Egyszerre mozgásszegĂ©ny az Ă©letmĂłdunk, Ă©s törekszĂĽnk a gyaloglás kiváltására; sok városunk egyre Ă©lhetetlenebb, mĂ©gsem csökken az autĂłközpontĂşság; elborĂtanak minket a tárgyak, mĂ©gis fokozĂłdik az áruszállĂtás. Hogyan változtathatnánk ezen?
Hogyan válhatna jobbá az Ă©letĂĽnk kevesebb utazással? A közlekedĂ©s ma elkĂ©pesztĹ‘ terhet rĂł az Ă©lĹ‘világra, benne az emberi társadalmakra is. KözĂşti balesetek, lĂ©gszennyezĂ©s, invazĂv fajok Ă©s betegsĂ©gek terjesztĂ©se, valamint komoly nyersanyagigĂ©ny mellett az Ă©ghajlatváltozás fokozása is ide tartozik. De a változás lehetsĂ©ges!
Az elsĹ‘ Ă©s legfontosabb dolog, hogy Ă©szrevegyĂĽk: nem törvĂ©nyszerű, hogy a forgalomnak nĹ‘nie kell [1]. A közlekedĂ©s környezeti terheinek csökkentĂ©sĂ©ben kĂ©t stratĂ©giát, az elegendĹ‘sĂ©g Ă©s az (öko)hatĂ©konyság stratĂ©giáját [2] kellene ötvöznĂĽnk. Azaz egyszerre kellene mĂ©rsĂ©kelni [3] a közlekedĂ©s mĂ©rtĂ©kĂ©t Ă©s az egysĂ©gnyi közlekedĂ©ssel járĂł bioszfĂ©ra-átalakĂtást. Egy alacsonyabb volumenű, társadalmilag igazságosabb Ă©s ökologikusabb közlekedĂ©si rendszerrel csökkenthetnĂ©nk a környezeti károkat, javĂthatnánk az Ă©letminĹ‘sĂ©get, Ă©s Ă©leteket is menthetnĂ©nk.
Elegendőség: hogyan lehetne kevesebbet közlekedni?
A közlekedĂ©s mennyisĂ©gĂ©t befolyásolja pĂ©ldául, hogy milyen messze vannak az otthonunktĂłl a nap mint nap elĂ©rendĹ‘ Ăşti cĂ©ljaink, a szeretteink, a munkánk Ă©s az alapvetĹ‘ szolgáltatások. A csavar a törtĂ©netben az, hogy a (technolĂłgiai) innováciĂłk hatnak erre: az, hogy egyre könnyebbĂ©, olcsĂłvá válik a nagy távolságok lekĂĽzdĂ©se, hat a lakĂłhely-választásunkra, az utazási szokásainkra, távolabb kerĂĽlhetnek a rendszeres Ăşti cĂ©ljaink [3, 4]. Ez rávilágĂt arra, hogy a közlekedĂ©si rendszerek alakulása nagyon összetett folyamat, Ă©s a felmerĂĽlĹ‘ problĂ©mákat holisztikus, rendszerszintű megközelĂtĂ©sekkel Ă©rdemes kezelni. VisszatĂ©rve a konkrĂ©tumokra: a közlekedĂ©s volumenĂ©nek csökkentĂ©sĂ©t segĂtheti, ha a megĂ©lhetĂ©sĂĽnket minĂ©l inkább helyben teremthetjĂĽk meg (akár távmunkával); ha erĹ‘s, helyi közössĂ©gek tagjai vagyunk; Ă©s ha a lehetĹ‘ legtöbb termĂ©k Ă©s szolgáltatás, amire szĂĽksĂ©gĂĽnk van, minĂ©l közelebb elĂ©rhetĹ‘. A megosztáson alapulĂł rendszerek, a telekocsis megoldások Ă©s a tömegközlekedĂ©si eszközök mind hozzájárulhatnak a járműforgalom felesleges rĂ©szĂ©nek lefaragásához.
Az elegendĹ‘sĂ©get azĂ©rt is Ă©rdemes hangsĂşlyozni, mert ez a megközelĂtĂ©s egyszerre sokfĂ©le problĂ©ma kezelĂ©sĂ©hez járulhat hozzá. OlyanokĂ©hoz is, amelyek egyelĹ‘re Ă©szrevĂ©tlenek vagy alulĂ©rtĂ©keltek. Az állatok tömeges gázolásának csökkentĂ©sĂ©t Ă©s az utakhoz kapcsolĂłdĂł összetett problĂ©marendszer enyhĂtĂ©sĂ©t egyaránt segĂtenĂ©.
