Hihetetlen, de igaz: ugyanaz a parlagisas-pár nevel ismét egerészölyv-fiókát, amelyik tavaly
Élő bolygónk 2024. július 5.
A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén idén is azzal a ritka ténnyel szembesültek a szakemberek, hogy egy parlagisas-pár a saját három fiókája mellett egy egerészölyv-fiókát is nevel.
Ez azĂ©rt rendkĂvĂĽli esemĂ©ny, mert a parlagi sasok számára az egerĂ©szölyv zsákmányállatnak számĂt.
A furcsa jelensĂ©gre nĂ©hány nappal ezelĹ‘tt derĂĽlt fĂ©ny, amikor a KMNPI munkatársai a Magyar Madártani Ă©s TermĂ©szetvĂ©delmi EgyesĂĽlet szakembereivel egyĂĽtt parlagisas-fiĂłkákat gyűrűztek a szokásos mintaterĂĽleten. TizenhĂ©t fĂ©szekhez látogattak el, s az egyikben nem kis meglepetĂ©s várta Ĺ‘ket. A korábbi drĂłnos ellenĹ‘rzĂ©sek alapján tudták, hogy a fĂ©szekben három tojás volt. A gyűrűzĂ©s elĹ‘tt ismĂ©t kĂ©szĂtettek drĂłnos felvĂ©teleket, ezeken azonban már nĂ©gy fiĂłka látszott.
Az egyik szakember felment a fĂ©szekhez, Ă©s lehozta a nĂ©gy sĂ©rtetlen fiĂłkát, melyek közĂĽl három parlagi sas volt, egy azonban egerĂ©szölyv. S hogy mikĂ©nt kerĂĽlhetett az idegen madár a fĂ©szekbe? A szĂĽlĹ‘k minden bizonnyal táplálĂ©knak szánták azt saját fiĂłkáik számára. Hogy mĂ©gis Ă©letben maradt, ráadásul a parlagi sasok fel is neveltĂ©k, ahhoz nagyon sok speciális körĂĽlmĂ©nynek kellett összejönnie. Ilyesmire ugyanis nagyon ritkán van pĂ©lda. Olyannyira, hogy az MME által az elmĂşlt harminc Ă©vben elvĂ©gzett, mintegy tĂzezer fĂ©szekellenĹ‘rzĂ©s során mindössze hĂ©t alkalommal találtak Ă©lĹ‘ egerĂ©szölyv fiĂłkát parlagi sasok fĂ©szkĂ©ben.
A parlagisas-fiĂłkák már bizonyára nagyobbacskák lehettek, amikor valamelyik szĂĽlĹ‘ táplálĂ©kul hozta nekik a szintĂ©n fejlettebb egerĂ©szölyv-fiĂłkát. Amikor ugyanis mĂ©g picik a fiĂłkáik, akkor a szĂĽlĹ‘madarak aprĂł darabokra szedik szĂ©t nekik a prĂ©dát. KĂ©sĹ‘bb már egĂ©szben is odaadják nekik, hogy gyakoroljanak. Itt azonban valamilyen kĂĽlsĹ‘ körĂĽlmĂ©ny, hirtelen idĹ‘járás-változás, vagy egyĂ©b zavarás törtĂ©nhetett, mert a szĂĽlĹ‘k nem figyeltek arra, hogy utĂłdaik megeszik-e a prĂ©dát. SzerencsĂ©s vĂ©letlen folytán az egerĂ©szölyv-fiĂłka sĂ©rtetlenĂĽl kerĂĽlt a fĂ©szekbe, Ăgy amikor kĂ©sĹ‘bb megĂ©hezett, hangosan kĂ©rte a táplálĂ©kot. És itt jön a furcsaság: az egerĂ©szölyvek Ă©s a parlagi sasok fiĂłkáinak táplálĂ©kkĂ©rĹ‘ hangja a megtĂ©vesztĂ©sig hasonlĂt egymásra. A kinĂ©zetĂĽk is hasonlĂł, bár az egerĂ©szölyvek mĂ©rete jĂłval kisebb. A parlagisas-szĂĽlĹ‘k a kĂ©rĂ©st meghallották, s ugyanĂşgy kezdtĂ©k etetni az idegen fiĂłkát is.
A törtĂ©net további Ă©rdekessĂ©ge nemcsak az, hogy DĂ©vaványán már tavaly is törtĂ©nt egy ilyen eset, hanem az, hogy ráadásul idĂ©n is ugyanaz a parlagisas-pár nevel egerĂ©szölyv-fiĂłkát. Csak a helyszĂnben törtĂ©nt változás, most ugyanis nem a tavalyi fĂ©szkĂĽkben költöttek, hanem egy másikban. Egyszerűen fĂ©szket cserĂ©ltek egy közelben költĹ‘, fiatalabb saspárral.
Az egerészölyv-fióka szépen fejlett, s várhatóan már hamarosan elhagyja a fészket.
(forrás: kmnp.hu)
Fotó: illusztráció, Canva