November 25-én rendezte meg a HybridCycle az első Trash Art meetupot Veszprémben. A rendhagyó rendezvényen sokszínű programok közül válogathattak kicsik és nagyok.

Ahogy a megnyitón is elhangzott, a Trash Art elnevezés első pillantásra szokatlannak tűnhet, nem derült ki pontosan, hogy mire is számíthattak az érdeklődők, akik pénteken a veszprémi Hangvillába léptek. A szervezőknek fontos célja volt azonban, hogy a program szellemiségéről, legfontosabb gondolatairól már előzetesen is mesélhessenek.

A névadó trash art, vagyis hulladék művészet olyan alkotások sora, amelyekben megjelenik valamilyen formában a hulladék. Csepely-Sulyok Georgina, a HybridCycle projektmenedzsere elmondta, hogy trash art ugyanakkor egy csatorna is, ami egyszerre mesél, üzen és sok esetben megbotránkoztatja a nézőket. Az alkotók, művészek történeteket mesélnek, reflektálnak az aktuális környezetükre, így kapcsolódhat a művészet olyan fogalmakhoz is, mint a klímaválság, környezetvédelem és a fenntarthatóság témái.

A rendezvény programjait is ez a kapcsolódás és újraértelmezés határozta meg. Illetve ez a szellemiség jellemzi a Veszprém—Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt támogatásával már második éve megvalósított programsorozatát is a HybridCycle csapatának. A pénteki találkozó így a 2022-es programoknak egyfajta összegzése is lehetett.

A programon különféle nézőpontokból vizsgálhatta a közönség a változás, a fenntarthatóság, a környezettudatosság és a felelősség témaköreit a művészet szemüvegén át. A kerekasztal-beszélgetések és előadások során olyan témák kerültek terítékre, mint a jövő egyetemei, a műgyűjtés, a fenntartható kultúra, a bioműanyag, az építészet és a design. Művészek, alkotók, gyűjtők, múzeumok és intézmények szakemberei, professzorok, oktatók és szaktekintélyek vitatták meg, hogy létezik-e hulladék művészet, van-e helye a fenntarthatóságnak a múzeum falai között.

Rosta S Csaba, építész az előadásában arról beszélt, hogy a népesség világszerte a városok felé fordul, létrehozva egy zsúfolt belső magot, egyre magasabb épületekkel, ami nem a fenntarthatóság irányába mutat. Vannak viszont olyan példák is, mint a milánói függőleges erdő ikertornyai, ami kitörési pontot jelenhet ugyan, de csak az igazán gazdag réteg számára lehet megoldás. Rosta Csaba feltette előadásában a kérdést ironikusan, hogy vajon önfenntartó elektromos meghajtású új NOÉ bárkáit kell majd építenünk a szerelem és az élet túlpartra viteléhez, mielőtt végleg feladjuk a klímaküzdelmet és kolonizáljuk a Marsot?

Herbert Anikó inkább a művészet, képzőművészet irányából közelítette meg a fenntarthatóság és az újrahasznosítás témáit előadásában és a kézzel merített papírok, illetve a bioműanyag készítés rejtelmeibe vezette be a hallgatóságot. Anikó elmondta, hogy mindkét esetben több ezer éves találmányokról beszélhetünk, viszont aktualitásukat nem vesztették el, manapság ismét előtérbe kerültek.

Az izgalmas előadásokon kívül, a vetítéseken Greta Thunberg gondolatait ismerhették meg a látogatók az Én vagyok Greta című filmből, illetve a jobb jövőért küzdő fiatalok harcát a Jövő gyermekei történetéből. Ha valakinek kedve támadt az előadások közben ki is próbálhatta a hulladék művészet technikáit a kreatív újrahasznosító workshopok valamelyikén.

Az egész napos program a szervezők szerint csak a kezdet és ha minden jól megy a következő évben is tervezhetnek a veszprémiek hasonló rendezvényekkel. Az idei évvel kapcsolatban pedig elmondták, hogy még egy meglepetéssel készülnek a családoknak decemberre, a karácsonyra hangolódva.