SzállĂtás: mennyi szĂĽksĂ©ges?
Nemcsak a szemĂ©ly-, hanem az áruszállĂtás is nagyon jelentĹ‘s, a csökkentĂ©sĂ©re pedig lĂ©teznek többszörös kedvezĹ‘ hatásokkal járĂł megoldások. Az egyik legkĂ©zenfekvĹ‘bb a kevesebb vásárlás, ami környezeti elĹ‘nyei mellett jobb Ă©lettel is járhat. A szállĂtás csökkentĂ©sĂ©t a lokalizáciĂł is segĂthetnĂ©, ami egyĂ©bkĂ©nt, ahogy az Ă©lelmezĂ©s lokalizálásán keresztĂĽl bemutattuk, számos rendszerszintű elĹ‘nnyel jár.
(Öko)hatékonyság: dekarbonizáción innen és túl
A közlekedĂ©s fenntarthatĂłságárĂłl szĂłlĂł vitában gyakran aránytalanul nagy hangsĂşly van a szĂ©nlábnyom csökkentĂ©sĂ©n. Persze ez valĂłban kulcsfontosságĂş, azonban a közlekedĂ©shez kapcsolĂłdĂł környezeti hatások sokkal szerteágazĂłbbak, legalább az ĂştĂ©pĂtĂ©stĹ‘l a járművek gyártásán keresztĂĽl a forgalom hatásaiig terjednek. Az elektromos autĂłk hozzájárulhatnak a közlekedĂ©s fenntarthatĂłbbá válásához, de konzerválhatják az egyĂ©ni mobilitási mintázatokat, Ă©s problĂ©ma-áthelyezĂ©st eredmĂ©nyezhetnek. ArrĂłl nem is beszĂ©lve, hogy fenntarthatĂłságuk erĹ‘sen fĂĽgg az energiamixtĹ‘l, amelybĹ‘l az ĂĽzemanyaguk származik. A környezetkárosĂtás csökkentĂ©sĂ©nek egyrĂ©szt a termĂ©k teljes Ă©letciklusában, másrĂ©szt az ezt magába foglalĂł rendszerek szintjĂ©n is meg kell jelennie. Többszörösen kedvezĹ‘ hatással járna pĂ©ldául az autĂłk tömegĂ©nek csökkentĂ©se. Az ökohatĂ©konyság szempontjábĂłl a tömegközlekedĂ©s is elĹ‘nyös, de nyilván itt sem mindegy, hogy pontosan hogyan valĂłsul meg. Egy ideális tömegközlekedĂ©si rendszer jĂłl illeszkedik az utazási igĂ©nyekhez, ritkák az ĂĽresen járĂł járatok, kiszámĂthatĂłan el lehet vele jutni egyik helyrĹ‘l a másikra, Ă©s árban is versenykĂ©pes az egyĂ©ni autĂłzással. A valĂłság itthon ma nem ez, pontosan ezĂ©rt lenne sĂĽrgetĹ‘ ebbe az irányba lĂ©pĂ©seket tenni.
Egy dolog, hogy törekszünk az autózás kiváltására, de közben fontos lenne, hogy a gyaloglást és a kerékpározást ne váltsuk ki motorizált közlekedési módozatokkal. Egyébként is komoly probléma a mozgásszegény életmód: használjuk az izmainkat!
A közlekedésünk változik, a kérdés ennek iránya
KĂĽlönfĂ©le innováciĂłk Ă©s támogatások, telepĂĽlĂ©stervezĂ©si Ă©s közlekedĂ©sszervezĂ©si beavatkozások vannak folyamatban. A kĂ©rdĂ©s csak az, hogy milyen irányba alakĂtják a jövĹ‘t. Fontos látni, hogy a technolĂłgiáink társadalmi vĂziĂłkkal szoros összefĂĽggĂ©sben alakulnak, Ă©s a kĂĽlönfĂ©le fejlesztĂ©sek hatásai nem egymástĂłl fĂĽggetlenĂĽl Ă©rvĂ©nyesĂĽlnek. Egyes törekvĂ©sek ĂĽthetik egymást. PĂ©ldául a tĂ©r korlátai miatt nem lehet egyszerre ugyanannyira erĹ‘sĂteni a városi autĂłzást Ă©s a nem-motorizált közlekedĂ©si formákat; választanunk kell. Tanulságos, hogy a városi terepjárĂłk (SUV-ok) terjedĂ©se, az autĂłk mĂ©retĂ©nek a növekedĂ©se olyan várostervezĂ©si következmĂ©nyekkel is jár, mint a parkolĂłhelyek mĂ©retĂ©nek átalakĂtása, a tĂ©r elvĂ©tele más használati lehetĹ‘sĂ©gektĹ‘l. Az autĂłk tömegĂ©nek növekedĂ©se egyrĂ©szt felfalhatja a hatĂ©konyabb motoroknak köszönhetĹ‘ ĂĽzemanyag-megtakarĂtást (hiába jobb a motor, ha nagyobb tömeget mozgat, a fogyasztás nem fog arányosan csökkenni), másrĂ©szt pedig ronthatja a kisebb járművekben utazĂłk biztonságát, ezzel is serkentve a nagyobb járművek iránti igĂ©nyt.
