztosíthatjuk. Ehhez adunk most néhány tippet!

A húsevés okai

Ezen növények rendhagyó étkezési szokása leginkább azért alakulhatott ki, mert élőhelyükön igen tápanyagszegény a talaj (főleg nitrogénből van kevés): például lápos, mocsaras helyen élnek. Mások pedig fákon laknak a lombkoronaszinten, ahol szintén nem túl sok a tápanyag.

A legnépszerűbb és a legnagyobb

A legismertebb rovaremésztő növény az Észak-Amerika déli részén honos, harmatfűfélék családjába tartozó Vénusz légycsapója (Dionaea muscipula), amely különlegessége és dekoratív kinézete miatt dísznövényként is igen kedvelt.

A legnagyobb méretű pedig a körülbelül másfél évtizede felfedezett, Fülöp-szigeteken élő és David Attenborough-ról elnevezett (Nepenthes attenboroughii) hatalmas méretű kancsóka, mely képes akár kisebb emlősöket is felfalni.

Az alábbi rovarevő növények élnek itthon

Aldrovanda

A harmatfűfélék családjába tartozó Aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa) Magyarországon már csak a Somogy-vármegyei Baláta-tóban található meg, ám ott sem bukkan fel minden évben. Ez a növény gyökértelen, szabadon lebeg a vízben, és az összecsapódó leveleivel vadássza le az apró vízi állatokat. Védett növény, természetvédelmi értéke 50.000 forint.

Harmatfüvek

A harmatfűfélék egyetlen hazánkban élő képviselője a különleges kinézetű Kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia), mely rendszerint mocsarakban, tőzeglápokon él. Rovarokkal táplálkozik, amelyeket élénkvörös színével és a leveleken található nagy cukortartalmú, ragadós anyaggal vonz oda. A növény hazánkban védett, természetvédelmi értéke 10.000 forint.

Rencék

A rencefélék családjába tartozó növények közül hazánkban öt vízi rencefaj él: a Pongyola rence (Utricularia australis), a Közönséges rence (Utricularia vulgaris), a Köztes rence (Utricularia intermedia), a védett Kis rence (Utricularia minor) – amelynek természetvédelmi értéke 50.000 forint –, valamint a Lápi rence (Utricularia bremii), amelyé pedig 100.000 forint. A rencék tömlőszerű csapdáik segítségével vadásszák le az áldozataikat.

Hízókák

A hízókák szintén a rencefélék családjába tartoznak. Az 1950-es évekig a Havasi hízóka is megtalálható volt a Lesenceistvándi melletti lápréten, ám sajnos a karsztvíz mennyiségének a bauxitbányászat folytán bekövetkezett lecsökkenése miatt a rét megsemmisült. Az egyetlen hazánkban is élő hízóka a Lápi hízóka (Pinguicula vulgaris), bár neki sem túl magas az egyedszáma. Levelei ragacsosak, ebbe tapadnak bele az apróbb rovarok. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100.000 forint.

Kiemelt kép: Canva