Egy igazi nagyragadozó, a Magyarországon fokozottan védett hiúz áll a Holnapután legújabb adásának középpontjában. Burányi Virág, a Budakeszi Vadaspark munkatársa, valamint az intézmény kárpáti hiúzának gondozója mesélt nekünk arról, mit kell tudni erről a rejtőzködő életmódot folytató nagymacskáról, egyúttal pedig abba is beavatott minket, hogy miért van fontos szerepe a tréningeknek a vadasparkban tartott állatok gondozásában.
A kárpáti hiúz hazánk legnagyobb termetű, őshonos macskaféle ragadozója, ám mivel rejtőzködő életmódot folytat, és kifejezetten kerüli is az ember társaságát, igen szerencsésnek kell lennünk ahhoz, hogy a vadonban megpillanthassuk. Amennyiben a nagyobb erdőségeket járjuk, a macskafélék közül jellemzően inkább a házi macska, esetleg a vadmacska nyomaira bukkanhatunk, ritkán azonban rácsodálkozhatunk a nagyobb manccsal rendelkező hiúzok lábnyomára is. A kutatók pedig a zsákmányuk maradékaiból, a hulladékukból és vadkamerás megfigyelésekből tudnak következtetni a hiúzok jelenlétére.
Fotó: Budakeszi Vadaspark / Surányi Linda
Az adásból kiderül, hogy egyszerű túrázókként miként tudjuk beazonosítani, hogy hiúzlábnyommal van-e dolgunk, valamint az is, hogy Magyarország tájain főként a Bükkben, a Börzsönyben, a Mátrában, illetve Aggtelek területén fordul elő a rövid farkincával, pöttyös bundával és bojtos fülekkel rendelkező macskaféle, amelyből igen kevés egyed él és szaporodik országunk határain belül.
Kapcsolódó bejegyzések
A vadállat is tanítható? – Egy különleges hiúz példája megadja a választ
Izgalmas élettörténete van Csabinak, a tréningezett hiúznak. Megmutatjuk, miért!
Ha szeretnénk megcsodálni egy hiúzt, a Budakeszi Vadasparkban az eurázsiai hiúz két alfajával is találkozhatunk, ugyanis Burányi Virágék itt két állatról, egy kárpáti, valamint egy északi hiúzról gondoskodnak. Szót ejtünk még arról, hogy pontosan miért nem szaporítható egymással ez a két alfaj, és hogy miért kiemelten fontos, hogy az egyes alfajok semmiképpen ne keveredhessenek. Ezenkívül feltárjuk a hallgatók előtt a zárt térben tartott vadállatok tréningezésének jelentőségét, és rámutatunk az ilyen típusú foglalkozások, illetve a cirkuszi vadállatok idomítása közötti legfőbb különbségekre.
Fotó: Budakeszi Vadaspark / Surányi Linda
Miután képet kapunk arról, hogy az állattréningek nemcsak a gondozó helyzetéből nézve, hanem az állatorvos és maga a vadállat szempontjából is kifejezetten jótékony hatásúak, hiszen az állat biztonságérzetét, jóllétét teremtik meg, részletesen végigvesszük, hogyan, milyen rendszerben, eszközökkel és feltételek mellett zajlik a Budakeszi Vadaspark Csabi névre hallgató kárpáti hiúzának tréningezése. Végül pedig arra derítünk fényt, hogy egy tréningezett vadállatnak csupán a gyakorlatokat betanító gondozóval épülhet-e ki bizalmi kapcsolódása, vagy ez a kötődés a megfelelő módszerek révén átruházható a vadállatokkal foglalkozó szakemberek között.
Kiemelt kép: Canva
