Több millió otthon korszerűsítésre szorul, de kevés a forrás és a valódi akarat. Az energiaszegénység újraosztja a társadalmat, a klímacélok pedig távolodnak. A tőke újracsoportosítására lenne szükség.
Minden lehetséges forrást mozgósítani kell! Ez nemcsak klímavédelmi ügy, hanem gazdasági és szociális is. Ha nem sikerül elérni a rászorulókat, ha nem gyorsul fel a felújítások üteme, akkor nemcsak a klímacélok, de a társadalmi igazságosság is sérül – fogalmazott az EconomxnakBotár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) éghajlat- és energiaprogram-igazgatója.
A megfelelő szigeteléssel felére is csökkenthető a rezsi, ám nem mindegy, hogyan végezzük a hőszigetelést.
Magyarországon ugyanis a lakások 86 százaléka energetikailag elavultnak számít, azaz DD vagy annál rosszabb besorolással rendelkezik az Energiaügyi Minisztérium által az Európai Bizottságnak (tavaly) benyújtott frissített klímaterve (NEKT) szerint. Ez nagyjából 3,85 millió háztartást jelent. A szakértő szerint annak, hogy ötből négy otthon energetikailag elavult, egyszerre pénzügyi, politikai és társadalmi okai is vannak: a múltban elmaradtak az ösztönző programok, a rezsicsökkentés mesterségesen olcsóbbá tette az energiát, és máig nincs valódi stratégia arra, hogyan kellene gyorsítani a felújításokat.
A szándék megvan, mégsem korszerűbbek az ingatlanok
Bár a felújítási szándék megvan – a 21 Kutatóközpont elemzése szerint a következő 5 évben a háztartások 60 százaléka tervez valamilyen energiafogyasztás-csökkentő felújítást –, de korábban a felújítások zöme nem energetikai jellegű volt. „Sokan komfortnövelő beavatkozásokra – például fürdőfelújításra vagy festésre – költik a pénzt, miközben az épület állapota ezt nem indokolja.”
Hosszú távon ez lenne a valódi rezsicsökkentés. Kép: canva
Magyarország már legalább 10–15 év késésben van a lakossági energetikai felújításokkal, és ha most sem sikerül felpörgetni a tempót, a klímacélok és a társadalmi igazságosság is elérhetetlenné válik.
„Ha 10–20 évvel ezelőtt lettek volna célzott, átfogó sokéves felújítási programok, ma sokkal előrébb járnánk” – mondja Botár Alexa. Az energiaszegénységben élők továbbra is teljesen kimaradnak az energetikai felújítási támogatásokból, holott pont náluk lenne a legnagyobb szükség az akár 90–95 százalékos vissza nem térítendő támogatásra. „Ez nemcsak klíma-, hanem szociálpolitikai ügy is. A legnagyobb lemaradás pont azoknál van, akik önerőből képtelenek lépni.”
„Ez tartós rezsicsökkentés lenne”
Botár Alexa szerint a többség nem készít energetikai tervet sem, sőt sokan még azzal sincsenek tisztában, hogy a lakásukra elköltött pénz nem feltétlenül hoz megtakarítást, ha nem a megfelelő sorrendben történnek a fejlesztések. „Sokan utólag csodálkoznak, hogy a komfortnövelő felújításokkal nem spórolnak az energián. És akkor még a napelemekről nem is beszéltünk: ha nincs előtte hőszigetelés, korszerűsítés, a napelem-beruházás önmagában nem hozza garantáltan a várt eredményt a spórolásban.” Sokan tehát azt hiszik, hogy ha már „fejlesztenek”, akkor energiát is spórolnak, de ez tévhit Botár szerint. „(Energetikai) tervezés, tanácsadás nélkül ezek a beruházások nem hatékonyak.” Az energiatudatos döntéshez idő, energia és főként hozzáértés kell. Ezekből pedig a leginkább rászorulók körében van a legkevesebb.
A hazai naperőmű-kapacitás bővülés előtt áll, de felkészültek erre a cégek?
