A metán-kibocsátás a klímaváltozás egyik legfőbb oka, sokszorosan erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Az emberi tevékenység által a légkörbe került metánnak pedig nagyjából a harmada az állattartásból, elsősorban a hús- és tejcélú marhatartásból ered.
Mivel a metán jóval kevesebb időt tölt a légkörben, mint a szén-dioxid, így kibocsátásának csökkentésével gyorsan és jelentősen lehetne változtatni a klímaváltozás menetén, de ehhez olyan intézkedésekre lenne szükség, melyeknek egyelőre nyoma sincs.
Marha nagy probléma
Az emberi tevékenységgel összefüggő üvegházhatású gázok 14%-át a haszonállatok adják. A szarvasmarhák, illetve a többi kérődző állat emésztése során keletkező metán mennyiségének csökkentésére azonban több út is létezik.
A metán-kibocsátás mérséklése a legnagyobb lehetőség a felmelegedés lassítására a 2040-ig terjedő időszakban.
– mondta nemrég Durwood Zaelke, az IPCC egyik munkatársa
Ismertek ma már olyan alternatív takarmányok, melyek hatására kevesebb gázt termelnek az állatok, ennek széleskörű elterjedése azonban ma még nem realitás. Sokkal kézenfekvőbb lenne a fogyasztás visszafogása. Egy többnyire növényi központú étrendre való áttérés, de akár már a jelenleg hatalmas mértékű élelmiszer-pazarlás mérséklése is hatalmas lépés lehetne.
A fejlett országok szent tehene a tehén
A probléma megoldása nem lesz egyszerű, amit az is mutat, hogy jelenleg is növekvő szektor az állattenyésztés és a hozzá kapcsolódó iparágak. Ráadásul jelenleg szinte nincs ország a Földön, mely komolyan gondolkozik az ágazat korlátozásán.
Hiába vannak egyre jelentősebb kibocsátáscsökkentési vállalások világszerte, az állattenyésztésre vonatkozóan egyik sem tartalmaz konkrétumokat. Egyelőre Új-Zéland az egyetlen ország, mely törvényt fogadott el az állattenyésztésből származó üvegházhatású gázok csökkentéséről, azonban a kibocsátás jelenleg itt is növekszik.
Kapcsolódó bejegyzések
A hús valódi ára
A hús fogyasztói ára nem tükrözi a környezetre gyakorolt valódi hatását. Most kiszámoljuk, mennyivel kellene drágább legyen.
Máshol viszont még itt sem tartanak: az Egyesült Királyságban például jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalás a 2050-re elérendő nettó nulla kibocsátás, de ez nem tartalmaz konkrét célokat a mezőgazdasági ágazat számára. Dániában ezzel szemben azt vállalták, hogy 2030-ig legalább 55%-al csökkentik a mezőgazdaságból származó kibocsátást, de az állatállományra vonatkozóan semmilyen konkrétumot nem határoztak meg. A példákat hosszasan lehetne sorolni.
Eközben a világ két legnagyobb marhahús- illetve állati takarmánytermelője, Argentína és Brazília határozottan szembehelyezkedik az ENSZ húsfogyasztás mérséklésére irányuló ajánlásaival és minden, az ágazatot negatívan befolyásoló törekvéssel.
Az egyes országok által meghatározott jogilag kötelező érvényű célok nem ágazatspecifikusak. Hajlamosak rugalmasan kezelni a kibocsátáscsökkentési célok elérésének módját.
– mondja Ben Henderson, az OECD agrárpolitikai elemzője
A legtöbb szakember szerint az EU 2030-ra vonatkozó 55%-os kibocsátáscsökkentési célja az állatállomány és a húsfogyasztás csökkentése nélkül biztosan nem teljesíthető. Közben világszerte számos olyan kormányzati program és támogatási rendszer van, mely az állattartást kiemelten támogatja a gyümölcs- és zöldségtermesztés rovására. (Guardian)