A bizonyos irányba mutatĂł fejlesztĂ©sek hosszĂş távĂş ĂştfĂĽggĹ‘sĂ©geket hozhatnak lĂ©tre, akár kedvezĹ‘, akár kedvezĹ‘tlen irányba. A pozitĂv változások sĂĽrgetĂ©se mellett nagyon fontos fellĂ©pni a negatĂvak ellen is [4]. UtĂłbbiak között emlĂthetĹ‘ a már emlĂtett autĂłmĂ©ret-növekedĂ©s, de akár a lĂ©gi közlekedĂ©s kĂ©rdĂ©se is.
Mindebből az következik, hogy az innovátorok felelőssége jelentős. Talán sokan úgy látják, hogy a közlekedésszervezés és a járműfejlesztés pusztán szakértői-technológiai kérdés, pedig nagyon erős társadalmi vonatkozásai vannak.
Társadalmi dimenziók és egyéni cselekvés: korlátok és lehetőségek
Azzal egyĂĽtt, hogy a társadalmi vĂziĂłkkal szoros kapcsolatban állnak a technolĂłgiák, az egyes társadalmi csoportok hozzáfĂ©rĂ©sĂ©ben drámai kĂĽlönbsĂ©gek lehetnek. Ezek a kĂĽlönbsĂ©gek a sebessĂ©g fokozĂłdásával nĹ‘nek, hiszen egĂ©szen más lehetĹ‘sĂ©gei lesznek azoknak, akik hozzáfĂ©rnek egy bizonyos technolĂłgiához (akár az autĂłzáshoz, akár a repĂĽlĂ©shez), mint azoknak, akik nem [4, 5]. UtĂłbbi csoportnak jellemzĹ‘en sokkal kisebb beleszĂłlása van a fejlesztĂ©si irányokba (errĹ‘l bĹ‘vebben itt hallhatsz). Emiatt is nagyon fontos az alternatĂv mobilitási törekvĂ©sek megvalĂłsĂtásában a társadalmi rĂ©szvĂ©tel Ă©s a közös tervezĂ©s [5].
Tekintve a számtalan környezeti Ă©s társadalmi problĂ©mát, ami a ma domináns közlekedĂ©si rendszerekkel jár, egyĂ©rtelmű, hogy nagy változásokra van szĂĽksĂ©g. Ezek egyĂĽtt járnak bizonyos meggyĹ‘zĹ‘dĂ©seink, elĹ‘feltevĂ©seink Ăşjragondolásával [1, 3, 5]. Ezek közĂ© tartozik pĂ©ldául az, hogy az utazásra fordĂtott idĹ‘ elvesztegetett idĹ‘, amit minden áron csökkenteni kell [3, 5], vagy hogy a nagyobb mobilitással elvileg egyĂĽtt járĂł több lehetĹ‘sĂ©g jobb, mint a kevesebb [3].
Irodalmak:
[1] Moriarty, P., & Honnery, D. (2008). Low-mobility: The future of transport. Futures, 40(10), 865–872.
[2] Takács-Sánta, A. (2022). Clarifying the driving forces behind our ecological crisis: a general model. Biologia Futura, 1-6.
[3] Banister, D. (2014) Heuristics for framing sustainability problems in transport. In: Huutoniemi, K., & Tapio, P. (eds.) (2014). Transdisciplinary sustainability studies. London: Routledge. pp. 68–84.
[4] Antal, M., Mattioli, G., & Rattle, I. (2020). Let’s focus more on negative trends: A comment on the transitions research agenda. Environmental Innovation and Societal Transitions, 34, 359–362.
[5] Te Brömmelstroet, M., Mladenović, M. N., Nikolaeva, A., Gaziulusoy, Ä°., Ferreira, A., Schmidt-ThomĂ©, K., … & Bergsma, B. (2022). Identifying, nurturing and empowering alternative mobility narratives. Journal of Urban Mobility, 2, 100031.