Magas hitelkamatok és kevés elérhető EU-s forrás mellett sok vállalkozásban felmerül, milyen egyéb finanszírozási formák léteznek a piacon.

Az elmúlt másfél év alaposan átrendezte a finanszírozási források piacát. A gyors és olcsó hitelek már a múlté, a magas alapkamatok korában a banki finanszírozás is drágult. A vissza nem térítendő támogatások jelen pillanatban nem érhetők el olyan mennyiségben, mint amit az elmúlt hét évtizedben megszoktunk. És bár a növekedést legjobb árbevételből és profitból finanszírozni, kevés cég tud lemondani arról, hogy külső finanszírozást vegyen igénybe.

Többmilliárd forintos megoldások

Az újkori kockázati tőke megjelenése a hazai piacon nagyjából 2009-2010 környékére datálható, amikor a kevés számú privát kockázati tőkealap mellett megjelentek a hazai és az EU által társfinanszírozott tőkealapok, valamint olyan kezdeményezések, mind a Széchenyi Tőkebefektetési Alap, majd később a Hiventures alapjai. Lassan öt éve működik az Xtend piacon a BÉT-en, amely a tőzsdeérett kkv-knak is lehetőséget nyújt a tőkebevonásra. Mindezek mellett a nemzetközi cégépítés és értékesítés nyomán kialakult egy aktív angyalbefektető-réteg, amely már nemcsak pénzzel, de tudással is segítette a vállalkozókat. 2020 körül eljutott a magyar gazdaság oda, hogy a legkisebb tőkefinanszírozási igénytől többmilliárd forintig nyújtott megoldást. És nyújt a mai napig.

A kockázatitőke-piac további fejlődési fázisában már nemcsak a mindenevő, iparágfüggetlen tőkealapok jelennek meg, hanem egy-egy horizontális téma köré szerveződő alapok is. A társadalmi hasznosságot zászlóra tűző Impact Ventures indulása után nem sokkal a Kék Bolygó Klímavédelmi Tőkealap is egy horizontális cél mellett tette le voksát: olyan vállalkozásokba fektet, amelyek célja a környezeti fenntarthatóságot támogató innovációk fejlesztése és piacra jutása a korai fázistól a nemzetközileg érett vállalkozásokig. A Kék Bolygó Víz Alapnak ugyanezen logika mentén még erősebb a fókusza: a víz- és szennyvízipari innovációkat szem előtt tartva próbál az egyre égetőbb vízgazdálkodási helyzeten javítani.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap és a Kék Bolygó Víz Alap a hazai, környezeti fenntarthatóságra fókuszáló technológiai innovációkat keresi. Befektetésével hozzájárul a klímaváltozás hatásainak enyhítéséhez és az ezt szolgáló technológiák nemzetközi elterjedéséhez. Az alapok kezelője a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány 100%-os leányvállalata. Bővebb információ: www.klimaalap.hu

Mikor jó a kockázati tőke?

A kockázati tőke értéke egy vállalkozás számára akkor válik első számú választássá, amikor akár fedezethiánya miatt, akár korai életszakasza vagy éppen banki finanszírozással kevésbé támogatott iparági szerepe miatt más források nem elérhetők számára. Ez természetes a magvető vagy startup életfázisban, és pár éve már megjelent az érettebb fázis esetében is. A tőkebevonás ugyanakkor csak jól felépített stratégia mellett, kellő tervezéssel és világos célokkal lehetséges.

A kockázati tőkealap logikája másképp működik, mint egy hitelezőé vagy a vissza nem térítendő támogatásoké. A tőkebefektető üzlettárssá válik, nem kívülről monitorozza a vállalkozást. Ideális esetben nem része a napi döntéshozatalnak, de nélküle nincs érdemi döntés a cégen belül. Valós kockázatot vállal, nem kér fedezetet, bukás esetén nem úszik el a családi vagyon. A célja azonban hasonló: profitosztozkodást követően hagyni a vállalkozást immár nélküle továbbmenni, amit ebben az iparágban exitnek hívnak. Általában mind a befektető, mind az alapító úgy távozik a cégből, hogy egy tőkeerősebb versenytárs vagy pénzügyi befektető vásárolja ki őket, a menedzsment átmeneti megtartása mellett.

Jelen cikksorozat célja, hogy betekintést nyújtsunk a tőkefinanszírozás világába. Miért és kinek jó, milyen jellemzői vannak, és mire érdemes alapítóként odafigyelni?