A BBC friss riportjában a gambiai osztrigahalászattal foglalkozik, melynek különlegessége, hogy teljes mértékben nők uralják: ők takarítják be, dolgozzák fel és forgalmazzák az értékes kagylókat. Megélhetésük azonban komoly veszélybe került a klímaváltozás miatt.
Az osztrigákat a mangrove erdők területén tenyésztik. A klímaváltozás hatásai azonban igen jelentősen hatnak ezekre a sérülékeny ökoszisztémákra. Ilyenek a magasabb hőmérséklet, az emelkedő tengerszint, a tengeri áramlatok változásai vagy épp a víz savasodása.
Kapcsolódó bejegyzések
A vonóhálós halászat karbonlábnyoma a repülés kibocsátásával vetekszik
Évente több száz millió tonna szén-dioxid szabadul fel az óceánok fenekének felszántásával egy új tanulmány szerint.
Ahogy egy helyi asszony mondja, korábban az összes mangrove tövében volt jó néhány osztriga, de manapság alig találnak kagylókat. A helyi női termelőket tömörítő, 500 tagú Tri-Oyster társaság fenntarthatóbb termelési eljárásokra oktatja az asszonyokat, illetve a mangrovék megóvásában és telepítésében is szerepet vállal.
A főváros, Banjoul környékén osztrigatenyésztéssel foglalkozó nők, komoly eredményeket értek el a mangrovék megőrzésében, de ahogy egyikük mondja, ennek az ökoszisztémának sós- és édesvízre egyaránt szüksége van, így ha nem jönnek az esők, a mangrovék szenvednek és osztriga sem nagyon lesz alattuk.
Ahogy a videóban kiemelik, Gambia a világ egyik legszegényebb országa, és mint ilyen aligha járult hozzá nagy mértékben a klímaváltozás kialakulásához, mégis az itt élők szenvednek miatta. Egy helyi környezetvédelmi aktivista elmondása szerint az emelkedő hőmérséklet, és a csapadékhiány miatt a mangrovék szinte haldokolnak.
A megoldás részben az lehetne, ha a helyiek megfelelő technológiával nyomon tudnák követni a víz savasságát, ezzel pedig olyan területekre tudnának mangrovét telepíteni, ahol nagyobb eséllyel élnek túl. A helyes válaszok megtalálása már csak azért is fontos lenne, mert az ország GDP-jének 12%-át a halászat adja, benne az osztrigahalászattal.