A COP26 egyik nagy eredménye volt a világ legtöbb országa által aláírt metánkibocsátásról szóló egyezmény, melynek értelmében az évtized végére 30%-kal csökkentik emissziójukat az aláírók. Kontinensünk egy főre eső legnagyobb metánkibocsátásával rendelkező Írország nehéz helyzetben van, mert az ország hatalmas szarvasmarha-állományával nehéz lesz megvalósítani a kívánt csökkentést.
Az ír kormány vállalásai szerint az egyezményben szereplő csökkentést elsősorban az ipari kibocsátás csökkentésével kívánják elérni, melyet megfeleznének az évtized végére, míg a mezőgazdaságban csak 10%-os csökkentést tűztek ki célul. Ez a 10% sem lesz azonban könnyű.
Az ország állatállománya 10 év alatt 10%-kal, 7,4 millió szarvasmarhára nőtt, mely várhatóan nem fog jelentősen csökkenni. A kormány által indított projekt ezért azt célozza, hogy a meglévő állománnyal érjenek el alacsonyabb kibocsátást, ehhez pedig hínárral készült táplálékkiegészítőkkel kezdtek kísérletezni.
Amerikai és ausztrál tudósok korábban megállapították, hogy bizonyos tengeri moszatok használatával az állatok metánkibocsátása drámai módon csökkenthető. Az íreknek ez kapóra jöhet, már csak azért is, mert az országban évszázados hagyománya van a hínártermesztésnek, noha a kérdéses faj (Asparagopsis taxiformis), mellyel 80%-os csökkenés érhető el a szarvasmarhák emissziójában, nem honos az ír partok mentén.
A legjobb persze az lenne, ha termelni sem kellene, hanem a vadon termő hínárt tudnák felhasználni, ezzel csökkentve a termelés káros hatásait.
A projektben egyelőre a legígéretesebb moszatok 11-20%-os csökkenést voltak képesek elérni. Sokan azonban szkeptikusak az ötlettel kapcsolatban. Azt mondják, a megfelelő megoldások megtalálása sok időbe telik, azonban ez az, amiből a legkevesebb áll a rendelkezésünkre. Az is a megoldás ellen szól, hogy az ír partoknál megtermelt hínár piaca virágzik, óriási rá a kereslet, a termelők jelentős része pedig nem érdekelt abban, hogy prémium termékükből adalékanyag készüljön a marhák takarmányához. (Reuters)