A programok jelenlegi formájukban még az átlagos jövedelműeket is csak óvatosan célozzák. A jelenlegi Otthonfelújítási Program (3 millió forint vissza nem térítendő támogatás, 3 millió kamatmentes hitel, 1 millió önerő) elsősorban nekik szól, de a konstrukció sokak számára még ebben a formában sem vállalható, míg az energiaszegénységben élők – a legnagyobb lemaradásban lévők – gyakorlatilag teljesen kimaradnak. „Nekik 90–95 százalékos támogatási intenzitásra lenne szükség” – mondja Botár, de ilyen program jelenleg nincs. Ráadásul az állami konstrukciók sokszor bonyolultak, adminisztrációjuk nagy terhet jelent, és szakember sincs elég, miközben a korszerűsítés több százezer embert mozgathatna meg az építőiparban.
Azt azért hozzátette, hogy hosszabb távon még így is megtérülhetnek a beruházások, különösen akkor, ha az energiaárak ismét emelkednek. A jó hőszigetelés és a fűtéskorszerűsítés akár megfelezheti a rezsiszámlát. Ez valódi, tartós rezsicsökkentés lenne, nemcsak átmeneti hatás. Ugyanakkor a program csak mintegy 20 ezer háztartás korszerűsítésére elegendő, miközben évi 100–130 ezer felújításra lenne szükség a klímacélok tartásához.
Túl sok az elavult ingatlan. Kép: canva
Elszalasztott lehetőség?
A mostani, 2021–2027-es uniós költségvetési ciklus történelmi esély: a klímaváltozás elleni fellépésre, az energiaátmenetre eddig soha nem látott mértékű forrás áll rendelkezésre. Ám ezeknek csak töredéke jut el oda, ahová kellene. A Helyreállítási Alap, a RepowerEU vagy a kvótabevételekből képzett Modernizációs Alap százmilliárdokat tartalmaz, de felhasználásuk körül sok a bizonytalanság. „Ha most nem lépünk, 2030 után jóval kevesebb lesz az elérhető uniós pénz” – figyelmeztet Botár, aki szerint az időnk nemhogy kevés, hanem már el is ment, és amit most teszünk, azzal már „főleg csak a lemaradást próbáljuk ledolgozni, bár a jövőt építjük”.
A szakértő szerint azért látszanak „jó jelek” is, ilyen például az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) módosítása, ami – ha jól működik – piaci alapú mechanizmusként tudja támogatni a komplexebb felújításokat is, nem csak a padlásfödém-szigetelést. Ugyanez igaz a szociális klímaalapra is.
Magyarország 2026 és 2032 között 1500 milliárd forintot használhat fel, amelyből mintegy 900 milliárdot energetikai célokra lehetne fordítani. Csakhogy ehhez előbb el kell(ett volna) készíteni a nemzeti szociális klímatervet: a határidő 2025. június 30. volt.
Botár Alexa szerint a klímatörvény továbbra is lehetőséget ad: Magyarország elkötelezett a 2050-es klímasemlegesség mellett. A probléma inkább a 2030-as célok gyengesége, ugyanis a 40 százalékos kibocsátáscsökkentést már (2023-ban) elértük, de ezt nem ambícióként kellene kezelni, hanem minimumként – „erre figyelmeztetett az Alkotmánybíróság is”.
Épületekre bízzuk a klímacélokat
Az újraiparosítás célkitűzéseit a tervek engedékenyebben kezelik, miközben a (lakossági) épületekre nehezedik a klímacélok súlya. Az MTVSZ szerint viszont az energetikai korszerűsítések sokkal többet nyújthatnának: gazdaságélénkítést, kibocsátáscsökkentést, energiafüggetlenséget, rezsicsökkentést és klímaalkalmazkodást egyszerre. De ehhez forrás, program, szakember és politikai akarat kell: nem 2030-ban, hanem most.
„Az energetikai korszerűsítés valójában nem akadály, hanem lehetőség” – zárta Botár Alexa. „Ha jól csináljuk, nemcsak a kibocsátások csökkennek, hanem a lakók is jobban élnek, és az ország is kevésbé függ az import (fosszilis) energiától.”
