Kritikus a jelenlegi évtized abból a szempontból, hogy sikerül-e megvalósítani a hosszú távú globális klímavédelmi célokat – áll az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgow-ban zajló 26. ülése (COP26) elé terjesztett, tegnap ismertetett megállapodás-tervezetben.
A hatoldalas szövegtervezet szerint, amelyről a 11 napja zajló, pénteken véget érő COP26-értekezlet csaknem kétszáz delegációjának még tárgyalnia kell, megállapítja: a jelenlegi évtized végéig a 2010-ben mért mennyiséghez képest 45%-kal kell csökkenteni a világ szén-dioxid-kibocsátását ahhoz, hogy 2100-ig a globális felmelegedés mértéke ne haladja meg a 1,5 Celsius-fokot. A tervezet szerint a cél eléréséhez az is elengedhetetlen, hogy az évszázad közepéig az egész világ nettó karbonsemlegessé váljon.
Kapcsolódó bejegyzések
Kinek kellene elsősorban kibocsátást csökkentenie?
Egy tanulmány szerint a világ leggazdagabb 1%-ának karbonlábnyoma 30-szor akkora, mint amennyivel még elérhető lenne a 1,5 Celsius-fokos cél.
A megállapodás javasolt szövege kiemeli: ha sikerül 1,5 Celsius-fokra korlátozni a felmelegedést mértékét, a klímaváltozás globális hatása sokkal kisebb lenne, mint abban az esetben, ha a felmelegedés mértéke elérné a 2 Celsius-fokot. Éppen ezért tényleges és hatékony, a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretekre alapuló cselekvésre van szükség minden ország részéről „a jelenlegi kritikus évtizedben”.
A határozati javaslat felszólítja a COP26-egyezményben részes országokat arra is, hogy szüntessék be a szén használatát energiatermelésre, és hagyjanak fel a fosszilis üzemanyagok kitermelésének támogatásával.
A COP26 eddigi legnagyobb horderejű vállalásai közé tartozik az a 105 ország által aláírt megállapodás, amelynek alapján 2030-ig meg kell állítani, sőt, vissza kell fordítani a nagyipari méretű erdőirtást és a vele járó talajerózió folyamatát. Az aláíró országokban van a világ egybefüggő természetes erdőterületeinek 85%-ka.
Az egyezményhez csatlakozó országok listáján szerepel mások mellett Brazília, Oroszország, az Egyesült Államok, Kanada és Kína. Az Európai Unió nevében aláírta az erdővédelmi egyezményt az Európai Bizottság is. A megállapodáshoz kapcsolódva többtucatnyi globális nagyvállalat kötelezettséget vállalt arra, hogy a jövőben nem finanszíroz olyan beruházásokat és ipari tevékenységeket, amelyek közvetlenül kötődnek az erdőségek kiirtásához.
Ugyancsak széleskörű megállapodás jött létre a résztvevők között a szén-dioxidnál jóval erőteljesebb üvegházhatást kifejtő metán kibocsátásának jelentős csökkentéséről 2030-ig.
A Climate Action Tracker nevű, több független klímakutató tudományos intézmény által készített és folyamatosan frissített, modellszámításokra alapuló elemzéssorozat szerdán ismertetett legfrissebb kiadása szerint azonban a világ a COP26-értekezleten tett eddigi klímavédelmi vállalások ellenére is legalább 2,4 fokos átlagos felmelegedés felé tart. Az elemzés szerint az üvegházhatást okozó szennyezőanyagok globális kibocsátása a jelenlegi folyamatok alapján még 2030-ban is a kétszerese lesz annak a mennyiségnek, amellyel teljesíthető lenne a felmelegedés 1,5 fokos korlátozásának célkitűzése. (MTI)