Így csökkentsük otthon az élelmiszer-pazarlást
Így csökkentsük otthon az élelmiszer-pazarlást

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának egyik becslése szerint ha az élelmiszer-pazarlás egy ország lenne, Kína és az Egyesült Államok után ez lenne a harmadik legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátó. Pedig egyszerű, egyéni megoldásokkal kezelhető lenne ez a probléma.

Az Egyesült Államokban évente az élelmiszerek 30-40%-a nem kerül elfogyasztásra. És ennek a hulladéknak körülbelül 40%-a otthonunkban fordul elő

– mondta Andrea Spacht Collins, a Természeti Erőforrások Védelmi Tanácsának (NRDC) fenntartható élelmiszer-rendszerekkel foglalkozó szakértője.

Collins megjegyezte, hogy bár fontos foglalkozni azokkal a rendszerszintű tényezőkkel és a vállalati szereplőkkel, amelyek hozzájárulnak a pazarló élelmiszerrendszerhez, itt az egyéni megoldások összeadódnak és valóban sokat jelenthetek. „Az élelmiszerek hulladékká válásának megakadályozása világszerte a leghatékonyabb megoldás az éghajlatváltozás kezelésére” – mondta a Project Drawdown kutatására mutatva.

Íme néhány szakértői tipp az otthoni élelmiszer-pazarlás csökkentéséhez

Tervezz előre, vásárolj körültekintően

Az élelmiszer-pazarlás elkerülése még azelőtt elkezdődhet, hogy még az élelmiszerboltba vagy a termelői piacra érne. Egy bevásárlólista segíthet abban, hogy ne felejtsünk el egy kulcsfontosságú összetevőt az ebédhez, ami miatt ugrik a tervünk, és emiatt a többi vásárolt hozzávalót sem fogjuk felhasználni a főzéshez.

A túl nagy időtartamra, mondjuk egy hónapra való bevásárlás túlzott mennyiséghez vezethet, amelyet nem tudunk időben felhasználni vagy elfogyasztani, így könnyen megromolhat. Érdemes inkább egy nagybevásárlás helyett gyakoribb, kisebb – mondjuk heti egy – látogatásokat tenni az élelmiszerboltba. Továbbá soha ne menjünk éhesen a boltba, hacsak nem akarunk olyan ételeket venni, amire nincs is szükségünk.

Tároljuk megfelelően az élelmiszereket

„Mindannyian tudjuk, hogy ha a tejet a pulton hagyjuk, az gyorsabban megromlik. De vannak hasonló trükkök, amelyeket bevethetünk a zöldségek és gyümölcsök tárolásával kapcsolatban, hogy hosszabb ideig megőrizzék a minőségüket” – mondta Collins.

Az almát például érdemes a többi gyümölcstől elkülönítve tárolni, mivel az alma egy etilén nevű hormont bocsát ki, amely gyorsabb romlást okozhat más gyümölcsöknél. A friss fűszernövényeket, mint egy csokor virágot, helyezzük szárával lefelé egy vízzel teli pohárba a hűtőszekrényben. A gombát ne műanyag zacskóban, hanem papírzacskóban tartsuk, így nem lesz nyálkás. Tegyünk papírtörlőt a zöldségtárolóba, ez felszívja a felesleges nedvességet, a kenyeret pedig tartsuk a fagyasztóban a frissesség érdekében.

Dr. Hannah Birgé, a Nature Conservancy vezető mezőgazdasági tudósa megjegyezte, hogy a tárolás kreatív megközelítése nem csak az élelmiszerek élettartamának meghosszabbítását teszi lehetővé, hanem arra is késztet, hogy jobban felhasználjuk azt, amink van.

Főzzünk konyhai hulladékból

Sokszor anélkül dobjuk ki az ételt, hogy tudatában lennénk ennek, hiszen sokszor amit ehetetlennek gondolunk, az valójában ízletes és tápanyagdús lehet.

A zöldség héja vagy levelei akár gazdagabbak is lehetnek tápanyagban, mint a zöldség tényleges “húsos” része. A sárgarépa szárából például finom pesztót lehet készíteni a tök héja pedig éppúgy ehető, mint a húsa – olajon megpirítva rögtön megpuhul.

Végtelenül sok módja van a maradékok újrahasznosításának, anélkül, hogy megunnánk az ízeket. Az ünnepekről visszamaradt kandírozott jamből készülhet keksz, áfonyaszószból szezonális koktélokat lehet keverni, vagy leveles tésztába töltve ízletes házi pitéket készíthetünk belőle. A húsevők pedig például a megmaradt pulykából és töltelékből pulykagombóc levest főzhetnek.

Megsemmisítés és komposztálás

Nem feltétlenül kell kidobni valamit csak azért, mert lejárt a csomagoláson feltüntetett lejárati idő – mondta Collins. „A közhiedelemmel ellentétben az élelmiszerek maximum érvényességi ideje nincs szövetségileg szabályozva, ami ahhoz vezet, hogy sok teljesen jó ételt ki kell dobni” – mondta. “Az orrod és az ízlelőbimbóid sokkal jobban megmondják, hogy ehető-e még az étel.”

Ennek ellenére mindig lesznek olyan dolgok – gondoljunk a tojáshéjra vagy a banánhéjra –, amelyeket szívesen kidobnál. Itt jön a képbe a komposztálás. Akár van otthon egy kis területünk, amelyet erre a célra tudunk fordítani, akár valahová el tudjuk szállítani, a komposztálás „gyökeres változás” lehet a hulladékcsökkentésben – mondta Dr. Birgé.

Végül – mondta Collins – nincs olyan előírás, amely minden embernél vagy háztartásnál működne. „Fontos, hogy mindenki kritikus szemmel nézze meg, miért dobálják ki az ételt az otthonukban, és utána találjanak egy ennek megfelelő megoldást” – mondta. „Mindannyiunknak megvan a lehetőségünk arra, hogy megváltoztassuk a viselkedésünket, ami aztán egy nagy, komplex megoldáshoz vezet.”

(Forrás: TheGuardian)

search icon